Minél tovább tart a háború, annál inkább állandósulhat a menekültválság

Új ablakban

2022. szeptember 22. Reggeli gyors - részlet - 22.09.22. - Simon Ernő

12:32

00:00

Simon Ernő elmondta, hogy amikor a másfél milliós számot emlegetik, akkor határátlépésekről van szó, azaz a háború kezdete óta Ukrajnából közvetlenül és Románián keresztül Magyarországra körülbelül másfél millióan léptek át Ukrajnából érkezett emberek. "A háború kezdete óta Ukrajnából több mint 13 millió határátlépést regisztráltak a különböző nemzeti hatóságok, de csak Ukrajnába – szintén ebben az időszakban – több mint hatmillió határátlépést regisztráltak visszafelé, tehát ez egy folyamatos fluktuáció" – mondta.

Az ENSZ munkatársa részletezve a számokat hozzátette, hogy Európában hétmillió-négyszázezer embert tartanak nyilván Ukrajnából érkezett menekültként, és közülük több mint négymillióan kaptak menedékes státuszt vagy más néven átmeneti védelmet. Ebből a négymillióból Magyarországra csak huszonkilencezer ember esik. "Európai kontextusban ez meglehetősen alacsony szám, mert csak a szomszédos Szlovákiában több mint kilencvennégyezren, de a legtöbben Lengyelországban – egymillió-négyszázezren – vannak menedékes státusszal, de még az Ukrajnával nem szomszédos Csehországban is négyszázharmincezernél is többen" – mondta. Az okokat firtatva Simon elmondta, hogy előszeretettel mennek a menekültek olyan országokba (például szláv nyelvterületre), ahol a nyelvet könnyebben megtanulják, illetve értik, bár ez nem magyarázza azt, hogy több nem szláv nyelvű európai országban is sokan vannak (elsősorban Németországban, ahol jóval hatszázezer fölött van a menedékesek száma), de Spanyolországtól kezdve Portugálián át Franciaországig vagy Olaszországig mindenhol másutt is vannak. "Valamiért – és ennek okait a magyar hatóságoknak is érdemes lenne alaposabban megvizsgálni – Magyarországról a többség vagy továbbutazik más országokba vagy visszamegy Ukrajnába" – mondta Simon Ernő.

"Budapesten és egyéb településeken létrejöttek átmeneti jellegű – Magyarországon regisztrált ukrán és/vagy magyar civil szervezetek által működtetett – iskolák vagy óvodák, amelyek arról szóltak, hogy a megkezdett vagy már a vége felé járó tanévet 2022 nyaráig befejezzék a gyerekek, ne a tanév közben érje őket ez a nagy váltás. Ez ügyben viszont vannak még kihívások, mert vannak olyan iskolák, ahol nem tudnak az idegenajkú diák(ok)kal mit kezdeni, ezek a gyerekek lényegében csak ülnek az iskolapadban egész nap, de nem vesznek részt érdemben semmilyen foglalkozásban" – mondta el a szóvivő, kiemelve, hogy ezeket az iskolákat mind civil szervezetek hozták létre és működtetik, nem kis részben például az ENSZ és egyéb szervezetek támogatásával.

"A menekültek szempontjából (is) nagyon fontos, hogy milyen hosszú ideig tart a háború. Ha sokáig tart, akkor nagy valószínűséggel nem lesz hova visszatérni, illetve a gyerekeik már külföldön járnak iskolába, megtanulták az adott nyelvet, esetleg már több ideje élnek az új helyen, mint a saját szülőhazájukban, és ez egy újabb komoly döntés a szülők részéről, hogy hazatérjenek-e. Minél tovább tart a háború, annál inkább állandósulhat a menekültválság" – mondta a Reggeli gyorsban Simon Ernő, az ENSZ menekültügyi szervezetének magyarországi szóvivője.

A teljes beszélgetést a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg.