Néppárti képviselő: Érthetetlen, miért nem szavazták meg Orbánék Ukrajnának a hitelt

Andrey Novakov 26 évesen, legfiatalabb politikusként került az Európai Parlamentbe 2014-ben. A bolgár kereszténydemokrata képviselő az Európai Néppártnak, az EPP-nek a tagja (amelynek a Fidesz is volt kényszerű távozásáig), illetve a parlamenti költségvetési bizottságnak is és a költségvetési ellenőrző albizottságnak is. Ezért is kérdeztük meg, mi az álláspontja a magyar ügyekről. Először persze ’in medias res’ arra kérdeztünk rá, tudja-e, hogyan fog szavazni a bolgár pénzügyminiszter, ha a Magyarországnak kiutalandó Covid-helyreállítási, illetve a kohéziós alapok odaítéléséről határoznak. Amelynek során egyrészt a Covid-féle helyreállítási alap 5,8 milliárdja, másrészt a kohéziós alapok 7,5 milliárd eurója – azaz mai árfolyamon 5550 milliárd forint sorsa forog kockán.

Andrey Novakov: Biztosíthatom arról, hogy az ügyvezető kormányunk is követi a magyar eseményeket, de nem akarok spekulálni, hogyan szavaz majd a megbízott pénzügyminiszter. Hivatalos álláspont nincs még erről. 

Tudható már Brüsszelben, a parlamentben, hogy egyáltalán melyik napon szavaznak majd az alapok sorsáról? Arról, hogy továbbra is felfüggesztik ezeket a pénzeket vagy mégiscsak kiutalják?

A. N.: Nem, és erről sem akarnék találgatni. Azt viszont mindenképpen megjegyezném, hogy általában úgy szavaznak a tanács illetékes miniszterei – jelen esetben majd a pénzügyminiszterek –, ahogy azt a bizottság előzetesen javasolja. A mi pénzügyminiszterünkről egyelőre nem tudok semmit. Azt viszont tudom, hogy az Európai Néppárt is tartani fogja magát a bizottsági javaslathoz.

Ami – az eddigi ismereteink szerint – azt jelenti, hogy a kohéziós alapoknak a kétharmadát nem kapjuk meg, mindaddig, amíg a jogállami normák helyre nem állnak hazánkban, viszont a Covid-helyreállítási alap összege kiutalható, illetve elérhető lesz, amikor a magyar kormány teljesíti ígéreteit, de az általa ígért 17 pontot az Európai Bizottság megtoldotta még 10 ponttal, így 27 úgynevezett szupermérföldköveket kell még elérni ahhoz, hogy befolyhassanak ezek a pénzek a magyar államkasszába.

A. N.: Azt viszont mindenképpen hozzátenném, hogy hálásak vagyunk azért Magyarországnak, hogy támogatja a kormány a schengeni övezetbe történő felvételünket, ezért nem tartom kizártnak, hogy ezt a támogatást akár viszonozhatja is a pénzügyminiszter.

Minősített többségre van szükség a pénzügyminiszterek szavazásánál és a szavaiból arra következtetek, hogy az Európai Tanács megosztottabb lehet annál, mint amire előzetes információk alapján számítani lehetett. A 27 tagállamból, leszámítva Magyarországot, 15 tagállamnak kell egy irányba szavaznia, hogy hatályba léptethető legyen a döntés.

A. N.: Hadd helyezzem tágabb perspektívába a kérdést! A jogállami elvárások mechanizmusa sokkal szélesebb annál, mint hogy azt leszűkítsük – jelen esetben – Lengyelországra vagy Magyarországra, amelyek ellen ezt az eljárásrendet most alkalmazza az EU. A jogállami normák betartása minden egyes pénzügyi alap esetében követelmény, az egész unió működését alapvetően meghatározza. Ha magának az Uniónak a költségvetéséről van szó, akkor is jogállami elvárások alapján kell döntést hozni. Ami nyugtalanít engem ennek kapcsán, az az, hogy még mindig nem teljesen világos, hogy a jogállam megítélésekor mennyire jutnak érvényre a mennyiségi vagy minőségi elvárások. Most nem feltétlenül gondolok itt Magyarországra – fogalmazza meg Andrey Novakov burkoltan azt, hogy nem elég az úgynevezett szupermérföldkövekhez eljutni, másképpen, az ígéreteket papírra vetni, de azokat a valóságban is teljesíteni kellene.

