Mit keresnek NER-lovagok Üzbegisztánban?
31/03/2021 12:54
| Szerző: Klubrádió/L.Cs.
Nem biztos, hogy időszerű volt a magyar-üzbég találkozó. Németh András, a hvg külpolitikai munkatársa azokról a furcsaságokról beszélt a Reggeli gyorsban, amelyek az egyeztetések kapcsán felmerültek. Nem világos, hogy milyen hasznot remél Magyarország a beruházásoktól.
Közös nyilatkozatot írt alá a kétoldalú kapcsolatoknak a stratégiai partnerség szintjére emeléséről Savkat Mirzijojev üzbég államfő és Orbán Viktor magyar miniszterelnök Taskentben – közölte kedden az üzbég elnöki hivatal.
Nehéz fogást találni a magyar-üzbég találkozón, nem egyértelmű ugyanis, hogy milyen konkrét haszna lehetett mindennek. Németh András, a hvg külpolitikai munkatársa a Reggeli gyors vendégeként segített megfejteni ezt a rejtélyt. Mint kifejtette, "a NER-lovagok, ha külföldre mennek, akkor nem, túl sikeresek, viszont ha ebbe térségbe utaznak, és ha beengedik őket, mindenképp tudnak eredményeket felmutatni". Az Üzbegisztánt is magában foglaló Türk Tanács nem igazán foglalkozik az OLAF-jelentésekhez hasonló dolgokkal. "Tehát könnyebb a mutyizás is" – tette hozzá.
Hogy néz ki ez számokban?
Magyarország külkereskedelme 250 milliárd euró körül mozog éves szinten. Ebből az Üzbegisztánnal folytatott kereskedelem 150 millió eurót tesz ki.
"Ha a kommunikéből indulunk ki, akkor az atomiparban tudunk segíteni egyetemek átszervezésében, a mezőgazdaság átszervezésében" – tette hozzá szkepszissel Németh. Kételyeit arra alapozza, hogy Üzbegisztánban nem a mezőgazdasággal van a baj, hanem azzal, hogy ott is megvannak a korrupt helyi "lovagok", akik lenyúlják a gazdaságot.
Az újságíró szerint az egész üzbegisztáni kapcsolatépítés arról szól, hogy Orbán erősíteni akarja a külpolitikában a türk vonalat, azzal a furcsa, kétes hitelességű állítással kísérve, hogy a magyarok szoros rokonságban állnak ezekkel a népekkel. "A Tanú című filmet idéző helyzetről van szó" – tette hozzá.
Azt azonban Németh András elismerte, hogy vannak azért közös pontok, például kétségtelen hasonlóság a két ország között a civil szervezetek kormányzati vegzálása.
OTP, atom és krumpli
Orbán Viktor keddi taskenti tárgyalásairól facebookos üzenetében többek közt azt mondta, elérkeztünk a magyar gazdaságpolitikának ahhoz a szakaszához, amikor a megerősödött magyar vállalkozások külföldön hoznak létre vállalkozásokat, hajtanak végre beruházásokat, és az ott megtermelt profitot fogják majd hazahozni. Hozzátette, ezért utazott Üzbegisztánba, ahol a magyar cégek üzleti lehetőségeit bővítik, bemutatkoznak a sikeres magyar cégek, mint az OTP és más közepes vállalkozások.
A két ország kormánya kilenc megállapodást írt alá. Ez alapján, amint azt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közölte, az OTP első külföldi bankként kapja meg azt a lehetőséget, hogy részt vegyen az üzbég bankrendszer privatizációjában. Az üzbég nukleárisenergia-termelés növelésében is jelentős magyar szerepvállalás várható. Üzbegisztán újabb atomerőművében magyar szabadalom alapján tervezik meg az új hűtőrendszert.
Ezen kívül a Debreceni Egyetem megállapodott az üzbég vezetéssel egy campus ottani létrehozásáról, a magyar agráregyetem pedig az üzbég mezőgazdasági felsőoktatás tudományos átalakításában és modernizálásában vesz részt. Ezzel párhuzamosan az Eximbank százmillió dolláros hitelkeretet biztosít a magyar–üzbég kapcsolatok fejlesztésére. A hírekben szerepelt az is, hogy a két politikus kezdeményezésére létrejött az Üzbég-Magyar Burgonyakutató Központ.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
21.03.31. 7:17
Riporter: Pálinkás Szücs Róbert
