Newsweek: Hamarosan Putyin szövetségese képviselheti az Európai Tanácsot
9/01/2024 09:11
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Sietve próbálják megakadályozni az EU vezetői a magyar miniszterelnököt abban, hogy átvegye annak a nagyhatalmú testületnek a vezetését, amely megszabja a tömb politikai napirendjét, miközben a populista Orbán tovább akadályozza az Ukrajna megsegítésére és Oroszország megfékezésére irányuló erőfeszítéseket – írja Newsweek diplomáciai tudósítója.
2024. január 09.
Reggeli gyors - részlet (2024.01.09. Kárpáti János lapszemléje)
05:36
00:00
Newsweek: Hamarosan Putyin szövetségese képviselheti az Európai Tanácsot
Időzzünk még egy kicsit annál a világon a minap végigsöprő és nem kevés megrökönyödést kiváltó hírnél, hogy ha az EU nem elég ügyes, akkor július elsején arra ébredhet, hogy Orbán Viktor az elnöke – legalábbis a tagállami csúcsvezetők testületének, az Európai Tanácsnak, és annak is csak ideiglenesen, az idei év második felében, mert az történetesen az előre meghatározott forgásrend szerint a soros magyar elnökség periódusa. Az Unió ügyességének pedig abban kell megnyilvánulnia, hogy ha Charles Michel, a Tanács jelenlegi belga elnöke a júniusi európai parlamenti választáson mandátumot szerez a vallon liberálisok színeiben – ezt a szándékát jelentette be ugyanis általános meglepetésre –, akkor néhány röpke héten belül új tanácsi elnököt tudjanak választani.
A témáról részletesen ír az amerikai Newsweek is. Mint emlékezetes, a nemrég elhunyt Henry Kissinger volt külügyminiszter panaszkodott egykoron arra, hogy ha Európával akar beszélni, nem tudja, kinek a számát kell tárcsáznia. Az amerikai gyakorlatias szemléletnek ez a sűrített megfogalmazása bukkan most fel, mondhatni horrorváltozatban, amikor a neves magazin azt írja, hogy "hamarosan Putyin szövetségese képviselheti az Európai Tanácsot". David Brennan, a Newsweek diplomáciai tudósítója úgy fogalmaz, hogy az Európai Unió vezetői sietve próbálják megakadályozni a magyar miniszterelnököt abban, hogy átvegye annak a nagyhatalmú testületnek a vezetését, amely megszabja a tömb politikai napirendjét, miközben a populista Orbán tovább akadályozza az Ukrajna megsegítésére és Oroszország megfékezésére irányuló erőfeszítéseket. Orbán de facto ellenőrzést gyakorolhatna az általa elnökölt Európai Tanács fölött, az új összetételű Európai Bizottságnak – az Unió javaslattevő-végrehajtó intézményének – a megalakítása idején, figyelmeztet Brennan. Megszólaltatja Kataryna Wolczukot, a brit Chatham House politikai elemző intézet kutatóját, aki szerint nem várható Orbántól, hogy feladja Ukrajna EU-csatlakozásának az ellenzését. Az Európai Tanács elnökének a megválasztásához ugyan elég a minősített többség is, nincs szükség teljes körű egyetértésre, de Wolczuk szerint Orbán igyekszik majd megakadályozni, hogy erős személyiséget válasszanak meg, neki ugyanis az uniós intézmények gyengítése a célja, és – a soros magyar elnökség alatt, fél évre – "alapvetően meg is tudja bénítani az EU-t".
Kik kerülhetnek szemmagasságba az amerikai elnökkel?
A bécsi Der Standard esélylatolgató cikket közöl arról, ki lehet majd Charles Michel utódja a protokollszempontból legmagasabbnak számító európai közhivatal betöltőjeként. A lap megfogalmazása szerint az Európai Tanács elnöke azonos szemmagasságban van az amerikai elnökkel. A szerző megemlíti Mark Rutte veterán holland kormányfőt, aki Michelhez hasonlóan a liberális pártcsaládhoz tartozik. De jó esélyeket ad Mario Draghi volt olasz miniszterelnöknek is. Szintén szóba jöhet három szociáldemokrata politikus, a spanyol Pedro Sánchez, a dán Mette Frederiksen és a finn Sanna Marin. Figyelembe veendő szempont ugyanakkor, hogy szintén ki kell majd választani, ki legyen az Európai Bizottság elnöke, illetve ki kerüljön a NATO élére a tisztségében immár többször meghosszabbított norvég Jens Stoltenberg utódjaként. A posztok elosztásakor tekintettel kell lenni az egyes régiók, illetve pártcsaládok közötti méltányosságra.
Izmosodik a szélsőjobb Európa-szerte
Az európai választások közeledtével a radikális jobboldal csaknem mindenütt feljövőben van – írja a Les Echos című francia lap. A legfrissebb becslések szerint a jelenleg 705, a júniusi választás után pedig 714 fős Európai Parlamentben a radikális jobboldal mindkét pártcsaládja egyenként 80-90 mandátumot is szerezhet. A magukat konzervatív reformistáknak nevezők jelenleg 67, az úgynevezett identitáspártiak pedig 59 hellyel rendelkeznek. Ha összeadjuk a két radikálisan jobboldali csoportosulás várható mandátumszámát, ami pillanatnyi állás szerint 174, akkor az csaknem ugyanannyi, mint a jobbközép Európai Néppártnak jósolt 179 mandátum. A konzervatív reformerek közt találhatók a Giorgia Meloni vezette Olasz Testvérek nevű párt, a lengyel Jog és Igazságosság, amely nemrég kiesett Varsóban a hatalomból, valamint a spanyol Vox. Az identitáspártiakhoz tartozik a Marine Le Pen vezette francia Nemzeti Tömörülés, Matteo Salvini olasz Ligája, a holland Geert Wilders pártja, valamint a német Alternatíva. A Les Echos megszólaltatja Thierry Chopint, a minap elhunyt Jacques Delors-ról elnevezett intézet kutatóját, aki elmondja, hogy a konzervatív reformerek alapvetően atlantisták és Ukrajna-pártiak, míg az identitáspártiak körében ellentmondásos a Putyinhoz való viszonyulás. A francia lap által idézett becslések arról szólnak, hogy júniusban várhatóan teret veszítenek majd az európai választáson a zöldek és a liberálisok.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