A. N.: Szerintem nem megosztott az Európai Tanács, mert általában irányadónak tekinti az Európai Bizottság javaslatát. A tagság többsége meg fogja szavazni az uniós források további befagyasztását Magyarország számára. Ugyanakkor személyes véleményemet is elmondanám. Szerintem egy-egy miniszter rossz döntésén nem múlhatna a magyar állampolgároknak juttatandó pénzek sorsa. Szerintem a magyar kormánnyal meg kellene egyezni arról, hogy milyen pénzek konkrétan hova kerülnek. Nem lehet büntetni az egyszerű állampolgárokat egy-egy rossz szavazattal. Például a bolgár parlamentben is komoly vita alakult ki arról, hogy Hollandia a bolgár és román schengeni csatlakozást nem támogatja. Vagy mondjuk az osztrákok vétója miatt sem lenne szabad büntetni az országot. Nagyon jól tudom, mennyire feszült a helyzet a magyar kormány és a brüsszeli bizottság között. Ebből jó dolog nem sülhet ki. A magyar agrártermelők ne legyenek túszai ennek a konfliktusnak!

Késhegyre menő viták voltak az elmúlt években a bulgáriai korrupcióról is az Európai Parlamentben. Sőt ,olykor olyan hangokat is hallhattunk, hogy bizonyos szemszögből még a magyarnál is rosszabb önöknél a korrupciós helyzet. Nyilván nem akarnak önök sem a magyar vizsgálathoz hasonló jogállami eljárást és felelősségre vonást a nyakukba.

A. N.: Nyilván. Még mindig úgy tűnik, a korrupció ellepi az országot. Mint ahogy ezt mondták az elmúlt 15 évben is. Ma már számos intézményünk igenis sikeresen küzd a korrupcióval szemben, folyamatosan horogra akadnak az oligarchák. Szerintem a leszámolás a korrupcióval jó úton halad. És nem mellékesen megjegyezném, hogy nálunk a hollandok a legnagyobb befektetők az országban. Ebből következik, hogy ők korrumpálhatják a hatóságokat, de az is lehet, hogy az eleve korrupt környezet teszi őket is azzá. Lehet, hogy egyik sem igaz így, de akár a kettő együtt is igaz lehet. Szerintem minden országban létezik korrupció, és nálunk semmivel sem rosszabb a helyzet, mint bármelyik másik országban.

Ráadásul ismét nem kerültek be a schengeni övezetbe.

Schengenhez tartozni annyit jelent, miként tudod védeni a határaidat. Őszintén mondom és meggyőződésem, hogy mi épp ugyanolyan jól védjük a határainkat, mint bármelyik uniós tagország, ha nem jobban. Hollandia nem szavazta meg a csatlakozásunkat. Legfrissebb adataink szerint egy nap átlagosan 1000 menekült érkezik a határainkhoz, s ha utána számol, akkor karácsonnyal bezárólag félmillió menekültnek kellene lennie Amszterdamban. Merthogy tőlünk általában odamennek az illegális bevándorlók. De mivel nem így van, bizonyítottuk, hogy meg tudjuk védeni a határainkat. Mi történt a minap is? A szurkolók – akik Észak-Afrikából menekültek - tűzbe borítottak Brüsszelben és Amszterdamban is számos utcát. (Miután a foci vébén a marokkóiak győztek a belgák ellen.) Ilyen nálunk nincs. Ugyanezt tudom elmondani az eurózónához csatlakozásunkról is: fegyelmezett költségvetést vezetünk, nem lépjük túl a megengedett költségvetési hiányt, jól haladunk a maastrichti feltételek teljesítésében. Szóval mindenhol vannak olyan problémák, mint nálunk, ezért nem értem, miért kell önkényes döntéseket hozni, lásd ez esetben Hollandiát vagy Ausztriát. Ez egyáltalán nem tesz jót az Európai Unió egységének.

