Miért láthatta a gyerekeket a győri családirtó?
20/12/2019 17:11
| Szerző: Klubrádió
A győri gyerekgyilkos ügye már a legfelsőbb politikai szintekre jutott, miniszterek is vizsgálatot sürgetnek. Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértőt kérdeztük arról, mi vezethetett a tragédiához.
Győrben néhány napja egy korábbi erőszak miatti börtönbüntetéséből frissen szabadult férfi a legelső láthatáson megölte tízéves fiát és tizenhárom éves nevelt lányát, majd felakasztotta magát. A kettős gyerekgyilkosság ügye már a legfelső politikai szintekre jutott. Előbb – Péterfy-Novák Éva levelére adott válaszában – Varga Judit igazságügyi miniszer sürgetett vizsgálatot, majd Gulyás Gergely kancelláriaminiszter ismételte meg ezt a kormányinfón.
Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő írásában elkezdi sorolni, ki és mikor hibázhatott. Műsorunkban hangsúlyozta: elképesztően fontos, hogy az elejétől kezdve végignézzék a folyamatot, és megállapítsák, hol lehetett volna máshogy dönteni, kinek milyen kompetenciája volt és a rendszernek milyen hiányosságai vannak, amelyek megmutatkoznak ezekben az ügyekben. A szigetszentmiklósi ügyben is csak egy családgondozót marasztaltak el. Szerinte közrejátszhatott sok más mellett a szakemberhiány, a tudáshiány, a felelősségvállalás támogatásának hiánya, az intézmények közötti kommunikáció problémái. Évek óta mondják, hogy sajnos kódolva vannak a rendszerbe a hasonló tragédiák.
Nem a középértéknek megfelelő büntetést kapta a férfi, aki korábban kalapáccsal ütötte, késsel szurkálta a gyerekek szeme láttára az anyát. Majd az anya – aki a börtönben is látogatta – is amellé állt, hogy láthassa a gyerekeket. Van-e olyan gyermekvédelmi lehetőség, hogy még ha az anya akarja is, ez ne történhessen meg?
Gyurkó Szilvia elsőként arról beszélt: az elkövetővel nem történik semmi a börtönben, nem érti meg, nem lát rá a tettére, sok esetben pszichológusi segítség híján van. Bár sokan nem tudják, de a családon belüli erőszak dinamikájának része a kötődés (a bántalmazás ellenére) és hogy az áldozat nem hiszi el, hogy találhat jobbat, mást. A börtönben ezt könnyebb is elhitetni vele, mert a rácsok mögül a másik fél nem támadhatja meg, de a szavak könnyen jönnek egy bántalmazónak, mondhatja, hogy meg fog változni. Emellett van az, hogy az áldozat félti a gyerekeit, ki akar lépni a kapcsolatból, mert fájdalmat okoznak neki érzelmileg és fizikailag is. A szakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy az áldozattal se történik semmi, így előfordulhat, hogy újra bántalmazó partnert választ maga mellé vagy visszamegy az erőszakos partneréhez. A rendszer abban sem segít, hogy az áldozatok ne „essenek vissza”.
Hogy ki hibázott, annak eldöntéséhez kell a nagyon alapos vizsgálat. A konkrét ügyben ad absurdum elképzelhető – mondta Gyurkó Szilvia –, hogy mindenki a rendelkezésére álló információk birtokában a praxisába beletartozó, a jogszabályoknak megfelelő döntést hozott. Mivel annyira kevés a tudás az eljáró hatóságoknál, valamiféle Szent Grálnak számítanak a szakértői vélemények, azokra alapoznak mindent, a kapcsolattartást, annak gyakoriságát, a gyerek lakóhelyét. Pedig vannak pletykák megvesztegethető szakértőkről, és van, amikor tényszerűen kiderül, hogy nem volt túl alapos a vizsgálat. De ha az is, akkor se lehet 40-90 perc alatt felmérni valakit évekre meghatározóan. Nagyon jó lenne az egész rendszer működésére ránézni, az egész szakigazgatásnak van felelőssége – tette hozzá a szakértő.
Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép:
2019.12.20. 06:00
Műsorvezető: Pálinkás Szüts Róbert
