Nem csak a határon átívelő voksturizmusra kell figyelni az új törvénymódosítás után

Új ablakban

2021. november 17. Megbeszéljük / részlet, László Róbert (21.11.17.)

13:47

00:00

Úgy fogalmazott: „kezdjünk jóhiszeműen”. Valóban van egy évtizedes probléma, egyszerűen sokan elfelejtenek kijelentkezni onnan, ahonnan már elköltöztek, és a néhány héttel ezelőtt még hatályos szabályozás szerint ez büntethető lett volna. Az üdvözlendő, hogy ezt a problémát a jogalkotó meg akarja oldani és nem tekint bűnelkövetőként a felelőtlen emberekre.

De ismerjük a voksturizmus jelenségét, amikor valaki bejelenti a lakcímét egy másik választókerületbe pusztán azért, hogy inkább ott szavazzon, mert ott többet ér a szavazata. Vagy billegő körzetbe jelentkeznek át, vagy, ami ennél is rosszabb, amire 2018-ban sok példa volt, hogy ukrán állampolgároknak (még csak nem is ukrajnai magyaroknak, hiszen sokan közülük nem is beszéltek magyarul) állampolgárságot adnak és lakcímet létesítenek roskadozó vályogházakban, pusztán azért, hogy jöjjenek szavazni a választáson. Ez nem a kijelentkezés említett problémája, hanem maga a voksturizmus, és szerinte meg lehetett volna oldani, hogy a feledékeny embereket ne büntessék, de a rosszhiszemű, választási célú, fiktív lakcímlétesítést ne engedjék. De nem ez történt, lényegében legalizálták a voksturizmust. Tehát bárki bármilyen lakcímet létesít bárhol az országban, legfeljebb ügyintézési problémája lesz vele, de semmiképpen sem tekinthető bűncselekménynek.

A jog már nem ad megfelelő választ

Jelezte: nem állították, sem ők, sem a TASZ a keddi közleményükben, hogy eddig minden rendben lett volna. Épp ellenkezőleg, eddig is voltak problémák, csak legalább ott volt a büntethetőség.

Mostantól a jogszabályok nem tudnak megfelelő választ adni, bárki elmesélhet egy történetet, hogy ha 30 évig lakott valahol, miért a választás előtt két héttel költözött át az ország egy másik részébe. Ha lehetne látni hónapról hónapra, hétről hétre, esetleg napról napra a települési szintű mozgásokat, akkor a józan ész segítene, hogy hol érdemes gyanakodni. Nagyon fontos lenne ezt követni a választásig – hangsúlyozta.

Ezért igényelték a TASZ-szal közösen ezeket az adatokat az előző választásról, de három és fél év alatt nem kapták meg őket. Noha első- és másodfokon megnyerték a pert, a Kúria azt mondta, hogy a Belügyminisztérium nem köteles kiadni az adatokat. Tehát nem tudni, hány embert érintett a 2018-as választáson a voksturizmus, de még keresik a megoldást.

Az ellenzék tehetetlen?

Az ellenzék a nyilvánosság erejében bízhat – mondta László Róbert. Minél több ilyen ügyet nyilvánosságra hoz, annál többen kapnak észbe. Az oknyomozó újságíróknak kellene figyelniük arra, hogy például egy évtizedek óta fogyó kistelepüléseken egyszer csak megjelenik pár száz ember. A bíróság előtt ez még nem áll meg, de ha megtalálnak néhány ilyen átköltözőt, aki megszólal, és elmondja, hogy mennyit kapott a fiktív lakcím létesítéséért, akkor el lehet jutni a felbujtókhoz is.

Hozzátette: ezzel az eszközzel bárki visszaélhet, nemcsak a kormánypárt, bár 2018-ban az derült ki, hogy ahol a média ezt felderítette, ott kiugró volt az előnyük. Ahogy akkor is lehetett látni, az indokolhatja a határokon átívelő voksturizmust, hogy ezzel a módszerrel a lista mellett egyéni jelöltekre is szavazhatnak. Ezzel együtt László Róbert még a kormánypárti szavazókat is bátorította, hogy ha látják, hogy a lakcímnyilvántartások gyanús felduzzasztását látják, tegyenek feljelentést.

A beszélgetést a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: Pixabay