Ne dőljetek be Orbán ígéreteinek! – kérik Brüsszelt a képviselők

Orbán áprilisi újraválasztása óta a legnagyobb kormányellenes tüntetés zajlott szerdán a magyar fővárosban, ahol a diákok ne rúgjátok ki a tanárainkat feliratokkal vonultak. A budapesti tanártüntetésről a US News and World Report is beszámolt, bemutatva a Tanítanék mozgalmat, és hogy miket követelnek a tanárok: magasabb béreket és a sztrájkhoz való jogot. Nemcsak a tanárok, hanem a diákok is megsínylik, hogy egyre kevesebb pedagógus marad a pályán.

 

 

Tanártüntetés október 5-én, fotó Pálinkás János

Az Oxfordon tanuló Farkas András a Reutersnak abszurdnak, és teljes mértékben elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormány semmibe veszi a tanárok követeléseit. A cikk felsorolja az Orbán előtt tornyosuló gondokat: a gazdasági növekedés lelassulását, ami recesszióba fordul jövőre, a kétszámjegyű inflációt, a forint fokozatos értékvesztését. Eközben a kormány azzal hitegeti a pedagógusokat, hogy béremelés csak akkor lesz, ha erre Brüsszel forrást biztosít. Erre – írja a Reuters - Kövér László házelnök ráerősített az egyik kormánypárti tv-ben, hogy a sztrájk nem segít a bajok megoldásában, és hogy a béremelés amúgy sem függ az oktatás színvonalától.

A kínai központi állami hírügynökség, a Xinhua Szijjártó Péter Facebook-bejegyzése alapján felsorolja, hogy milyen kivételeket küzdött ki magának a magyar kormány a nyolcadik szankciós csomag elfogadásakor. A magyar külügyminiszter sikerként könyvelte el, hogy kivételt kap a csővezetékes szállítási mód. Szijjártó diadalittas mondatai azt is jelzik, hogy minden akadály elhárult Paks2 megépítése elől. Legalábbis szankciók nem fenyegetik a beruházást, a Gazprom elkezdheti a munkát.

A cikk megjegyzi, hogy a magyar kormány általában sikeres volt az eddigi szankciók megtorpedózásában.

Az EU Reporter a magyar parlament által elfogadott 17 törvényről ír, amelyek teljesítéséhez kötik a visszatartott uniós források folyósítását. Kiemeli ezek közül azt, amely lehetőséget teremt a korrupciós ügyek bírói felülvizsgálatára abban az esetben, ha a rendőrség vagy az ügyészség megszünteti vagy megtagadja a nyomozást. A magyar kormánynak szüksége van a GDP 5%-át kitevő uniós támogatásokra. Ezúttal azonban mindössze 7,5 milliárd euró visszaszerzéséről van szó.

Johannes Hahn költségvetési uniós biztos szerint a pénz beszél, és a döntéshozókat feltehetően meggyőzik a magyar kormányzati ígéretek afelől, hogy valós változásokra lehet számítani, de egyelőre nem szabtak meg határidőt ezek teljesítésére.

Többen arra kérték Hahn biztost, hogy ne hagyja, hogy Orbán ennyivel megússza, ehelyett sokkal közelebbről kellene vizsgálni ezeket a reformintézkedéseket. Mert Orbán azzal védekezik, hogy ez a volt kommunista ország a maga 10 millióslakosával nem sokkal korruptabb, mint bármelyik más uniós ország. Csakhogy az OLAF, az Unió korrupcióellenes hivatala szerint az uniós pénzek 4%-a illetéktelen zsebekbe vándorol, ezzel az EU 27 országa közül a magyar legkorruptabb a 2015-19 közötti időszakot számítva. A Reuters szerint a pénzek rendszeresen Orbán családjához és barátai zsebébe vándorolnak. A Bank of America szerint november közepére megállapodás születhet a helyreállítási alapokról, és a pénzszűkében lévő kormány nem kockáztathatja meg, hogy nem állapodik meg az EU-val.

Az Euraktiv a brüsszeli parlamenti vitából kiemelte azokat a uniós képviselői aggodalmakat, amelyek szerint ezek a reformok csak papíron léteznek majd, aligha váltják valóra őket. Óva intették Johannes Hahn biztos, hogy bedőljön a hangzatos ígéreteknek. A jogállami normakövetés ugyanis megkövetelné az ügyészség és hivatalai függetlenné válását, márpedig az elfogadott törvények között ilyet nem találni. Nagyon nem mindegy, miként él az EB és az ET a maga eszközeivel, mert ha eljátssza a lehetőséget, az a jövőben minden tagországra nézve következményekkel járhat a jogállami norma meghatározásakor.