"Orbán alkotmányban rögzítette a korrupciót"

Új ablakban

2022. november 22. Reggeli gyors - részlet 22.11.22. Kárpáti János lapszemléje

06:13

00:00

Magyarország ismét reménykedik – ezzel a címmel tekinti át a mérsékelt baloldali szemléletű Frankfurter Rundschau a Brüsszel és Budapest közötti jogállamisági viták ügyét. „Orbán Viktor magyar kormányfő az Európai Parlament tömeges tiltakozása ellenére reménykedhet abban, hogy megkapja Brüsszeltől az eddig visszatartott 7,5 milliárd eurót” – vélekedik a szerző, aki szerint a tagországok pénzügyminisztereinek a testületében jelenleg nem rajzolódik ki a szükséges többség a pénz zárolása mellett, bár sok tagállamban és az Európai Bizottságban, vagyis az unió végrehajtó intézményében erősen kétlik, hogy Orbán megvalósítja az ígért reformokat. 

Az EU-országoknak december 19-ig dönteniük kell a jogállami normák megsértéséről és az uniós pénzekkel való visszaélésekről szóló vádak ügyében hónapok óta folyó eljárásról. A Rundschau idézi Moritz Körner német szabad demokrata EP-képviselőt, aki szerint a brüsszeli Bizottság megállapította, hogy Magyarország de facto korrupciós mocsár. A lap szerint a négy nagy pártcsalád, a kereszténydemokraták, a szociáldemokraták, a liberálisok és a zöldek egységesek abban, hogy a bizonyíték régóta adott. A brüsszeli bírálatokra Orbán 17 pontos reformmal reagált, de azok többségét még nem valósították meg.

 

Európai Bizottság

Pixabay

 

„Hogy ez működik-e a gyakorlatban, még meg kell látni” – mondja Körner, aki szerint Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek az uniós pénzek egy részét vissza kell tartania mindaddig, amíg nem bizonyosodik be, hogy Magyarország működő jogállam. Daniel Freund zöldpárti EP-képviselő szerint Orbán alapjában véve az alkotmányban rögzítette a korrupciót, és a bejelentett reformok ehhez képest ugyancsak puhák. A szociáldemokrata Katarina Barley is azt hangoztatta, hogy a magyar kormánynak előbb be kell bizonyítania: az újonnan létrehozott korrupcióellenes bizottság valóban ellátja a feladatát. Az EP – írja a frankfurti lap – csütörtökön várhatóan nagy többséggel felszólítja a Bizottságot, hogy ne fizessen, de ez a határozat, csupán politika jelzés, jogi értelemben nem köti a végrehajtó testületet. Diplomáciai körökben attól tartanak - írja a Rundschau –, hogy a Bizottság nem foglal majd egyértelműen állást, és az ügyet a pénzügyminiszterek elé utalja, akik december 6-án ülnek össze. Ott minősített többségre lenne szükség a pénz további visszatartásához: a 27-ből legalább 15 olyan tagállamnak kellene azt támogatnia, amelyek lélekszáma együttesen eléri az EU összlakosságának a 65 százalékát. Ezt a többséget nehéz lenne biztosítani. A magyar kormány ugyanis az elmúlt hetekben más uniós projektek megakadályozásával fenyegetett, és a zsarolás veszélybe sodorhatja az Ukrajnának szóló újabb támogatást, az Oroszország elleni kilencedik szankciós csomagot, illetve a finn NATO-csatlakozás ratifikálását. Nem kizárt – spekulál a német lap -, hogy a pénzügyminiszterek sem hoznak majd világos döntést, és akkor december 19-én a Magyarország elleni eljárás egyszerűen kifut az időből, majd aztán nagy vesződséggel újra kell indítani.

Orbán politikája trumpista szemmel

Vessünk egy pillantást most arra, miként értelmezi a magyar miniszterelnök politikáját – és veti azt össze Donald Trump követőinek észjárásával – a The Wall Street Journal, az amerikai üzleti körök vezető lapja. A következőt írja: „Orbán valószínűleg nem mélyebb gondolkodó, mint Trump, de cinikusabb és egyértelműen hatékonyabb. Sikeressége, a választások megnyerése és a kultúrák harcának európai szítása arra vette rá Trump amerikai követőinek vélelmezett értelmiségét és a nemzeti konzervatív világ más tagjait, hogy azt állítsák: a Trump-jelenség része egy szélesebb és jól átgondolt küzdelemnek a baloldal ellen, a nyugati civilizáció (vagy valami ilyesmi) védelmében, és ezt széles választói bázis támogatja. Úgy kell nekik. Orbán viszont végül is viszi Európa pénzét. Miközben az amerikaiak a közelgő félidős választásra, majd annak kimenetelére szögezték tekintetüket, Európából olyan hír jön, hogy Orbán a magadás feltételeiről tárgyal Brüsszellel. Budapest a jelek szerint kész megvalósítani belső jogrendszerében egy sor jogállami változtatást, cserébe 7 és félmilliárd euró európai adófizetői pénzért.” A Wall Street lapja szerint Orbán nyilvánvalóan azt gyanítja, hogy van határa annak, meddig hajlandóak a magyarok támogatni Brüsszellel vívott kulturális háborúját: annyira azért nem hisznek az Orbán-fajta konzervativizmusban, hogy ekkora pénztől eltekintsenek. A kommentár szerint a zsákutcából a kézenfekvő kiutat az jelentené, ha Magyarország kilépne az EU-ból, de jellemző, hogy Orbán ezt soha nem javasolta, és ezt az amerikai konzervatívok ostobaságukban eddig nem vették észre.

A Schengen-bővítésről

Végül röviden a Schengen-bővítésről. A bécsi Der Standard kommentárban bírálja a Néppárthoz tartozó osztrák belügyminisztert, Gerhard Karnert, aki pénteki nyilatkozatában elutasította a belső határellenőrzéstől mentes európai térségnek a brüsszeli Bizottság által javasolt kibővítését Horvátországgal, Bulgáriával és Romániával. Thomas Mayer szerint valóban gondot jelent, ha Indiából vagy Tunéziából érkezettek tízezrei ellenőrizetlenül kelnek át a határon, hogy uniós menedékkérelmet adjanak be, és a miniszternek igaza van, amikor a külső határok védelmének a szükségességéről beszél. A schengeni övezethez való csatlakozással azonban együtt jár a szorosabb rendőri együttműködés, az EU külső határának a jobb védelme is. Ha Karner ezt blokkolja, többet árt Ausztriának, mint amennyit használ, különösen Horvátország esetében – érvel a Der Standard újságírója.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.