Nincs bizonyíték arra, hogy mesterséges a koronavírus
2/06/2021 11:04
| Szerző: Klubrádió
Máig sem derült ki, hogy kezdődött a koronavírus-járvány a világban. A média abból csinál sztorit, ami csak elképzelhető, de bizonyíték nincs rá. A tudósok szerint továbbra is valószínűbb, hogy természetes eredetű a vírus, csak meg kellene találni a denevéreket.
Müller Viktor, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem tudományos munkatársa a Reggeli gyorsban értelmezte azt a médiában szárnyra kapott és vezető politikusok által is felvetett teóriát, ami szerint a koronavírus-járvány egy wuhani laborból származna. Nincs erre bizonyíték.
A társadalomtudós szerint pusztán médiaviharral állunk szemben, és nem a tudomány, hanem csak a média figyelme irányult erre a lehetőségre. Azt már a szakemberek már korábban is elmondták, hogy 100 százalékosan egyik alternatíva sem zárható ki, de szerinte a vírus "természetes eredete", tehát az, hogy nem egy laborból származik, az lényegesen valószínűbbnek tűnik. Olyan bizonyítékok vannak, amik ezzel kompatibilisek azok számára, akik ismerik a tudományos hátterét a témának.
A mesterséges eredetre az egyik közvetett bizonyíték szerinte az, hogy a járvány abból a városból, Wuhanból indult el, ahol a wuhani virológiai intézet működik, és ahol a koronavírus tanulmányozása a tevékenységükhöz tartozik. De Müller szerint ehhez hozzá lehet tenni, hogy olyan denevérek, amikben ezekkel a vírusokkal rokon vírusok élnek, a világon nagyon sok helyen előfordulnak, és abban a tartományban is élnek, ahol Wuhan helyezkedik el. Ezért ez önmagában lehet gyanús, de nem bizonyíték arra, hogy laborból származik a vírus.
Ahhoz ugyanis idő kell, amíg felismerünk egy ilyen fertőzési láncot. "Nem kizárható, hogy valahol, ahol kisebb a népsűrűség és sokkal kevesebb vizsgálat történik, ott már volt egy fertőzési lánc, és ebben a rejtett láncban a vírus annyira alkalmazkodni tudott az emberhez, hogy hatékonyan tudott terjedni, mire célkeresztbe került. Hogy egy vírus egy városban jelenik meg, az szinte törvényszerű, vidéken ugyanis nem biztos, hogy szemet szúr".
Nagyon fontos megtudni, hogy a vírus honnan származik. "Az ügy, mindenkinek az ügye". A médiavihar miatt azonban a hangsúly áthelyeződött, és sokan már-már valószínűnek mondják a laboreredetet, miközben a kutatók inkább fordítva mondják.
A leegyszerűsített üzenet csalóka. Amit nem tudunk kizárni, még nem lesz valószínű.
Müller szerint a médiának meg volt a lehetősége, hogy kiderítse, mi a legtöbb kutató álláspontja, de szerinte a média szenzációhajhász. "Egyszerűbb magyarázat, ha valakit hibáztathatok, mint egy véletlen balszerencse. Ez utóbbit nehezebb elfogadni" - mondta.
Müller szerint létezhet olyan forgatókönyv, hogy kiderül, honnan származik a vírus. Ha például megtalálnák azt a denevérpopulációt, amiben olyan vírus van, ami szinte megegyezik az emberi vírussal, és kiderülne, hogy az azon a környéken élő emberekben előbb volt fertőzés, mint Wuhanban, akkor az bizonyítaná, hogyan terjedt át állatról emberre.
Ha azonban egy nemzetközi független vizsgálóbizottság ellenőrizné a wuhani labort, ahol megtalálnák a vírus közeli rokonát, és kiderülne, hogy az ott dolgozó kutatók voltak az első betegek, akkor az a laboreredetet tenné valószínűvé. Müller szerint azonban ez nem fifty-fifty, "hanem, hogy van olyan jövő, amiben bármelyik verzió bebizonyosodhat".