Orbán durva eszközök nélkül is ki tudja golyózni ellenfeleit

Major Gabriella Debrecenből a második magyar, aki a holokauszttúlélők nevében küldött videóüzenetet Mark Zuckerberg Facebook-alapítónak, felszólítva őt arra, hogy közösségi hálójáról tiltsa ki a holokauszttagadókat – akiknek száma szerinte egyre nő, ahogy múlnak az évtizedek. A videóüzenetből, amelyet a holokauszt idején elveszett zsidó javak Németországtól való visszakövetelésére még 1951-ben alapított szervezet, a Claims Conference logójával tettek közzé, megtudjuk, hogy Major Gabriella 28 családtagja vesztette életét a nácik kegyetlensége miatt koncentrációs táborokban. A magyar nő külön kiemelte, most azok nevében is könyörög Zuckerbergnek, akik már nem emelhetnek szót, mert brutális gyilkosság áldozatai lettek, köztük több százezer magyar.

Szomorú, ami a bíróságokkal történt

A bíróságokra mindig úgy tekintettünk, hogy azok pajzsot tartanak elénk a zsarnokság és az autokrácia ellen, szabadságunkat megvédik és átláthatóságot biztosítanak. Szomorú, de több országban ezt ma már ezt nem mondhatjuk el róluk, mert sok esetben a rendszer néma cinkosai lettek – kezdi a New York Timesba írt véleménycikkét az Indiában és a New York-i Columbia egyetemen tanító Madhav Khosla, aki írását ezúttal Új-Delhiből küldte meg a lapnak. Az autokráciákban átalakult bíróságok bemutatását a magyarországi helyzet említésével kezdi, és bemutatja, hogy a tíz éve hatalmon lévő Orbán Viktor miniszterelnök miként hajtotta akarata alá őket. Kezdve a bírák jelentős részének nyugdíjazásával, akiknek megüresedett helyeire rögtön saját kiszemeltjeit ültette.

Az indiai szerző azt is megemlíti, hogy a magyar kormányfő eredetileg parallel közigazgatási bírósági rendszert akart kiépíteni, de végül letett erről, miután a pátja által uralt parlament olyan törvényt fogadtatott el, amellyel meg tudta akadályozni azt, hogy a politikailag kényes kérdések viszonylag független, magas szintű bírói testület elé kerüljenek. 2018-ban ennek egyik látványos következménye volt számos bíró lemondása – magánéleti okokra való hivatkozással.

Hasonló lépéseket tett Recep Tayyip Erdoğan elnök Törökországban, aki párttársaival töltötte fel a bíróságokat. Sőt, az ellene sikertelenül végződött 2016-os puccskísérlet után aztán végképp kiüresítette az igazságszolgáltatási intézményeket. De se Magyarországon, se Törökországban nem zárták be a bíróságokat, sőt, még több munkát adtak nekik és még jobban felvizezték őket. A lengyelek is ugyanebben a cipőben járnak, de a szerző szerint az indiai Narendra Modi kormánya, illetve pártja az elmúlt hat évben mindenkit túlszárnyalt az igazságszolgáltatás megcsúfolásában. S aki bírálni merte a rendszert, legyen az akár egy bíró, azt is bűnösnek kiáltották ki.

Elveszíti igazságszolgáltatási jellegét

A magyar alkotmányt kiválóan ismerő Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem jogprofesszora azt mondja, hogy a 19. században az autokraták hatalmuk megerősítésére még tankokkal vonultak az utcára, ma az autokraták új nemzedéke törvényekkel golyózza ki az ellenfeleit.

S azzal, hogy a kormányt gyakorlatilag nem is tudják a bíróságok számon kérni tetteikért, azt jelenti, hogy a bíróság, mint intézményrendszer kezdi elveszíteni igazságszolgáltatási intézmény jellegét. Azaz, ma az a legfőbb kérdés, egyáltalán legitim intézménynek tekinthetjük-e őket a zsarnoki vagy önkényuralmi rendszerekben. A kérdést nyitva hagyja a szerző, megoldási javaslata nincs.

Élvonalba tör a Honvédség

Ismét középpontba került a magyar hadseregfejlesztés a nemzetközi sajtóban, ahol a Reuters tudósítása alapján is megismerhetjük annak a Németországgal kötött katonai szerződésnek a részleteit, amelyet szerdán írtak alá a tárgyalófelek. 2 milliárd euró, azaz több mint 700 milliárd forint értékben a 218 Lynx KF41 típusú harcjárművet vesz a Magyar Honvédség a düsseldorfi Rheinmetall cégtől. Azonban a magyar kormányzat ígérete szerint a harcjárművek többségét Magyarországon fogják legyártani, csak az első 46 darab készül Németországban, ami egyúttal a hazai gyár magyar szakembereinek teljes körű felkészítését szolgálja.

A német cég vezérigazgatója az aláírás alkalmából megdicsérte Magyarországot, amely szerinte ezzel az ügylettel az európai védelmi technológia élvonalába tör, s emellett minden tekintetben kielégíti a NÁTO elvárásokat is.

A dezinformáció ellen tér vissza

A konzervatívnak mondható, és gyakran bulvár karakterű Washington Times azt írja a kedden működését Budapesten majd' harminc év után újrakezdő, amerikai támogatással megvalósuló Szabad Európa Rádióról, hogy azért tért vissza Magyarországra, hogy leleplezze a Magyarországon is ható dezinformációs rendszert.

A lap idézi a digitális platformon, és nem hagyományos rádióként működő Szabad Európa erről szóló közleményét, amely azonban nem említi meg konkrétan, hogy kikre vagy milyen országokra gondolnak, amikor dezinformációról, illetve annak forrásáról beszélnek. A Washington Times azonban megjegyzi, hogy elemzők gyakran az orosz médiát okolják a kialakult helyzetért, amelyik szerintük aláássa a sajtószabadságot Kelet-Európában.