Orbán a vétókkal Trump kedvében akar járni

Új ablakban

2024. október 15. Reggeli gyors - részlet 24.10.15. Kárpáti János lapszemléje

06:24

00:00

Orbán Viktor magyar miniszterelnök jelentős politikai ajándékot készül felszolgálni az Atlanti-óceán túlpartján levő legjobb barátjának, Donald Trumpnak, az Egyesült Államok volt elnökének – írja a Politico. Az amerikai portál európai kiadása szerint Orbán kiagyalta annak a módját, hogy Trump, ha novemberben sikerül visszakerülnie a Fehér Házba egy újabb elnöki ciklusra, miként tud kibújni az alól az 50 milliárd dolláros hitelkonstrukció alól, amelyet az Egyesült Államok, az Európai Unió és a G7 csoport vezetői ajánlottak fel Ukrajnának, hogy támogassák túlélési harcát Oroszországgal szemben. Így Trump azt ígérheti a republikánus szavazóknak, hogy egy centet se fog adni Ukrajnának.

Amit Orbán ezek szerint kiagyalt, annak a lényege az, hogy az elnökválasztásig megvétózná az európai uniós szabályok olyan értelmű módosítását, amelyek lehetővé tennék, hogy Washington is jelentős szerepet vállaljon a hitelügyletben. A tervezett hitelt abból a nyereségből fizetnék majd vissza, amit a nyugati országokban fellelhető – és az Ukrajna elleni orosz invázió miatt elrendelt szankciók értelmében zárolt –, mintegy 250 milliárd dollár értékű orosz vagyon fialhat. Washington szerint azonban ehhez arra lenne szükség, hogy az EU hosszabbítsa meg a szankciók időkeretét legalább 36 hónapra, vagyis három évre. Jelenleg az uniós szankciókat félévente meg kell újítani, ami azzal a kockázattal jár, hogy akár egyetlen tagország is bármikor elérhetné e zárolt vagyon felszabadítását, és ebben az esetben a nemzeti kormányok kénytelenek lennének saját adófizetőik pénzéhez nyúlni a hitel törlesztése érdekében. Az összes EU-ország vezetője hajlandó lenne az amerikai elvárásnak megfelelően a szankciók hatályának 36 hónapra történő kiterjesztésére, kivéve Orbánt. Márpedig a szabályok megváltoztatásához mind a 27 tagállam egyetértésére lenne szükség.

Orbán miatt így valószínűtlen, hogy az Egyesült Államok érdemi részt vállalna a hitelügyletből. Európa azonban így is előre akar ebben lépni – írja a Politico, megjegyezve, hogy amerikai résztvétel nélkül az egész több pénzbe fog kerülni Európának, Orbánnak viszont az a fontos, hogy elnyerje republikánus barátja jóindulatát.

 

Trump-Orbán találkozó 2019.

 

 MTI/Koszticsák Szilárd

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

 

Trump az elmúlt négy évben árnyékelnökként működött

Donald Trump volt amerikai elnök, azóta is, hogy 2021 januárban távozott a Fehér Házból, a nemzetközi politika erőtényezője maradt, számos külföldi vezetővel találkozott, és a floridai Mar-a-Lagóban található birtokáról működtette kapcsolatrendszerét – írja terjedelmes áttekintő cikkében a New York Times.

Trump megőrzött befolyására példaként a szerző emlékeztet Finnország NATO-csatlakozási ügyére. Helsinkiben jól tudták, hogy számíthatnak ugyan Joe Biden elnök támogatására, de a NATO-val szemben nyíltan ellenséges Trump tiltakozása esetén a Szenátusban 34 szavazattal meg lehet akadályozni a finn belépés minősített többséget igénylő amerikai ratifikálását. Így aztán Mikko Hautala washingtoni finn nagykövetet elküldték Floridába, hogy ott győzze meg Trumpot Finnország csatlakozásának az előnyös voltáról. A küldetés sikerrel járt, Trump, aki egyetlen Facebook-bejegyzéssel botot dughatott volna a küllők közé, néma maradt ebben a kérdésben, így a Szenátus 95-1 arányban megszavazta Helsinki tagságát az atlanti szövetségben.  

A cikk megfogalmazása szerint Trump az elmúlt csaknem négy év során egyfajta árnyékelnökként ténykedett, és most, hogy ismét ő a republikánusok jelöltje a jövő hónapban esedékes elnökválasztáson, a külföldi vezetők a korábbinál is jobban hízelegnek neki. Elzarándokolt Mar-a-Lagóba vagy a New York-i Trump-toronyházba többek közt Ukrajna, Izrael, Lengyelország, Magyarország, Argentína, Katar és az Egyesült Arab Emírségek vezetője. A szaúdi trónörökös mobiltelefonon hívta fel Trumpot, Nagy-Britannia frissen megválasztott miniszterelnöke pedig a múlt hónapban jelent meg vacsorára. Ami az orosz kapcsolatot illeti, Bob Woodward újságíró – a Watergate-ügy egykori kirobbantóinak egyike – azt állítja új könyvében, hogy Trump egyik munkatársa szerint a volt amerikai elnök több alkalommal, talán hétszer is beszélt Vlagyimir Putyin orosz államfővel azóta, hogy távozott hivatalából. A New York Times érdeklődésére ezt senki nem erősítette meg, de a lap szerint tapasztalt amerikai tisztségviselők úgy vélekednek, Trump és Putyin akár úgy is beszélhetett egymással, hogy ezt nem érzékelték az amerikai felderítő szervek. John Bolton, Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadója, aki időközben egykori főnöke hangos bírálójává vált, azt mondta: annak idején a már nyugalomba vonult Kissinger azzal viccelődött, hogy külföldi vezetők egész sora akar vele találkozni, mintegy múzeumlátogatási programpontként. De Kissingertől azt akarták hallani, hogy mit mond az időszerű kérdésekről, míg Trump esetében senki sem erre kíváncsi, hanem megpróbálják rávenni, hogy álljon az ügyük mellé – jegyezte meg Bolton.

Kínai elektromosautó aligha lesz kapható 30 ezer euró alatt

És végül egy Reuters-hír, elektromosautó-ügyben. A kínai BYD, amely a Tesla után a legnagyobb előállító, elítélően nyilatkozott arról, hogy az EU védővámokat kíván emelni, de azt hangsúlyozta, hogy tervei szerint csaknem az összes Európában forgalmazni kívánt autót legyártani is Európában akarja. Stella Li, a BYD ügyvezető alelnöke a párizsi autószalonon úgy nyilatkozott a hírügynökségnek, hogy akkumulátoregységeket Magyarországon és Törökországban kívánják összeszerelni, és csak az akkumulátorcellákat fogják Kínából behozni. Azt pedig még nem döntötték el, hogy a jelenleg 10 százalékra pluszban rájövő 17 százalék vámot áthárítják-e a fogyasztókra. Stella Li azonban úgy véli, a BYD 30 ezer euró alatt nem tud majd autót eladni Európában.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.