Ha már az Unió egységéről beszélünk, a hét elején egyedül a magyar pénzügyminiszter nem szavazta meg az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós hitelt az Európai Tanácsban. Akkor mit szól ehhez?

Sok kérdés fogalmazódott meg bennem ezzel kapcsolatban. Talán meg tudom azt érteni, hogy Magyarország bizonyos oknál fogva nem akar katonai segítséget nyújtani Ukrajnának és nem engedi át országán keresztül a szállítmányokat, jelesül a fegyvereket. De kérdem én, mi baj van a hitellel? Hiszen a hitelt vissza fogja fizetni Ukrajna. És ezzel egy olyan ország újjáépítését támogatjuk, amely kénytelen elszenvedni az orosz agressziót. Őszintén, egyszerűen nem találok magyarázatot arra, miért vétózta meg a magyar kormány a hitelnyújtást. Az Európai Parlamentben még a szélsőségesek többsége is megszavazta, vagy tartózkodott, de ellene nem szavaztak. Tényleg érthetetlen.

Mit tudnak tennie ebben a helyzetben? Van valamilyen megoldás erre? Hisz Ukrajnának nagy szüksége van erre a hitelre.

Szerintem Lengyelországnak juthat kulcsszerep az egyeztetésben. Hisz egyrészt ott van a legtöbb ukrán menekült, és ők voltak kénytelenek elszenvedni azt is, hogy rakéta zuhant a területükre. Tudtommal a két kormány között jó a kapcsolat, talán a lengyeleknek sikerül meggyőzniük a magyar kormányt. Nem értem, hogy nem lehet Ukrajnát támogatni, egyszerűen nem találok rá magyarázatot.

Ahogy hallani, olvasni elemzőktől, hogy a magyar kormány az oroszok trójai falova, amit most szépen betol Európa szívébe. Sok mendemonda kereng Putyin és Orbán jó barátságáról is.

Találgatásokra nem adnék, de a konkrét politikai lépések számítanak. Márpedig a magyar kormány részéről a hitel megtagadása politikai álláspont is egyben. Én továbbra is várom a magyar kormány magyarázatát erről a vétóról illetve arról, hogy mit tehetünk mi annak érdekében, hogy a magyar kormány tevőlegesen is megváltoztassa a véleményét.

A konkrét magyarázat erre a kormány részéről az volt, nem akarja, hogy eladósodjon az EU.

Értem én, de Ukrajna is az Unió tagja akar lenni és ezenfelül elképzelhetetlen szenvedésen meg keresztül az ország. Ebben e helyzetben nem segíteni és cserben hagyni őket? Nem kellene a magyar kormánynak összekötnie a hitelt az ukránok uniós aspirációjával. Csak ismételni tudom, ez maximum a hitelkamat tekintetében érintheti a tagországokat, a hitelt ugyanis vissza fogja fizetni Ukrajna.

Végül az önök energiapolitikája felől érdeklődnék, mennyire sikerül leválni az oroszoktól és függetlenedni tőlük? Mert Magyarország nyíltan deklarálja, hogy nem is tud (vagy kíván) függetlenedni és kivételeket követel magának.

Válasszuk ketté az energiapolitikát. Az elektromos energiáról és a fűtésről Bulgária viszonylag önállóan gondoskodik. Ezek egyik felét a szénerőművek állítják elő, másik felét pedig a dunai atomerőmű biztosítja. Ezekből exportálunk is. Ami viszont az olajat és részben a gázt illeti, kijelenthetem, eddig száz százalékban függtünk az oroszoktól. Az elmúlt 12 évben viszont fokozatosan igyekszünk elszakadni Moszkvától, és a görögöktől vesszük az LNG-t, a cseppfolyósított gázt. 2009-2010 tájékán ugyanis az oroszok önkényesen leállították az olaj- és gázszállításokat, s a tél kellős közepén nem volt fűtés az iskolákban és a kórházakban sem.

Szóval az elmúlt években önök valódi alternatívát dolgoztak ki.

Nem kérdéses. És nem értem, hogy a magyar kormány miért nem akar része lenne az egységes uniós döntéseknek – zárta beszélgetésünket az Európai Néppárt bolgár képviselője, Andrey Novakov.

Az interjút a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg.