Mit ér a tudós, ha nő?

Maradhat-e egy alapvetően szelíd személyiségű nő önmaga, ha tudományos területen dolgozik, vagy keménynek kell látszania, ha azt akarja, hogy komolyan vegyék? A reklámok, médiaszereplések többségében egy férfi vagy egy női szereplőt tartunk hitelesebbnek tudományos kérdésekben? Nehezebb-e Magyarországon nőként érvényesülni tudományos területen?

Üvegplafon.

Hogyan vélekednek a magyarok Karikó Katalin sikeréről, és milyen összefüggés van az iskolázottság és a nők egyenjogúságának elismerése között?  Az adásban Bojár Ábellel, az Opinio közvélemény- és piackutató kutatási igazgatójával beszélgettünk.

„A kutatás apropója Karikó Katalin Nobel díja volt, ami nemzeti ügyként is leírható. Alapvetően mi közéleti aktualitásokkal vagy aktualitásokhoz kapcsolódó, tágabb társadalmi jelenségeket kutatunk – és ez ilyen volt. Azt gondolom, hogy amikor Karikó megkapta a díjat, amellett, hogy volt egy látszólagos nemzeti egyetértés, ami ritka, azért nagyon sok kérdés felmerült. Például az, hogy milyen szerepet töltött be a sikerrel kapcsolatban Magyarország, vagyis az, hogy a Szegedi Tudományegyetemen indult a karrierje. Mennyire tekinthető ez a magyarok sikerének? Vagy mennyire az amerikai elit oktatás, felsőoktatás, kutatói szféra sikerének, vagy éppen Karikó saját sikerének? Nagyon sok hasonló kérdés felmerült, ezeket próbáltuk valamilyen szinten körbejárni.”

A teljes adást a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.