Oktatáskutató: Az iskolabezárás kétségbeesett kísérlet a tanárhiány csökkentésére
6/07/2022 20:34
| Szerző: Klubrádió
Az új kormányban is felmerült a kisiskolák bezárásának ötlete: Polónyi István oktatáskutató szerint ez kétségbeesett kísérlet arra, hogy a tanárhiányt, a hosszabb távon is várható tanárhiányt próbálják meg csökkenteni. Úgy látja, ennek nincsenek meg a szervezési, infrastrukturális feltételei az országban, ezért szörnyű következményei lennének, de ez a kormányt nem érdekli, mert az ő gyerekeik úgyse ezekbe az iskolákba járnak.
Úgy tűnik, a közoktatást is felügyelő Pintér Sándor belügyminiszter kisiskolák bezárását tervezi, ami nem új ötlet: korábban is felmerült és nem csak a jobboldalon. Polónyi István oktatáskutatót kérdeztük erről az Esti gyorsban.
Szerinte ez kétségbeesett kísérlet arra, hogy a tanárhiányt, a hosszabb távon is várható tanárhiányt próbálják meg csökkenteni. Közismert, hogy „szinte nem megy senki tanárnak”, főleg a természettudományi szaktanárokból (kémia, fizika) van kevés. Ennek alapvetően a kisebb iskolák az okai, hiszen nem biztos, hogy ki lehet tölteni az ő óraszámukat és valószínűleg nem szívesen vállalnak napköziotthonos feladatokat. Annak pedig, hogy nem mennek emberek pedagógusnak, nagyon egyszerű oka van: a pedagóguskeresetek.
Elmondta, tényleg nagyon sokszor szóba került már az iskolaösszevonás az elmúlt évtizedekben, és az általános iskolák több mint háromnegyede, a gimnáziumok nagyjából fele 500-nál kisebb létszámú. Polónyi szerint azzal lehetne pénzt, paripát, embert megtakarítani, hogyha ezt meglépnék, de ez a racionalizálás a kistelepülési iskolák megszűnésével jár. Az iskola településmegtartó erő, és ha elveszik egy kistelepüléstől, akkor nem marad semmije, nem lesz olyan intézménye, ami után pénzt kapna. Megjegyezte: nagy vita van arról, hogy a kistelepülési iskolák kellő minőséget adnak-e.
Az összevonás esetén tisztességes iskolabuszokat még csak lehetne venni az eljutáshoz, de nem csupán erről van szó, hanem például Borsodban, Somogyban vagy Dél-Baranyában az utak minőségéről is. Valamint arról, hogy a nagyobb létszámú iskolákhoz nagyobb épületekre lenne szükség. Hozzátette, már most is több tízezer gyerek lakik olyan helyen, ahol nincs általános iskola, tízezernyi gyerek pedig olyan helyen, ahol nincs középiskola, tehát kollégiumokra is szükség lenne. Ezért úgy látja, ennek nincsenek meg a szervezési, infrastrukturális feltételei az országban.
Elnézve ezt az „agyonrongált” költségvetést, amit ez a kormány csinált, az már nem bírna el többletköltséget. Persze kivenni lehetne belőle pénzt, hiszen 2013-ban, amikor az önkormányzati iskolákat átadták a Kliknek, akkor 1 százaléknyi GDP-t vettek ki az oktatásból és ebből finanszírozták az azóta elvetélt életpályamodellt. Lehet, hogy most is van emögött valami ilyesmi, hogy „na, majd megtakarítunk egy kis pénzt, és odalökjük a pedagógusoknak”. Ennek szörnyű következményei lennének, de ezt a kormány nem veszi komolyan, mert az ő gyerekeik úgyse ezekbe az iskolákba járnak – mondta az oktatáskutató.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2022. július 06., szerda 18:35
Műsorvezető: Szénási Sándor
