Nem tudják elmondani a menekült gyerekeknek, ha meghaltak a szüleik
6/05/2022 11:41
| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter
Varsóban egy konferenciát szerveztek azzal kapcsolatban, hogy az Ukrajnából kimenekített gyerekek oktatása hogyan folytatódjon. Magyarország nem vett részt a konferencián. Totyik Tamás, a pedagógusok szakszervezetétől viszont ott volt, és a Reggeli gyorsban elmondta, hogyan próbálja az ukrán oktatási minisztérium bent tartani az oktatási rendszerben a gyerekeket. Magyarországon szétszórják a gyerekeket, de a nyelvi problémák gondot okoznak, az oktatáson túl pedig a legsúlyosabb helyzetben fagyasztják le a rendszert: hogyan mondják el ezeknek a gyerekeknek, hogy a szüleik már nem élnek.
Varsóban az oktatási internacionálé és az Európai Szakszervezeti Szövetség szervezésében konferenciát szerveztek az ukrán menekülteket befogadó országoknak, hogy miképpen lássanak hozzá az ukrán iskolások oktatásához. Totyik Tamás, Pedagógusok Szakszervezetének az alelnöke is ott volt a konferencián, és elmondta, Magyarország hivatalosan nem vett részt, de például még Japánból is voltak, mivel több mint száz gyereket fogadtak és oktatnak ők is.
A konferencia célja az volt, hogy "a meglévő ismereteket összevessék és megnézzék, hogy milyen lépéseket tudnak tenni a szervezetek" - mondta a szakszervezeti alelnök. A konferencián bekapcsolták az ukrán oktatási miniszterhelyettest is, aki azt kérte a befogadó országóktól, hogy úgy próbálják megoldani az oktatást, hogy ezeket a gyerekeket Ukrajnába visszavárják, és ne pedig lehetséges munkaerőforrásként tekintsenek rájuk, mert mint mondta, a béke megteremtése után nagy szükség lesz arra, hogy ezek a gyerekek visszamenjenek. Ők a jövő forrása. Azt kérte, hogy a befogadó országok nyelvét is tanítsák meg ezeknek a gyerekeknek, hogy később gazdasági kapcsolatokat lehessen kiépíteni.
Tragikus hírek is érkeztek, mivel már 250 gyermek halt meg a háborúban, és 450 olyan gyerekről tudni, akik valamilyen maradandó károsodást szenvedtek a harcokban. Ukrajnában az oktatási intézmények tíz százaléka megsérült, 102 iskolát pedig a földdel tettek egyenlővé, sorolta Totyik.
Totyik szerint minden befogadó országnak ugyanaz a problémája: a menekülteknek csak az egyötöde jelenik meg az adott ország oktatási rendszerében, a maradék 80 százalék pedig kallódik valahol. Ukrajnában a háború megkezdése után a minisztérium két hét alatt teljesen digitalizálta a tananyagokat, és ötödik osztálytól felfelé minden tanítási órát felvettek, interaktívvá tettek, és kapcsolatba is lépnek a gyerekekkel, ha gondjuk van a tananyaggal, mondta Totyik az ukrán miniszterhelyettest idézve.
Magyarországon azokban az iskolákban, ahol menekült gyerekeket is befogadnak, úgy működik az oktatásuk, hogy délelőtt a magyar tananyag szerint tanítanak, megadják a gyerekeknek a könnyítéseket, délután pedig bekapcsolódnak a minisztérium által biztosított felületekre, és a magyarországi kollégák segítenek nekik a tanulásban.
Ugyanakkor minden befogadó országban probléma az ukrán anyanyelvű tanárok nagy fokú hiánya. Erre az ukrán miniszterhelyettes azt ígéret, hogy megkeresik a megoldást, és például, ha egy tanár menekültként feltűnik egy országban, akkor az adott országnak jelezni fogják, és megpróbálják őket is bevonni a tanításba. De Szlovákiában és Lengyelországban például már jogszabályi könnyítést tettek annak érdekében, hogy alkalmazni is tudják ezeket a tanárokat. Akik be tudják mutatni a diplomájukat, azokat pedagógusként, akik nem tudják bemutatni, azokat pedagógiai asszisztensként veszik fel.
Magyarország speciális helyzetben van, mert 600 oktatási intézményben szórták szét a gyerekeket, de Varsóban például nem tudják, hogy ha szeptemberig nem fejeződik be a háború, akkor hogyan fogják 50 ezer menekült gyerek oktatását biztosítani. Legalább ötven új iskolára lenne szükségük, a szakember gárdáról nem is szólva.
Magyarországon bárhova felveszik a menekült gyereket, ahova jelentkezik, döntően a szállásához legközelebb eső oktatási intézménybe jelentkeznek, mondta a szakszervezeti alelnök. Az iskolák plusz normatívát is kapnak, és délután felzárkózó oktatást tartanak a gyerekeknek. A nyelvi nehézségen túl a magyar és az ukrán eltérő iskolaszervezet is probléma, ezért külön fel kell mérni, hogy a gyerekek hol tartanak. Például egy matematika, egy rajz vagy egy énekórát meg tudnak tartani, de például a magyar szakos kollégák sosem tanulták meg, hogy magyar nyelvet hogyan kell idegen nyelvként tanítani.
Azoknál, akik tudnak angolul, azok kéttannyelvű iskolában könnyen beilleszkednek, de ez nagyon kevés gyerekre vonatkozik, mondta Totyik Tamás.
A pedagógusok mindent megtesznek, hogy a gyerekeket ért traumákat csökkentsék, mondta Totyik, aki szóba hozta azokat, akiknek a szülei meghaltak, vagy az egyik szülő halt meg a harcok során: nekik nem merik ezt elmondani. "Ukrán nyelven beszélő pszichológusokra lenne szükség". Ugyanis hiába van magyar nyelvű pszichológus, a nyelvi problémák miatt ezt nagyon nehéz elmondani nekik, ahogy nehéz lenne egy tolmácson keresztül is. "Ez az egyik legsúlyosabb probléma", és minden országban általános probléma. Ezért kérték az ukrán minisztériumot arra is, hogy biztosítsák online gyerekpszichológus elérését is.