Ők a magyar soros uniós elnökség elodázását javasolják
23/07/2023 12:34
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
Az Európai Tanács jól felfogott érdeke, hogy a vele szembemenő tagország ne képviselhesse az elnökséget. Márpedig Magyarország szembemegy. A Meijers Bizottság a soros elnökség elodázását javasolja a 7-es cikkely lezárásig és a jogállami feltételek teljesüléséig - derült ki a héten azon a meghallgatáson, ahol a Meijers Bizottság tagjai ismertették álláspontjukat. Interjú John Morijn professzorral, az EU mellett dolgozó tanácsadó testület, a Meijers Bizottság tagjával.
Az ún. holland Meijers Bizottság jogállami, bűntetőjogi, migrációs és menekültügyi, alkotmányos kérdésekben és számos jogi vita tisztázásában készít tanulmányokat, elemzéseket, dolgoz fel vitás kérdéseket, ír ajánlásokat és összegez jogi formulákat. Azaz váratlan helyzetekben ehhez a független szakértőkből álló bizottsághoz tud fordulni az Európai Unió számos intézménye, ha gyors megoldásra van szüksége, illetve felmerül a rendszer működését korrigáló igény.
A Meijers Bizottság sürgős felkérésre feldolgozta a jelen pillanatban még csak Magyarországot és Lengyelországot érintő, méghozzá igencsak érzékenyen érintő témát: betöltheti-e e két ország a soros uniós elnökséget.
Érdekes volt a tegnapi meghallgatás, mert nem jellemző, hogy egyszerre két bizottság is összeüljön, márpedig most ez történt – avat be a részletekbe John Morijn, az Emberi Jogok Holland Intézetének biztosa, a Groningeni Egyetem jogtudományi professzora, a Meijers Bizottság tagja. Aki nem mellesleg Magyarországra is szakosodott, számos kérdésben dolgozott együtt Kim Lane Scheppele-lel, az amerikai Princeton Egyetem professzorával, a magyar alkotmány egyik legszakavatottabb elemzőjével.
J.M.: Az alkotmányügyi és az jogállami ügyekben illetékes bizottságok együttes ülésén hallgattak meg minket, amelyen a tanulmányunkat ismertettük. Megjegyezném, hogy a Meijers Bizottságnak bírák, akadémikusok és ügyészek a tagjai – természetesen a legkülönfélébb jogi területről. Azt elemeztük, hogy miként függ össze az Európai Tanács mellett működő soros elnökségi poszt betöltése az adott – az elnökséget betöltő ország – jogállami helyzetével. A soros elnökséget szabályozó törvényt 2009-ben alkották meg, és most azt kellett összevetnünk, hogy az abban foglalt jogállami kritériumoknak miként felel meg Magyarország és Lengyelország.
Cs. J::Magyarország 2024 július 1-től venné át az ET soros elnöki posztját, tehát épp az Európai Parlament újjáválasztását követő új mechanizmusok kiépülésével egyidőben. Míg Lengyelország utánunk következne a rotációban, 2025 januárjától.
J. M.: Az elnökség betöltésének kritériumait vizsgáltuk át többek között a 7-es cikkelyes eljárás szempontjából, amelynek mindkét ország az elszenvedője. Megnézzük annak az aspektusát is, hogy a jelen pillanatban továbbra is blokkolva van az uniós alapok nagyrésze – szintén mindkét országban – a jogállami feltételrendszernek való megfelelés híján. S természetesen nem büntető szándék vezérel minket, amikor ezeket a kérdéseket vizsgáljuk, hanem az, hogy segítsük az Európai Tanács munkáját, hisz a soros elnökséget betöltő ország ennek irányítását veszi át fél évre, miközben a tanács által szabott jogi- illetve jogállami keretek között kellene működnie az adott országnak. Ha a tanács által megszabott jogi működési kereteknek nem felel meg az elnöklő ország, akkor hogyan tudná teljesíteni annak elvárásait?
Cs. J.: Melyek ezek a konkrét akadályok, amelyek meggátolhatják hazánk soros elnökségi posztját?
J. M.: Óriási feszültséget látunk a Tanács által elvártak és a lehetséges teljesítések között. A működési kézikönyvben például olyanok vannak, hogy mindenkit le kell tudni ültetni a tárgyalóasztalhoz, még olyanokat is, akik nem értenek egyet veled. S mindenki megelégedésére, közös álláspont kialakítására kell törekedni, hogy a boldog egyetértés tudatában álljon fel mindenki az asztal mellől.
