Munka, pihenés, olvasás
5/06/2021 11:06
| Szerző: Timár Ágnes/Klubrádió
Olvasmányaink megválasztásától a praktikus időbeosztásig vezetett a Galaxis kalauz ezen a héten. Útközben azt is megvizsgáltuk, milyen volt a munkásmegítélés egykor és ma.
Az előző adásban Kovács „Tücsi” Mihály íróval megbeszéltük, hogy milyen hatással lehet egy készülő műre az adott kor, amelyben a szerző neki lát. Ihletett meríthet, lemásolhatja, vagy éppen a valóság szöges ellentétét ábrázolhatja könyvében. Ahogy az íróra, úgy az olvasóra is sok minden lehet hatással, amikor kiválasztja, hogy mely regény világában merüljön el. Kamarás István szociológus elmondta a 138. epizódban, hogy természetesen van különbség olvasásmódok között, ugyanannyira olvasunk magazint, netes bejegyzéseket felületesen, mint amennyire elveszni vágyunk hosszú regényfolyamokban. Hozzátette, utóbbi esetében nincs jelentősége a műfajnak.
Ahogy a beszélgetésből kiderült, korunk és nemünk mellett végzettségünk is befolyásolhatja a döntésünket, hogy milyen könyvet válasszunk. Ahogy természetesen a szabadidő eltöltésében és a munkavégzés módjában is találhatunk különbségeket, ha összehasonlítjuk a fizikai és a szellemi munkát végzők körét. A folytatásban többek között azt vizsgáltuk, hogy a munkás megnevezés az egyes korokban hogyan változott. Valuch Tibor, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének tudományos tanácsadója a definíció tisztázása után arról beszélget, hogy ennek a társadalmi rétegnek a kialakulása alapvetően az ipari forradalomhoz köthető, és az egyes történelmi korokban más-más megítéléssel és lehetőséggel járt ide tartozni. Az Eszterházy Károly Egyetem professzora arra is kitért, hogy mit jelentett a rendszerváltás előtt a munkásosztály fogalma, és hogy napjainkban miért ódzkodunk ettől a megnevezéstől.
A munkavégzés típusától majdnem függetlenül korunk egyik legáltalánosabb nehézsége, hogy az időnket minél hatékonyabban osszuk be, és törekedjünk a maximális egyensúlyra munka, pihenés és szórakozás között. S. Tóth Márta, coach azt javasolja, hogy vezessünk naptárat, amelyből néhány hét alatt kitűnik, hogy hol is folyhat ki a kezünkből az idő. Kihangsúlyozta, hogy merjünk beiktatni tudatosan is szabadidőt a napirendünkbe. Olyan órákat, amelyet az úgynevezett "énidőnek" szánunk. Ahogy azt is fontosnak tartja a tanácsadó, hogy a feladatok naptárba vezetésekor használjunk pozitív jelzőket mind az adott tevékenységre, mind a nekünk segítőkre, mert ezzel tovább ösztönözhetjük magunkat a hatékonyságra, és sokkal inkább eredményként, mint kényszerként éljük meg a feladataink elvégzését.
A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2021.06.02., szerda 15:00
Riporter: Tímár Ágnes