Trumpék pártja az amerikai Fidesz?

Új ablakban

2019. október 08. Reggeli gyors / részlet, Kárpáti János lapszemléje (19.10.08.)

05:20

00:00

Interneten Kaczyńskiék a nyerők

Közeledik október 13-ika, ami nekünk Magyarországon az önkormányzati választások dátuma, a lengyeleknél pedig parlamenti választás lesz aznap. A Politico című amerikai portál európai kiadása terjedelmes lengyelországi riportban mutatja be, miként nyerte meg már most az interneten zajló kampányküzdelmet az egyébként ókonzervatív Jog és Igazságosság elnevezésű kormánypárt, amelynek a vezetője, a hetven éves Jarosław Kaczyński egyébként nincs is jelen a közösségi médiában. A Jog és Igazságosság szavazói bázisának zöme valóban inkább a tévéből, semmint mondjuk az Instagram alapján tájékozódik – jegyzi meg a Politico. Mégis, az ellenzék labdába sem rúgott a kormánypárt online kampányával szemben. Érdekes, hogy ez már négy évvel ezelőtt is így volt, és a Polgári Koalíció a jelek szerint ebben a tekintetben vajmi keveset tanult a 2015-ös választási vereségből. Az ellenzéki pártokhoz közeli elemzők egyike név nélkül úgy fogalmazott a Politico újságírójával beszélgetve, hogy jelenleg sajnos a Jog és Igazságosság az egyetlen modern párt Lengyelországban. A párt internetes hatékonysága nagyrészt egy Pawel Szefernaker nevű fiatalembernek köszönhető, aki még huszonéves volt, amikor 2015-ben rábízták a kormánypárt internetes jelenlétének az ügyét, ma pedig, 32 esztendősen a belügyminisztérium magas beosztású tisztségviselőjeként gondoskodik arról, hogy a Jog és Igazságosság tartsa technikai előnyét a többiekkel szemben. Amikor az ellenzékiek még jórészt óriásplakátokkal, esetleg videóklipekkel próbálták megszólítani a választókat, Szefernaker volt az, aki rávette a kormánypárt kampánystratégáit például arra, hogy Andrzej Duda elnökjelölt GoPro kamerát viselve száguldjon le a sípályán, de a sikeres választás után se pihenjen babérjain: elnökként is élőben lehetett kérdezni őt a Facebookon.

A Fideszhez és a PiS-hez hasonlítják a republikánusokat

És akkor most néhány mondatot arról, hogy kőkeményen beleszáll az amerikai republikánusokba Paul Krugman, a New York Times neves kolumnistája, legújabb kommentárjában. Annyiban nem lehet ezen csodálkozni, hogy az Egyesült Államokban a demokraták a Donald Trump elleni alkotmányos vádemelési – impeachment – kezdeményezéssel meglehetősen erős hangon indították a jövő novemberi elnökválasztás kampányát. Az viszont figyelemre méltó, hogy a közismerten a demokratákkal rokonszenvező Krugman bírálja saját politikai barátainak mérsékeltebb szárnyát, az általa fanatikus centristáknak nevezett demokrata politikusokat, köztük a párt elnökjelöltségére pályázó Joe Bident is, akinek a levadászásához, mint az nemrégiben kitudódott, a republikánus elnök ukrán, sőt kínai segítséget is szíves-örömest igénybe venne. Biden arról beszélt kampányindító szónoklatában, hogy Trump aberrációnak számít az amerikai közéletben, nem tekinthető egy az egyben a republikánusok megtestesítőjének. Nos, erre a véleményre válaszolja most Krugman, hogy dehogyisnem, és úgy minősíti a Republikánus Pártot, hogy attól a magyar újságolvasó is kissé zavarba jön, idézem: ez „nem egy normális politikai párt, hanem a magyar Fidesz és a lengyel Jog és Igazságosság amerikai megfelelője, egy várakozófélben levő autoriter rezsim”. A New York Times kommentátora szerint nem derült égből villámcsapásként jött az, hogy a republikánusoknak eszük ágában sincs elítélni Trump kilengéseit az amerikai értékek védelme jegyében, a republikánusok belső átváltozása nem egyik napról a másikra történt, nem Trump rontotta meg az egyébként egészséges pártot, hanem hosszabb ideje zajlik az átalakulás. Krugman szerint vissza kell nyúlni egészen odáig, hogy ifjabb George Bush hamis ürüggyel vezette Amerikát háborúba Irak ellen, valamint nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a republikánusok a klímaváltozást valamilyen globális tudományos összeesküvés hamis állításának tulajdonítják, Trumptól függetlenül is.

Jogállamiság, klímavédelem, menekültek befogadása

Végül röviden arról, hogy a Der Spiegel című német hírmagazin interjút közöl David Sassolival, az Európai Parlament új, olasz elnökével. Az egyik kérdés arra vonatkozott, hogy német és francia elképzelések szerint a jövőben megvonnák az uniós támogatási összegek egy részét azoktól a tagállamoktól, amelyek megsértik az EU alapértékeit. Sassoli egyetértett azzal az elképzeléssel, hogy az eddigieknél szigorúbb feltételekhez kössék az európai pénzek folyósítását, és – hangsúlyozta – nem csupán a jogállamiságot illetően. Nagyobb arányban kell támogatásban részesülniük a klímavédelmet szolgáló projekteknek, valamint azoknak a tagállamoknak, amelyek kötelezettséget vállalnak az EU külső határainak a védelmére, és egyúttal migránsokat is hajlandóak befogadni. Sassoli emlékeztetett arra, hogy a több évre szóló uniós költségvetési keretek kialakításakor az utolsó szó az Európai Parlamentet illeti meg, a testületnek a végén meg kell szavaznia a számsorokat.

Kárpáti János lapszemléjét a fenti lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. (Címlapi kép: Orbán Viktor Facebook-oldala)