Cs. J.: Nos, valóban, itt már a kiindulási pont is akadályokba ütközik, hisz megszoktuk, hogy épp mi megyünk szembe – gyakran egyedüliként – az előzetesen kialakított állásponttal
J. M.: Erről van szó. De ez a kitétel nem állja meg a helyét a lengyelek esetében sem. Nyilván egy adott ország, jelen esetben Magyarország is másképp ül le a tárgyalóasztalhoz, ha tudja, hogy komoly forrásokat vont meg tőle az Európai Tanács a jogállami problémák okán. Ez az alapállás önmagában meghatározza az álláspontját és kihathat a tárgyalások menetére. De ugyanígy felmerül a kérdés, hogyan elnökölhetne Magyarország és Lengyelország a jogállami ügyek napirendi tárgyalásain?
Cs. J.: Mi az önök tanácsa? Ki elnököljön ilyenkor?
J. M.: Teljesen nyilvánvaló az ilyen helyzetekben fennálló összeférhetetlenség. Nos, köztudott, hogy egy-egy elnökség nagyban függ a trojka együttműködésétől. Azaz az egymást követő három potenciális elnöklő ország kooperációjától. S nemrég állt fel ugyebár az új trojka: júliustól elstartolt a spanyol elnökség, őt követi majd a belga és a trojka harmadik tagjává lépett elő Magyarország. Tehát feltételezhetően megegyezés születhet a három tagállam között – persze ehhez a diplomácia magas iskoláját kijárva kerülhet sor -, hogy például a korrupciós ügyekben, a költségvetési és jogállami eljárások ügyében ne Magyarország járjon el, hanem Spanyolország vagy Belgium.
Cs.J.: Jól érzékelem, hogy alapjáraton nem ellenzi a magyar elnökség betöltését, mert vannak alternatív megoldások egy-egy érdekellentét vagy összeférhetetlenség kezelésére?
J. M.: Ezeket inkább áthidaló megoldásokként írnám le. Mi azonban az elnöki rotációra vonatkozó szabályrend megváltoztatását javasoljuk, miszerint azonban csak az a tagország javasolhatna agendát, amelyik ellen nem folyik 7-es cikkelyes eljárás és amelyik nem tárgya a jogállami kritériumrendszer vizsgálatának.
Cs.J.: Kétharmados többséggel kellene ezt a változtatást elfogadni?
J. M.: Nem akarom a hallgatókat fárasztani a technikai részletekkel, de egy ilyen horderejű jogszabályi változtatás esetén a parlamentnek és az Európai Tanácsnak az egyetértésére és valóban a kétharmados többségére van szükség. Az Európai Bizottság általában véleményezi a helyzetet. Megjegyzem, ez sokkal engedékenyebb, képlékenyebb jogi formula, mint például a 7-es cikkelyes eljárás, ahol ugyebár mind a mai napig szükség van az egyhangú szavazati eredményre. Hangsúlyozni szeretném, nekünk semmi problémánk nincs se a magyar, se a lengyel állampolgárokkal, de az tény, hogy jogsértések tömkelegét detektálték a döntéshozók, ezért kizártnak tartjuk, hogy mindezek tudatában úgy elnökölhessenek, hogy szembemennek az uniós intézmények jogrendjével, vagy esetleg csak megkérdőjelezzék azt. Egyelőre egyikőjüket sem tekinti ebben a tekintetben a többi tagállam megbízható partnernek. s félő, hogy képtelenek lesznek az EU érdekeit szem előtt tartani
Cs.J.: Ahogy önt hallgatom, tulajdonképpen máris késésben vannak, hisz el kezdett dolgozni a trojka, ami most úgy tűnik, mintha normális mederben folyna. Pedig hát az idő sürget, hisz már most érdekeket sérthet a magyar és a lengyel kormány az ügyekbe való beleszólás jogán.
J.M.: Nézze, mi hat hete letettük az asztalra a javaslatunkat. Megjegyzem, egyik eddigi javaslatunk sem érte el azt az ingerküszöböt, amit most ezzel kiváltottunk. 20 tagállam jelezte már támogatását és folyamatosan kapjuk a kiegészítő/módosító javaslatokat. Nem beszélve arról, hogy ennek nyomán az Európai Parlament már el is fogadott egy határozatot nagy többséggel június elején, miszerint nem támogatja az ismert körülmények között a rotációs elnökség magyar átvételét. Példaként a Brexitet tudom felhozni. A referendum után 11 hónappal született meg hasonló körülmények között a döntés arról, hogy a soros elnökséget betöltő Egyesült Királyság ezt a posztot nem tölti be többé. Hatszor fordult egyébként elő hasonló eset, amely a rotációs elnökség működését megváltoztatta, tehát úgymond nem precedens nélküli a most várható törvényi módosítás. Tehát jogi keretek között a mostani változtatás könnyűszerrel átvihető, ehhez alapvetően politikai döntésre van szükség. Úgy látom, Brüsszel nem akar szembemenni a saját jólfelfogott érdekével, a saját maga állította követelményrendszerrel. Hisz az uniós költségvetést is kompromittálják a be nem váltott ígéretek.
