Németh Ványi Klári: Életemésztő

Németh Ványi Klári több különféle újság – például a Nők Lapja, a Hetek hetilap vagy a Szombat folyóirat – újságírójaként módszeresen dolgozta és dolgozza föl a női sorsokat, kemény női témákat, a női lét különféle módozatait: foglalkozik XIX. századi autonóm önálló személyiségekkel, de a feleség-, múzsaszereppel is. A tematikus figyelem az ő esetében egész életre szóló elkötelezettséget, mintegy megszállottságot jelent, s kutatásai többször eredményeztek olyan anyagot, mely már az irodalom határterületére tévedt, több esetben pedig át is lépett oda. Ilyen jellegű munkája, a Czóbel Minka életét és az azt övező rejtélyeket feldolgozó, a Kalligram Kiadónál megjelent Anarcsi boszorkányok című első kötete apropóján láttuk őt vendégül öt évvel ezelőtt Belső közlés c. zenés irodalmi műsorunkban, ahol Marton Éva beszélgetett vele, és a szerző a stúdióban készülő új művéből is fölolvasott.

Ebből a meg nem jelent szövegből hallgathatnak meg egy részletet mától itt, a Klubrádió honlapján is. A részlet elsősorban a narrátor nyelvi tónusáról tudósít, töredékes elemeit mutatva csupán meg a történetnek, ahogyan a főszereplő kényszereinek és öntudatlan, bevallatlan vozalmainak keresztmetszetében bábának képezi magát, majd 1944-ben a kivégzendő vagy koncentrációs táborba deportálandó nők intim testrészeit motozza értékek után kutatva, vagy küretet hajt végre a várandósakon.

A regényrészlet a fenti hangsáv lejátszás gombjára kattintva hallgatható meg.

A regényrészlet eredeti, írott változata:

Életemésztő

Alkonyodott, megenyhült a határ. A Fániék kastélya a lankákon túl volt. Alhat már. Úgy vágyott átszökni hozzá és bebújni az ágya alá. Elrejtőzni a sötéttől. A sötétben változott át a Sánta. Nappal kerülte mindig. Dühítette, ha a közelében volt. Eleinte csak az ágya szélén ült. Eleinte.

Azon az éjszakán a hátsó ablakon mászott be. Nem félt. Lepecsételték már a kastélyt, a Groszman tagot is, mégis átszökött. Jól ismerte az évszázados épületet, tudta, ha a folyó felől jön, ott lesz a rés a kerítésen, amit a Fánival, meg a másikkal fúrtak maguknak, hogy szabadon bújkálhassanak ki-be, amikor csak akarnak. Nesztelenül surrant felfelé.

Megkerülte az épületet. Bejáratos volt ő ide valamikor, egy esztendeje meg azelőtt. Katinka méltósága majdnem mindig átengedte a zsidó bárónál. A Sánta észre se vette, vagy nem akarta.

Órákon át kucorgott a Fáni fehér szobájában az ágy alatt. Ott sugdolózta bele az ürességbe, hogy ő okleveles bába lesz. A kastély már jó ideje lakatlan volt, mégis úgy hitte maradt itt a Fániból valami, a hangját, a kiabálását, kacagását, meztelen talpainak csattogását őrzi a mostani csend meg a vastag falak.

Fánit utolján 41 nyarán látta a másikkal. Azt gondolta, soha többé nem fognak találkozni. Aztán decemberben előtte állt mégis, viselősen, mezítelenül. Együtt kellett volna kizuhanniuk az ablakon. A Szent István körút kettőből, az elsőről, arccal a folyónak. Tárt karokkal. Laci hahotázva nyomta kezébe a bábatáskát, a bábatáskát a Rökk Szilárd utca 13-ból. Készen volt az egyéves tanfolyammal, a kijelölt kórházi szülőosztályon kezdett gyakorlatba, amikor megjelent a Laci, a többire rá se nézett, csak őt figyelte, megragadta, és senki nem állta útját. Soha senki, ezért nem tudta elhinni, hogy a ruszkik január végén elfogták. Laci sokat átjárt a körútra a Thökölyről. Őt ellenőrizni, hogy végzi a munkát, mert erre választotta ki.

A kórházban nagyon dicsérték, az egyik legjobb növendéküknek mondták, na most meglássuk, így van-e?! Készítse a táskát, kezdje el sorolni, mi van benne. Hangosan, ne suttogjon, mint a templomban az imádságnál!

Tompavégű olló a köldökzsinór elmetszésére.

Elegendő mennyiségű keskeny vászonszalag, a köldökzsinór lekötésére.

Fecskendő ónból.

Irrigátor hüvelycsővel ónból és végbélcsővel.

Egy húgycsap fémből és egy hajlékony húgycsap.

Jól bedugaszolt üvegben száz százalék karbolos folyadék, melyből karbolos vizet készítek.

Egy darab szappan és körömkefe.

Fogó, segíteni a gyermeket, ha nem akar kijönni.

Azt tudja-e, hogy a zsidó kölyköt, a mihaszna kis férget ki kell szedni ennek a kurva Rebekának a pinájából, ha már az a mocskos Icig beleverte, a szemük előtt kell majd az első fürösztővízbe fújtania, hallja, vagy tán meg akarja keresztelni előtte, kisördögöt akar Mennyországba vinni, elleste a paptól a tudományt? Nem mondta a pap, hogy a kisördög pokolra való?!

Ordított Laci, a többi röhögött. Fánit még soha nem látta olyan szépnek, mint ott a belső szoba közepén, háttal az ablaknak.

(Kiemelt kép: Pályi Márk / Klubrádió)