Nem látszik a kiút a szegénységből
21/01/2021 13:50
| Szerző: Klubrádió/K.K.
Nemzethalál nem fenyeget, de nincs olyan kitörési pont, ahonnan indulva beérhetnénk Ausztriát, vagy Csehországot belátható időn belül. A politikusok csak a választásig látnak.
A választókat nem csak az érdekli, hogy ki lopott, ki mit tett a hatalom megszerzése és megtartása érdekében, hanem az is, hogy melyik párt hogyan képzeli a jövőt. Melyek az ország kitörési pontjai. Hosszú távú terveket szeretnének látni, közben a politikusok gondolkodása mindössze a következő választásig terjed. Annak megnyerése, illetve a haszonszerzés motiválja őket. Így a hátrányokat nem lehet ledolgozni – jelezte Boros Tamás, az Egyensúly Intézet igazgatója.
Az intézet úgynevezett Megatrend indexet állapít meg, és ennek alapján szakpolitikai javaslatokat készít döntéshozók számára. A cél az, hogy 2030-ra sikeresebbé váljék Magyarország. A mostani adatok ugyanis meglehetősen lehangolóak. A 3.- 4. helyen vagyunk a legszegényebb uniós országok sorában. Az általános gazdasági helyzetet tekintve a középmezőny végén állunk, ami arra enged következtetni, hogy volna azért pénz, csak rosszul költik el. Ez különösen az egészségügyre igaz.
Az intézet a társadalmi kohéziót, a fenntarthatóságot, a digitalizációt, az oktatást és a már említett egészségügyet vizsgálta. Az egészségügy kivételével egyikben sem állunk nagyon rosszul, de olyan jól sem, hogy az kitörési pont legyen, pedig ilyet nagyon gyorsan kellene találni, mert nem csak Ausztriát nem lehet így beérni, hanem a visegrádi országokat sem. Bőven Magyarország előtt állnak.
Egy atomizált társadalomban élünk, nagyon fontos lenne az együttműködés. A svédek, a hollandok sikere egyrészt ennek, vagyis a társadalmi kohéziónak tudható be. De nézhetjük az oktatást is, mint sikertényezőt, ebben most Szlovénia nagyon erős, az oktatási indexben a 6. Európában, Magyarország a 19., de csak azért, mert a GDP-arányos költés nem jelentéktelen, ám pontosan tudható, hogy a bele öntött pénz nem hasznosul.
Az Egyensúly Intézet kutatói a tanulmányban megjegyzik, hogy a számok nem egy-egy aktuális év kormányzati intézkedéseinek a hatását jelzik. Ezek kormányzati ciklusokon átívelő folyamatokat mutatnak.
Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/Kallos Bea.
2021.01.21. 06:00
Műsorvezető: Para-Kovács Imre