Cs. J.: Mi tudható jelenleg az úgynevezett 27 szupermérföld, azaz a jogállami 27 feltétel teljesítéséről?
j. M.: Leginkább azt, amit most a Bizottság a jogállami éves jelentés értékelésekor kihozott, és amit publikált a magyar Helsinki Bizottság is, hogy nincs lényeges előrehaladás ezen mérföldkövek teljesítésében. A korrupció felszámolásában sem látunk változást, akárcsak az igazságügyi rendszer megreformálásában, amelyek mind jelzik, a pénzosztás pillanata nem jött még el. Szerintem az elkövetkező 11 hónapban jelentős változást sem látunk, ami megváltoztatná az Európai Tanács véleményét. Eltelt egy év, hogy a magyar kormány valamilyen eredményt mutasson fel. Látványos nincs. Pedig nyomás alatt van a kormány.
Csj. J.: A 7-es cikkelyes eljárás viszont legyőzhetetlen akadályt jelenthet. Hisz ott továbbra is egyhangú szavazásra van szükség, ami Lengyelország miatt soha nem lesz meg, tehát soha nem áll fenn az a helyzet, hogy egyrészt a 7-es cikkely alapján szankcionálják Magyarországot, de persze reformok híján exlex állapot alakul ki.
J. M:: Nézze, amikor a 7-es cikkelyt megfogalmazták, senki nem gondolta volna, hogy két tagország is kerülhet hasonló helyzetbe. Ugyanakkor ősszel választások lesznek Lengyelországban, így van esély ennek az abszurd helyzetnek a feloldására. Ez persze azt is jelenti, Magyarország izolálódni fog, ha nyer a lengyel ellenzék.
Cs.J. Emellett hazánk ellenzi az Unió ukránok támogatását, az oroszok elleni szankciós politikáját, ellenzi a migrációs törvényt, a problémák nemhogy megoldódnának, sokkal inkább gyarapodnak és súlyosbodnak. Hova fog ez vezetni?
J. M: Nem vagyok a kristálygömb birtokában, de hisz épp erről van szó, hogy még a migrációs politikában sem tudja Magyarország az EU érdekeit képviselni az elnökség idején. Nem bízhatunk abban, hogy nem viszi épp az ellenkező irányba a szabályozást, mint ahogy az Brüsszel érdekében állna. Félő, hogy Magyarország a saját érdekeit tartja szem előtt, nem a közösségi érdekeket. Megengedheti-e magának a tanács és a bizottság, illetve a parlament, hogy a migrációs ügyek hat hónapra teljesen leálljanak?
Cs. J.: A magyar kormány narratívája pedig a következő: a spanyol választások és a soronkövetkezőek szerintük eltolják Európát konzervatív irányba és szervezkedik egy jobboldali frakció megerősítésében is, miután elhagyta az Európai Néppártot! Szóval nem kizárt, hogy fordul a kocka! Akkor mi lehet a végkimenetele az elnökségnek?
J. M.: S ugyebár most még EU-s választások előtt is vagyunk! Spanyolországban valóban nem kizárt a konzervatívok győzelme. S nem kizárt az sem, hogy az egész uniós parlament is konzervatívabbá válik, lásd Finnországot, Görögországot. De azért a szélsőségesség, a radikalizálódás irányába szerintem nem megy el.
Cs.J.: Mikor és miként válaszol Brüsszel az önök elemzésére? Mi lesz a várható forgatókönyv?
J. M.: Noha a tegnapi meghallgatáson a parlamenti bizottságok valóban felfogták az ügy sürgősségét és szerintem intézkednek is, beköszöntött a nyári parlamenti szünet. Az tanács és az Európai Bizottság véleményétől függően én arra számítok, hogy elodázzák a magyar elnökséget mindaddig, amíg a jogállami szupermérföldkövek nem teljesülnek, illetve amíg a magyar kormány el nem számol a 7-es cikkely alá tartozó tételekkel.
A riportot meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva.
