Nagy az amerikai nyomás, mégis tovább packázunk a svédekkel

Kétszáz éven át, gyakorlatilag a napóleoni időktől 2022-ig Svédország semleges állam volt, kacérkodott ugyan a nukleáris arzenál kiépítésével a hidegháborús években, de végülis azzal is felhagyott – mutatja be a NATO előszobájában 2 éve ácsingózó Svédország katonapolitikáját az amerikai Foreign Policy havilap. S megjegyzi tengerein már akkor háborúzott Oroszországgal, amikor az Egyesült Államok még létre sem jött. Tizenegy háborút vívtak meg a Balti-tengeren.

Mostanra gyakorlatilag mindent együtt végeznek az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével, a hírszerzési titkos információkhoz egyelőre azonban nincs hozzáférésük, hiszen ahhoz szükség lenne még arra, hogy Magyarországon is megszavazzák a csatlakozásukat. Noha Orbán Viktor szavát adta a múlt héten a NATO-főtitkárának az áldásra, a Fidesz képviselői előre jelezték, hogy a hétfőre – ellenzéki kezdeményezésre meghirdetett –rendkívüli parlamenti ülésre nem mennek el.

Az amerikai védelmi miniszter decemberben viszont már aláírt egy olyan szerződést a svéd kollégájával, amely konfliktus esetén 17 svéd katonai bázishoz való hozzáférést biztosít az Egyesült Államok számára. S az összefüggés sem érdektelen, hogy miután Svédország távol tudta tartani magát mindkét világháborútól, megőrizve semlegességét, az oroszok mostani háborúja a csatlakozásra készteti. Mert a tengeri fenyegetettséget éppúgy féli, mint szárazföldit. Különösen abban a kontextusban, hogy szomszédai mind NATO-tagok már. Egyre többet költ védekezésre, számításaik szerint a júliusi washingtoni NATO-csúcsra katonai kiadásai elérik a GDP 2 százalékát.

Az ukrán sajtó széles körben terjesztette, hogy az amerikaiak óriási nyomás alá helyezik Magyarországot, egyrészt a svédek NATO-tagsága, másrészt az Ukrajnának szánt segély halogatása miatt, de a demokrácia és a jogállam problémái is hasonló súllyal estek latba a budapesti amerikai nagykövet washingtoni vizitje alkalmával, mivelhogy több tekintélyes törvényhozót és politikust is felkeresett, hogy ismertesse a magyar ügyeket. Az Evropejszkaja Pravda beszámolt a szenátus külügyi bizottságának elnöke, Ben Cardin közleményéről is, aki arról írt, amennyiben a jelenlegi helyzet változatlan marad a kritikus ügyekben, az a magyar-amerikai kapcsolatoknak sokat fog ártani. "Kérdés, Magyarország megbízható partner-e a vízummentességi programban" – mondta a szenátor egy sajtótájékoztatón.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung és angol nyelvű lapok is tudni vélik, hogy a Fidesznek akadt végre egy feltétele a svédek NATO-tagságának ratifikálásához, miszerint a svéd kormányfőnek előbb Budapesten Orbán elé kellene járulnia.

"Orbán fáradtságunk van Brüsszelben" – idézte Donald Tusk lengyel miniszterelnököt az AP hírügynökség, amely sokak által átvett anyagában arról ír, Orbán anti-woke ellenállása "a köröm alatti szálka" az EU-ban – utóbbi fordulat egyébként magától a magyar miniszterelnöktől származik, egy 2021-es beszédében fogalmazott így. S úgy tűnik, az eddig az unióban eljátszott obstrukciós politikát kezdi játszani a NATO-ban is.  

Toroczkai László múlt heti kijelentése, miszerint, ha Ukrajna a háború miatt nem tudja megtartani államiságát, pártja igényt tartana Kárpátaljára a londoni EU Today figyelmét is felkeltette annyira, hogy részletesebben bemutassa a Mi Hazánk Mozgalmat, becsatolva ehhez a az Euronews öt évvel ezelőtti csaknem 20 perces videóját, amelyben a magyarországi szélsőjobbot illetve a pártot mutatják be, részben a szavazókon, az utca emberén keresztül.

A lapszemlét a cikk tetején elhelyezett lejátszóra kattintva hallgathatják meg.