Nincs terv a gyermekvédelem jövőjéről
19/05/2019 18:25
| Szerző: Galavits Patrik/Klubrádió
Galavits Patrik kollégánk elutazott Salgótarjánba, hogy egy helyi szakembert szólaltasson meg, ő hogy látja a kormány tervét a mostani reformokról a gyermekotthonokról.
Nógrád megyéig utaztam, hogy Prokai Judittal találkozhassam: Judit korábban a fóti speciális gyermekotthont vezette – jól ismeri tehát a környezetet és az ott lakók igényeit. Otthonában látogattam meg, és azt szerettem volna megtudni: hogy látja a gyermekvédelem helyzetét egy abban évtizedeket dolgozó szakember és mit gondol, hogyan árthat a gyerekeknek, ha átgondolatlan döntések áldozatai lesznek.
Beszélgetésünkben először Balog Zoltán „monstre-gyermekotthonokra” vonatkozó kijelentését jártuk körül. Prokai Judit azt mondja, a korábbi miniszter félreérti a helyzetet, ha a jelenlegi intézményeket túl nagynak nevezi.
A gyermekvédelmi reformok korábban, a 90-es években alulról kezdődtek. A salgótarjáni gyermekvédelmisek is példát mutattak tevékenységükkel, amikor a maihoz hasonló, a korábbiakhoz képest sokkal kisebb létszámú gyermekotthonokban gondolkodtak. Az ötleteiknek is köszönhetően született meg 1997-ben az új gyermekvédelmi törvény.
Az egyik gyerek, aki először a salgótarjáni "gyivibe" vagyis gyermekvédelmi intézménybe került, Balogh Szilvia, akit 12 évesen emeltek ki a családjából. Abba a lakásotthonba költözött, amelyben Prokai Judit is dolgozott, új környezetét megszoknia pedig nem csak a családi megrázkódtatások miatt volt nehéz.
A kormány célja, hogy minél több gyerek kerülhessen nevelőszülőhöz, elhagyva ezzel az állami fenntartású intézményeket. Prokai Judit szerint azonban egyrészt a nevelőszülők felkészítése a befogadásra hagy kívánni valót maga után, másrészt a nekik járó juttatások csak első ránézésre tűnnek megfelelőnek. Egy nevelőszülő – bármennyi gyereket is neveljen – 44.700 forintot kap, illetve gyerekenként további 86.500 forintot. Utóbbi összeget kötelező a gyerek szükségleteire fordítani. Ez szép pénznek tűnik, a szakember viszont azt mondja, nem feltétlenül van ok az irigységre.
Nem is véletlen, hogy a kormány a nevelőszülők felé terelné a gyerekeket. Abban Prokai Judit is egyetért, hogy egy szerető családban a legszerencsésebb felnőni, de a matek jelenleg úgy néz ki, hogy az államnak olcsóbb a nevelőszülői juttatásokat kifizetni, mint helyet fenntartani egy gyermekvédelmi intézményben.
Az intézmények sokfélék, és az ellátás is nagyban függ az azokban dolgozó szakemberektől. Szilvia például Salgótarjánon belül tapasztalta meg, mekkora különbséget jelentett, hogy Prokai Juditék nevelték. Szilvia egyébként keresztanyjának fogadta Juditot, maminak szólította és rengeteg szebbnél szebb közös emléket idéztek fel ottlétemkor. A szívélyes viszony nem csak kettejük között alakult ki: a Szilviával együtt lakók a mai napig szoros kapcsolatban vannak egymással és mindannyian hálásak Juditéknak a munkájukért. Minden korábbi lakóból családos, dolgozó ember lett.
Hasonló történeteket hallhatnánk Fótról is. Ha nem éppen az intézmény bezárásán ügyködne a kormány.
Prokai Judit a kormány részéről a szakmával való egyeztetést hiányolja, és főleg a speciális nevelési igényű gyerekek miatt aggódik. A szakszerűtlenség és az ad hoc-ötletelés pedig a gyerekeknek árt a legtöbbet.
Pedig a jó intézményi környezet ugyanúgy hasznára lehet a gyerekeknek, mint amekkora károkat tud okozni az átgondolatlanság. Szilviáék nem véletlenül hálásak Juditéknak – ők is látták, hogy más intézmények lakói nem az övékhez hasonló utat jártak be.
A gyermekvédelem legnagyobb problémáját megnevezni nem könnyű, még egy tapasztalt szakembernek sem. Mindenesetre ideális helyzetnek semmiképp sem nevezhető, hogy a gyermekvédelemben dolgozók sokszor nem a gyerekzsivaj miatt elcsigázottak.
Interjúalanyunk szerint a nevelőszülők képzésével is problémák vannak. Az 500 órás felkészítést túl rövidnek tartja, főleg úgy, hogy vannak helyek, ahol két hónap alatt kiszórják a képzés elvégzéséért járó dokumentumot.
A fóti gyermekvárossal kapcsolatban új fordulat történt csütörtökön. Szél Bernadett blogján azt írta: az általa megkapott dokumentumok azt bizonyítják, szó sincs az intézmény kitagolásáról és gyermekvédelmi döntésről, az illetékesek egyszerűen rosszul használtak fel uniós forrásokat.
A teljes riport a szombati Hetes Stúdió című műsorunkban hangzott el, melyet a fenti lejátszás gombra kattintva hallgathat meg.
Címlapi kép: Részlet Ranódy László 1976-os Árvácska című filmjéből.
