Miért is jön a pápa Budapestre? – Egy kongresszus margójára 4. rész
11/09/2021 01:08
| Szerző: Kazinzi Károly
A Szentatya egy napra érkezik Magyarországra, ő celebrálja a szentmisét, amely lezárja az eucharisztikus kongresszust. Azután Szlovákiába utazik, de oda három napra.
Először is szögezzük le, hogy a pápa jelenléte az eucharisztikus kongresszusokon nem bevett gyakorlat. Volt rá példa, de nem nevezhető jellemzőnek, többnyire a pápai legátus szokta képviselni Őszentségét. Másodszor érdemes emlékezni az elmúlt hetek magyar politikai vitáira, például arra a fölröppentett „hírre”, hogy Ferenc pápa nem óhajt találkozni Áder Jánossal, Orbán Viktorral és más vezetőkkel a magyar kormány menekültpolitikája miatt. Ez egyébként nem egészen igaz, a katolikus egyházfőtől ilyen kijelentést nem lehetett hallani, szó szerint olvasni, ilyen kontextusban biztosan nem. Harmadszor azt a tényt is érdemes rögzíteni, hogy a rövid budapesti látogatás után Szlovákiába utazik három napra, Pozsonyba, Eperjesre, Kassára, Sasvárra. A Szentszék hivatalos indoklása szerint a „Máriával és Józseffel a Jézus felé vezető úton” mottó jegyében. Akkor tehát felmerül a kérdés, hogy Ferenc pápa miért is jön Budapestre?
Az igazi választ persze nem tudjuk, de gondolkodni rajta nem árt. Segít a történelem. Az 1938-as budapesti eucharisztikus kongresszus közvetlenül a II. világháború kitörése előtt volt, a XI. Pius pápát képviselő Pacelli bíboros már figyelmeztetett szentbeszédében a fasizmusra. II. János Pál pápa 1991-ben járt Magyarországon, a rendszerváltás után nem sokkal. (Egyébként még egy alkalommal, 1996-ban.) Vajon miért tartotta fontosnak a Szentszék, hogy Ferenc pápa most Magyarországra jöjjön? Éppen most. Ahelyett, hogy túlságosan szabadjára engednénk a fantáziánkat, idézzük fel a pápa életútját.
Jorge Mario Bergoglio néven 1936-ban született Argentínában, Buenos Airesben. Származása szerint azonban olasz, tehát fogalmazhatunk úgy, hogy egy kivándorló család gyermeke. Ugorva az időben egy nagyot; ő az első jezsuita egyházfő, a Ferenc nevet Assisi Szent Ferenc tiszteletére vette föl. Első intézkedései között volt, hogy eltörölje a Vatikáni Bank Felügyelőbizottságában helyet foglaló bíborosok illetményét, ami évi 25.000 euró volt, vagyis belekezdett a bürokrácia megreformálásába. Erkölcsi kérdésekben konzervatív, pontosabban fogalmazva mérsékelten konzervatív. Elutasítja például a fogamzásgátlást, az azonos neműek házasságát, az eutanáziát, de a halálbüntetést is. Nem tudja elfogadni a társadalmi igazságtalanságokat, szinte harcosan kiáll a szegények mellett. Elítéli azokat az államokat, amelyek anyagi hasznot remélve indítanak háborúkat, velük együtt a fegyvergyártókat is. Fellép a terrorizmus ellen, s egyben felhívja a figyelmet arra, hogy terroristák a menekültek közé vegyülve is eljuthatnak Európába. Egyébként pedig felszólította a kormányokat arra, hogy azokat az embereket, akik kénytelenek elhagyni a saját országukat, azokat fogadják be. Jelképes gesztust tett 2016 húsvétján, amikor menekültek lábát mosta. Láthatóan, érezhetően szívén viseli a menekülők sorsát. Ez adódhat abból is, hogy Dél-Amerikában egészen másképp látják ezt az egész kérdést, mint Európában –jegyezte meg egy általunk megkérdezett szakértő. Ezért lehet Ferenc pápa számára fontos a magyarországi látogatás, hiszen ennyire menekültellenes politikát, mint amit az Orbán-kormány folytat ritkán, látni.
S talán lehet a háttérben még valami. A magyar püspöki kar magatartása. A püspökök többsége –a lengyel katolikus vezetőkhöz hasonlóan- nem igazán szimpatizál Ferenc pápa nézeteivel, sokkal konzervatívabb a Szentatyánál – emlékeztet a La Repubblica, Olaszország második legnagyobb példányszámú újságja, amelynek interjút adott a pápa budapesti utazása előtt. Miközben Erdő Péter bíboros arról beszél, hogy Ferenc pápa részvételének a záró szentmisén, a statio orbison, nagyon erős, jelképes üzenete van, mások a Szentatya és a magyar vezetők találkozóira koncentrálnak. Kiemelve például azt, hogy Orbán Viktorra 20 perc jut. A Szentszék diplomatikusan azt emeli ki, hogy a pápa lelkipásztori útra érkezik, nem államközi vizitről van szó. (A pápa a Vatikán államfője is egyben.) Maga Ferenc pápa ezt mondta az Orbánnal való találkozásról a La Repubblica című lapnak a fent említett interjúban: „Fogalmam sincs, vajon találkozom-e Orbán miniszterelnökkel. (Non so se incontrerò il premier Orbán.) Ahogyan Gábor György vallásfilozófus megjegyezte közösségi oldalán: ez felettébb szokatlan.
Cikksorozatunk ezzel véget ért. Kiemelt kép: Pixabay.
