Miért üthet vissza Orbán Viktor populizmusa Budapesten?

Új ablakban

2019. október 10. Reggeli gyors / részlet, Csernyánszky Judit lapszemléje (19.10.10.)

05:42

00:00

Önkormányzati választások amerikai szemmel

Miért üthet vissza Orbán Viktor populizmusa Budapesten? címmel a Washington Post közöl írást a vasárnapi önkormányzati választások esélyeit és annak várható következményeit latolgatva. A budapesti tudósító szerint az, hogy először fogtak össze az ellenzéki pártok, és Budapest elnyerhető, esélyt jelenthet a 2022-es parlamenti választásokon azok után, hogy Orbán és pártja hétszer nyert választást. Hét témát pontokba szedve a cikk a várható forgatókönyveket írta meg, körbejárva azt, mi a tétje az október 13-i voksolásnak. Az önkormányzatoknak azért van kiemelkedően fontos szerepük, mert Orbán pártja a helyi hatalmasokkal összejátszva tudta és tudja irányítása alatt tartani az országot. Orbán varázserejét pedig épp ez az összefogás törheti meg, hisz az egyfordulós választási rendszerben a fragmentált ellenzéknek semmi esélye nem volt korábban. Így fordulhatott elő, hogy 2010 óta sorozatosan kétharmadot szerzett annak ellenére, hogy nem, illetve alig érte el az 50 százalékos támogatottságot. 24-ből 20 nagyvárosban az ő emberei ülnek a hatalomban, sőt, mind a 19 megyei közgyűlésben többségben vannak a fideszesek. Ezzel párhuzamosan az állami számvevőszéktől kezdve a médiáig mindent begyűrt maga alá. A 9 évvel ezelőtti hatalomváltáskor „megfosztotta Budapestet is önállóságától, és gyeplőn tartja a főpolgármestert”, de tisztában van azzal, hogy a dinamikusan fejlődő főváros a motorja még mindig Magyarország gazdasági növekedésének. A 44 éves Karácsony Gergely számos felmérés szerint beérte a 71 éves Tarlós Istvánt. Előbbi nem véletlenül utazott Isztambulba találkozni az ellenzéki polgármesterrel, ami egyben biztató példa is a győzelemre. Ugyanakkor a lengyel példa óvatosságra int, mert az ottani helyi győzelmek egyelőre nem hoztak további nagy eredményeket. Ráadásul Orbán forrásmegvonással fenyegette meg az ellene szavazó önkormányzatokat.

Trump megbukott kijáróembere

Az amerikai külügy ukrán különmegbízottja, Kurt Volker egyszerre akart két utat járni: Donald Trump kijáróembere és egyben tisztességes közszolga is – mindkettőben megbukott – értékeli a megbízott szerepét a The American Prospect politikai folyóirat, miután az ukrán-ügyek miatt indítottak impeachment eljárást Donald Trump ellen. Miért kerül el a lapszemlénkbe? Mert Volker CIA-elemzőként (szó szerint idézem a cikket) Európában dolgozott, ide számítva a Budapesten töltött három évet is. Majd George W. Bush elnök idején NATO-nagykövet lett. Barack Obama elnöksége idején a Wall Streeten próbált szerencsét, míg végül az egy éve elhunyt arizonai szenátor, John McCain tiszteletére alapított McCain Intézet ügyvezetői posztját kapta meg, mert egyébként a szenátor jobbkeze volt az amerikai törvényhozásban. Magyar kapcsolatai azonban ezután sem szűntek meg. A Fellegi Tamás vezette Hungary Initiatives Fundationben is feladatot kapott: Magyarország jó hírét kelteni. Nem is volt ebben hiány, mert tőle ugyan nem hallották az amerikaiak, hogy hazánkban elnyomják az emberi jogokat és a demokráciát, sokkal inkább azt, hogy Orbán Viktor példaértékű az Egyesült Államok számára, mármint a „diktatúrája” – írja a szerző, Robert Kuttner. Aki szerint Volker félrevezette a közvéleményt, amikor közleményben tudatta, hogy nemcsak különmegbízotti posztjáról, de a McCain Intézet vezetéséről is lemondott. Kuttner szerint Trump és Cindy McCain, a szenátor felesége külön-külön megüzenték neki, hogy kirúgják. Ezt már csak mi tegyük hozzá: John McCain, amikor kongresszusi delegációval 2014-ben Budapesten járt, Orbán Viktort újfasiszta diktátornak nevezte, aki ráadásul Vlagyimir Putyinnal bújik ágyba. Majd ezt megismételte a szenátusban is, amikor Colleen Bell producer nagyköveti meghallgatásán tiltakozott Orbán ellen. John McCain Donald Trumpnak is kíméletlen kritikusa volt.

Schengeni abszurditás

A többnyelvű InfoMigrants portál, amely a Deutsche Wellétől a France 24-ig számos tekintélyes médiummal együttműködve gyűjti össze a menekültproblémákat és az ezekre vonatkozó hiteles információkat, részletesen foglalkozik azzal a jelenséggel, hogy Ausztria belügyminisztere ismételten bejelentette, változatlanul fenntartja és megerősíti az ellenőrzést a Magyarországgal és Szlovéniával közös határszakaszon. Ami azért abszurd, mert mindhárom ország a schengeni övezethez tartozik. Határaik nyitottak, legalábbis annak kellene lenniük, de mégis kerítést húznak maguk közé. A helyzetet mindannyian jól ismerjük 2015 óta. S ehhez hozzátehetjük még azt is, hogy Horst Seehofer német belügyminiszter szeptember végén jelentette be, hogy az Ausztriával közös határokat ők is ellenőrzik, aminek határidejét novembertől 6 hónapra terjesztik ki. A cikk a schengeni „abszurditásról” megjegyzi, hat ország vezetett be szigorú határellenőrzést abban az európai közösségben, ahol egyébként vízum nélkül utazhatnak az uniós állampolgárok: Norvégia, Svédország, Dánia, Ausztria, Németország, Franciaország, és a 7. Magyarország.

Csernyánszky Judit lapszemléjét a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. (Címlapi kép: Pixabay)