Orbán elmérte - Nincs alkudozás

Új ablakban

2020. január 15. Reggeli gyors 2020.01.15. Lapszemle/Kárpáti János

05:42

00:00

Az európai média több orgánuma beszámol Manfred Webernek, a jobbközép irányzatú néppárti pártcsalád európai parlamenti frakcióvezetőjének a tegnapi strasbourgi sajtótájékoztatóján elhangzottakról, miszerint a Néppárt nem fog változtatni irányvonalán a Fidesz kedvéért, miként azt Orbán Viktor, a tagsági jogaiban felfüggesztett magyar kormánypárt vezetője a pártcsaládon belül maradás feltételéül szabta a múlt héten. Weber leszögezte, hogy nem kérnek kioktatást sem politikai, sem választási kérdésekben, és aki a Néppárthoz akar tartozni, annak követnie kell a pártcsalád által vallott értékeket. Erről nincs semmiféle alkudozás – tette hozzá a bajor keresztényszociális – vagyis CSU – pártállású politikus az APA osztrák hírügynökség tudósítása szerint. Az Euronews hírportál idézi a La Repubblica című olasz lapot, amelynek az értesülése szerint a Fidesz már csak egy lépésre áll az Európai Néppártból való kizárástól, és eközben folynak a tárgyalások a Fidesz, a Matteo Salvini volt olasz belügyminiszter által vezetett, szélsőjobboldali Liga, valamint a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság között egy új európai pártcsalád létrehozásáról. A La Repubblica úgy tudja, hogy már a frakció neve is megvan, Konzervatívok és identitás névre hallgathat majd az új európai parlamenti képviselőcsoport. Az olasz lap szerint ugyanakkor a csoport végleges összetétele még kérdéses, mert Jarosław Kaczyński ellenzi, hogy a Marine Le Pen vezette francia Nemzeti Tömörülést is bevegyék a blokkba. A lengyel politikus elsősorban a Vlagyimir Putyinhoz fűződő kapcsolata miatt ellenzi a Le Pennel való szövetséget.

Négyen négyfelé húznak

Az osztrák hírügynökség arról is ír, hogy Sebastian Kurz kancellár holnap Prágába utazik, ahol találkozik az úgynevezett visegrádi csoport országainak ott tanácskozó miniszterelnökeivel. Kurz afféle hídépítőként fogja fel a saját szerepét kelet és nyugat között – olvasható az APA cikkében. A kancellár ehhez – vasárnapi brüsszeli látogatása során – megkapta Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének a politikai támogatását is. A prágai találkozón szó lesz a nagy európai vitatémákról: az integráció jövőjéről, a 2021 és 2027 közötti uniós keretköltségvetésről. Ez utóbbi tekintetében az osztrák hírügynökség szerint aligha lesz egyetértés Kurz és a visegrádiak között, hiszen Ausztria, mint az uniós kasszába nettó befizetőnek számító állam, elutasítja azt, hogy a britek távozása miatt kieső pénzt a megmaradó jómódú tagországok pótolják, miközben a keleti tagállamok hallani sem akarnak a nekik folyósított támogatások csökkentéséről. Ennél több egyetértésre lehet számítani az EU-bővítés és a migráció kérdésében – írja az APA. Ausztria osztja a visegrádiaknak a menekültek unión belüli elosztását ellenző álláspontját, és abban is azonos hullámhosszon van a V4-ekkel, hogy szorgalmazza az unió kibővítését a nyugat-balkáni országokkal.

Az osztrák hírügynökség megjegyzi: a négy visegrádi állam kormánya jelenleg négy különböző európai pártcsaládhoz tartozik. A külkapcsolatokat illetően a magyarok Oroszországgal keresnek gazdasági és politikai érintkezési pontokat, miközben a lengyelek történelmi okokból Moszkva nagy bírálói. Szlovákia a V4-ek egyetlen olyan országa, ahol már euróval fizetnek, és Pozsonyban, valamint Prágában is jóval kevesebb bíráló szó hangzik el az EU címére, mint Budapesten, illetve Varsóban. A magyarok és a lengyelek a jogállamiság kérdései miatt az unió problémás gyerekeinek számítanak az APA megfogalmazása szerint. Az unió kívánatos jövőjéről formálódó képet, terveket illetően az osztrák hírügynökség arra helyezi a hangsúlyt, hogy Sebastian Kurz szerint az EU központosító törekvéseivel szemben több szubszidiaritásra lenne szükség – ami azt jelenti, hogy minden kérdést a lehető legalacsonyabb döntéshozatali szinten oldjanak meg, tehát ami eldönthető helyi, illetve regionális szinten, azt nem kell nemzeti vagy uniós szintre emelni. Erre a nézetre fogékonyak a visegrádiak – olvasható az APA elemzésében.

Már megint uniós jogot sért az Orbán-kormány

Szintén ismerteti az európai sajtó azt a jogi szakvéleményt, amelyet Európai Unió Bíróságának a kijelölt főtanácsnoka, a spanyol Campos Sánchez-Bordona fogalmazott meg a Magyarország által a civil szervezetek külföldről történő finanszírozása tekintetében előírt korlátozások ügyében. A magyar jogszabály – amely a külföldről kapott pénzügyi támogatások bejelentésére, önmagukat külföldről támogatott szervezetként való, megbélyegző minősítésre kötelezik a civil szervezeteket - a szakértő szerint nem egyeztethető össze az uniós joggal, mert sértik a tőke szabad mozgását, valamint sértenek egyes alapvető jogokat – nevezetesen a magánélethez, a személyes adatok védelméhez, illetve az egyesülés szabadságához fűződő jogokat. A bécsi Die Presse óvatosan fogalmaz: tudósításának címe szerint a magyar előírások jogi helyzete „billeghet”. Kétségtelen tény, hogy a főtanácsnoki szakvélemény még nem az ítélet, az majd csak hetek múlva születik meg, de a luxembourgi székhelyű bíróságon a tapasztalatok szerint az ítéletek általában tükrözik a főtanácsnok előzetes állásfoglalását.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd.