Nem mondja meg a kormány, mennyit fizetnek tanácsadóiknak, bíróságra megy a K-Monitor – 100-an vannak, de nem árulják el kik ők és mennyit keresnek

Egyre kevesebbet tudni arról, hogy kik segítik napi szinten a kormány munkáját. Helyettesi államtitkári szint alatt csak szórványosan lehet találni információt arról, hogy kik dolgoznak a kormánynak. Arról pedig egyáltalán nem érhető el semmi, hogy a kormánynak kik adnak tanácsot és mennyiért. Ezért a K-Monitor tavaly az összes minisztériumtól kikérte, kik és milyen összegért adnak tanácsot a kormánynak. A minisztériumok először úgy tettek, mintha nem értenék az adatigénylést, majd megtagadták a tanácsadók listájának kiadását. Ezt követően a K-Monitor a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult, a hatóság pedig megerősítette: ki kell adni a politikai tanácsadók listáját.

A döntéshozatali folyamat fontos alakítói a minisztériumba ki-bejáró, érintettekkel egyeztető, döntéseket előkészítő tanácsadók. Nehezen vitatható, hogy a személyük, pozíciójuk, szaktudásuk a köz érdeklődésére számot tart. A nevüknek és a fizetésüknek is nyilvánosnak kell lennie, mert ez közérdek- mondja Molnár Noémi.

 

A tanácsadók személyének nyilvánossága azonban nemcsak a közpénzek felhasználásának ellenőrzése vagy összeférhetetlen helyzetek felderítése miatt lenne fontos, de az adatnak politikatudományi jelentősége is van - véli a K-Monitor. Az Orbán-kormányok ideje alatt általános tendenciává vált ugyanis, hogy a döntéselőkészítő munka kikerül a minisztériumokból háttérintézményekbe vagy magáncégekhez (például Századvég, Makronóm, globális tanácsadó cégek). A kormánynak szintén tanácsokat adó Boston Consulting Group elleni perükben éppen idén fordultak a strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz, mivel sem a kormány, sem a cég nem árulta el, hogy a BCG milyen tanácsokat adott az egészségügy átalakításához.

A Fővárosi Törvényszéken kezdik tárgyalni a mostani ügyet, Molnár Noémi arra számít, hogy fél éven belül lesz jogerős ítélet.