Na, ez sem azt jelenti!

Új ablakban

2021. május 19. Szószátyár (2021. május 19., szerda 19:00)

42:59

00:00

Műsorvezetők: ✝︎ Kálmán László, Nádasdy Ádám Szerkesztők: Sugár Ágnes

Valószínűleg keveseknek tűnik föl, hogy az a közkeletű mondás, mely szerin „A kivétel erősíti a szabályt.”, tulajdonképpen butaság, vagy legalábbis fából vaskarika. Azt sugallja – mondja Kálmán László –, hogy minél több a kivétel, annál erősebb a szabály, pedig éppen arról van szó, hogy annál gyengébb, annál kevésbé alkalmazható az a szabály. De akkor hogy terjedt ez el? Nos, az Exceptio probat regulam egy értelmezési elv volt a római jogban, ennek pontatlan fordításáról van szó. A probat szó jelentése az hogy bizonyít. Vagyis az értelmes fordítás ez: A kivétel bizonyítja a szabályt. Tehát ha van kivétel, akkor létezik maga a szabály. Nádasdy Ádám szerint a nyelvtant sem úgy kellene tanítani, hogy elmondja a tanár a szabályt, majd hozzáteszi, hogy ez meg ez kivétel, itt nem alkalmazható. Meg kellene tanítani azt a pár kivételt, majd azt mondani, hogy minden egyéb esetben az általános elv alkalmazandó.

Kolostor, vagy bordélyház?

Érdekes vita zajlott az 1920-as évektől vagy harminc éven át Shakespeare Hamletjének egy részletéről, illetve egy szó értelmezéséről. Arról a részletről van szó, amikor Hamlet keserűségében kolostorba küldi Ophéliát, hogy ő apácának álljon. Arany János fordításában ez így történik:

„Eredj kolostorba; minek szaporítanál bűnösöket! Én meglehetős becsületes vagyok: mégis oly dolgokkal vádolhatnám magamat, hogy jobb lett volna, ha anyám világra sem szül. Igen büszke vagyok, bosszúálló, nagyravágyó; egy intésemre több vétek áll készen, mint amennyi gondolatom van, hogy beleférjen, képzeletem, hogy alakítsa, vagy időm, hogy elkövessem benne. Ily fickók, mint én, mit is mászkáljanak ég s föld között! Cinkos gazemberek vagyunk mindnyájan: egynek se higgy közülünk. Menj Isten hírével kolostorba.”

Shakespeare eredeti szövegében az apácazárdára, kolostorra a nunnery kifejezést használja. Nos, voltak akik elővettek szövegeket, megnézték a korabeli szlenget, amelyben ez a szó bordélyházat is jelentett. Például azt lehet olvasni, hogy amint a hajó befutott, a matrózok a nunnerybe siettek, egyértelmű, hogy nem a kolostorba. A kutatások során azonban megállapították, hogy egy ilyen szövegben a kifejezést tréfás metaforaként használták. (Mintha most azt mondanánk, hogy a kamionparkoló tele van apácával, vagy azt, hogy mekkora kupleráj van a szobában, vagy nézd azt a vén kecskét. Egyértelmű, hogy nem az apáca, a kupleráj, a kecske eredeti jelentéséról van szó.) Ma már konszenzus van arról, hogy a szerző szándéka mi volt, nem prostituáltnak akarta küldetni Opheliát. Az egyetértést az is bizonyítja, hogy az úgynevezett Shakespeare-szótárakban nincs benne a nunnery, pedig ezekben azok a szavak találhatók, amelyeket ma már nem ismerünk annyira, vagy a szerző nem abban az értelemben használta, mint ami azóta megszokott.

 

Utolsó vacsora

Pixabay

 

A teve és a tű foka

Ismert az a dilemma is, ami egy, a Bibliából, Máté Evangéliumából származó szöveggel kapcsolatos. Jézus ezt mondta volna az írás szerint: „Könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak bejutni az Isten országába.”

Ma már talán az is magyarázatra szorul, hogy mi a tű foka. Ez azért nem olyan bonyolult, az a lyuk a varrótűn, amin át kell fűzni a cérnát. No de miért kellene azon átmennie egy tevének? Ehhez érdemes megjegyezni, hogy héber szövegekben is található ilyesféle tanítás, de ott elefánttal, ám Jézus tanítványai, követői nemigen láthattak akkora állatot, nekik a teve volt a legnagyobb. Abban nagyjából egyetértenek a Biblia magyarázói, értelmezői, hogy Jézus ezzel azt akarhatta érzékeltetni, hogy annál képtelenebb, elképzelhetetlenebb dolog nem létezik, mint hogy a gazdag Isten országába jusson. Keresett tehát a jelképhez egy nagyon nagy valamit, ami a teve, és egy nagyon kicsit, ami a tű foka. Mindkettő alkalmat ad különféle magyarázatokra. Egyesek szerint nem is közvetlenül varrótűről van szó a Bibliában, hanem Jeruzsálem egy kis kapujáról, amelyen csak egy-egy ember mehetett át akkor, amikor a nagy kapukat már bezárták, mások szerint ez egy szűk sikátor volt. Bizonyíték nincs rá, hogy ilyen létezett volna, legalábbis a nyelvészetben nincs. A másik kétely, hogy az emlegetett teve nem is az, valami elírás történhetett, a camelos helyett talán camilost írtak volna, ami már nem tevét, hanem vastag kötelet jelentett. Ez talán érthetőbbé tenné a tűs hasonlatot, de bizonyíték ezt az elméletet sem támasztja alá.

A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Flickr.com.