Női energiák a Kovátsműhelyben
15/09/2020 13:38
| Szerző: Barna Zsuzsanna/Klubrádió
Miért kardinális kérdés a kislányok oktatása, mit jelent a menstruációs szegénység, hogyan jelenik meg a gyerekmunka az elmaradott országokban, és mit tesz az UNICEF annak érdekében, hogy változzanak a körülmények, ezekről is beszélgettünk Modla Zsuzsannával, az UNICEF munkatársával. Aztán Acsády Judit szociológus kis „gyorstalpalót” tartott a feminizmus történelméből, és beszéltünk olyan fogalmakról, mint a gendertudomány vagy az üvegplafon.
A Kovátsműhely vasárnapi daltörténetének témáját Kováts Kriszta - A nő teremtése című dala adta.
Első vendégünk Modla Zsuzsanna, az UNICEF munkatársa volt, akivel a harmadik világbeli nők helyzetéről beszélgettünk. Hogy miért kardinális kérdés a kislányok oktatása, mit jelent a menstruációs szegénység, hogyan jelenik meg a gyerekmunka az elmaradott országokban, és mit tesz a Unicef annak érdekében, hogy változzanak a körülmények, ezekről is szó esett meghívott vendégünkkel.
Adásunk második felében Acsády Judit szociológus egy kis „gyorstalpalót” tartott nekünk a feminizmus történelméből, és megmagyaráztuk az olyan – manapság a közbeszédben sajnos negatív előjellel megjelenő – fogalmakat, mint a gendertudomány vagy az üvegplafon.
Témaadó dalunk szerint a teremtés értelme a nő - de nem mindenhol van ez így. A világon a szegénységben élők 70 százaléka nő, a HIV-pozitív fiatalok 60 százaléka szintén, és a gyermekfeleségek száma is eléri a 650 milliót. Vendégünk elmondta, hogy nem csupán ezek a számok ennyire ijesztőek, hiszen a világban naponta 800 nő veszíti életét a szülés során vagy a terhességhez köthető okokból kifolyólag. Ezek a halálesetek megelőzhetőek lennének, ha az alacsony- és közepes jövedelmű országokban megfelelő lenne az egészségügyi ellátás.
A kislányok és a nők azonban nem csupán az egészségügyi ellátás hiánya miatt szenvednek jelentős hátrányokat a harmadik világban, hanem az oktatás hiánya miatt is. Az analfabéták kétharmada nő, és ez nem is csoda, hiszen a mai napig rengeteg olyan ország van, ahol a lánygyermek a közmegegyezés szerint nem ér annyit, mint a fiú, így sokuk szinte semmilyen oktatásban nem részesül.
Az oktatás hiánya a túlnépesedésre is hatással van, hiszen bizonyított, hogy azok a lánygyermekek, akik legalább négy osztályt kijártak, kevesebb gyermeket vállalnak, mint azok, akik egyáltalán semmilyen oktatásban nem részesültek.
A kérdés természetesen egyáltalán nem ilyen egyszerű, hiszen a fent említetteken kívül számos más összetevője is van annak, hogy egy-egy eleve szegény, rossz közbiztonságú országban miért is kell a lányoknak, nőknek jóval több megpróbáltatást elszenvedniük.
Ezeket a szempontokat vettük végig Modla Zsuzsannával, kitérve arra is, hogy milyen hatással van az adott társadalomban a nemek közti egyenlőség megléte vagy nemléte a gyermekmunka elterjedtségére. Beszélgettünk továbbá arról, hogy mit tehet a Unicef ezekért a társadalmakért.
Adásunk második vendége Acsády Judit szociológus volt, akivel a feminizmus történetéről beszélgettünk, illetve megmagyaráztuk azokat a fogalmakat, amelyek a közbeszédben sajnos gyakran negatív előjellel hallhatóak. Mi az a feminizmus, a gendertudomány, vagy az üvegplafon?
A nőjogokért vívott küzdelem kezdetei a francia forradalom idejére vezethetők vissza. A francia forradalomban a nők aktív szerepet vállaltak, ám, nagy csalódásukra, az "Emberi és polgári jogok nyilatkozata" az ő jogaikról megfeledkezett. A felháborodott Olympe de Gouges 1791-ben mintegy válaszul megírta a "Női jogok nyilatkozatát", melyben kikelt a férfiak privilégiumai ellen. 1793-ban a jakobinusok guillotine-nal kivégezték.
A szervezett feminizmus előfutáraiként, a 19-20. század fordulóján megjelentek, elsősorban Angliában az „Új Nők”, akik az oktatás és munkavállalás lehetőségei mellett az élet egyéb területein is (magánélet, szexualitás, gyermekvállalás, stb.) a szabad választás jogát követelték. Az Egyesült Államokban a nők szavazati jogáért vívott küzdelem az rabszolgák felszabadításáért folytatott harccal párhuzamosan, az 1830-as, '40-es években indult.
Acsády Judit tehát rövid gyorstalpalót tartott nekünk a feminizmus történetéből, és arról is beszélgettünk, hogy miért mondhatjuk a mai napig azt, hogy a nők még a fejlett államokban is különféle hátrányokkal kénytelenek élni. A házimunka nagy része, a gyereknevelés még ma is jórészt a nőkre hárul, akik mindemellett ugyanúgy dolgoznak és pénzt is keresnek, mint a férfiak - ugyanabban a munkakörben gyakran jóval kevesebbet, de ezt is megvitatjuk adásunkban.
Az adást a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Címlapi kép: Pixabay
2020. szeptember 13., vasárnap 17:00
Műsorvezető: Kováts Kriszta
