Valóban nincs a nyelvnek logikája?
16/01/2020 22:54
| Szerző: Klubrádió
A Szószátyár műsorában szakértőink ismét hallgatói levelekre válaszoltak. Egy gyakorta felmerülő témát, a nyelv logikáját emeljük most ki és egy érdekességet a két i-ről.
A nyelvben nem kell logikát keresni, mondja gyakorta a műsorban Kálmán László és Nádasdy Ádám. Egy nyelvtanár szállt vitába velük, mert szerinte a diákjainak csak észérvekkel lehet megmagyarázni, hogy mi miért van úgy, ahogy helyesnek tartjuk. Nádasdy Ádám úgy véli, hogy e témában keveredik két fogalom: a logika és az analógia. Logika csak egyféle van, tehát ha az angolban úgy helyes, hogy két almák, vagyis többes számot használunk, ha több dologról beszélünk, akkor a magyarban is úgy kellene lennie, pedig mi azt mondjuk, hogy két alma. A nyelv véletlenek folytán alakul, hagyományok vezérlik, nem a logika. Persze belső logikája létezik, és a tanítás során valóban érdemes észérveket is használni, de ennek az a módja, hogy elmagyarázzuk, melyik szabály, melyik szokás hogyan alakult ki, mi a története. Az is igaz, hogy minden nyelvben, így a magyarban is vannak kivételek szép számmal, erre csupán azt lehet mondani, hogy így van, fogadd el, esetleg azt, hogy magold be. Anekdotaszerűen el lehet mondani egy-egy érdekesebb jelenség hátterét, az bizonyára felkelti a diákok érdeklődését, de a műsor készítőinek véleménye továbbra is az, hogy külső logikát ne keressünk a nyelvhasználatban, mert nem fogunk találni.
Egy hallgatónk az i-re végződő helységnevekről kérdezett. Az ő nyelvérzékéhez közelebb állna, ha kitennénk, kimondanánk az i képzőt. Például balatonalmádii, vagy helsinkii, mondjuk úgy, hogy a két i között ejtenénk egy j hangot, vagy gégezárral választanánk el a kettőt. Érdekességképpen megjegyezhetjük, hogy Hawaii nevét eleve két i-vel írják, tehát oda egy harmadik i betű kellene az imént említett gondolkodásmód szerint. Nyelvészeink elmondták, hogy a magyar általában nem szereti, ha két i betű, illetve hang van egymás után, tehát a melléknév legyen csak így: ercsi, cserdi, mályi, fidzsi, helsinki. Ez nem jelent nyelvi tendenciát, hogy lekopna a jelző általában a szavak végéről, és nem jelenti azt sem, hogy ne állhatna egymás után két i. Példa: Meddig utazik? Lentiig, és nem Lentig. Igekötőnél és i-vel kezdődő igénél pedig teljesen természetes, hogy kimondjuk mindkét hangot, például ebben az esetben: kiindul.
További érdekes kérdéseket és válaszokat hallhat, ha a fenti lejátszóra kattint. Kiemelt kép: Pixabay.
2020. január 15. 19:00
Műsorvezető: Kálmán László és Nádasdy Ádám
