Orbán és Erdogan állama az utolsó két helyen a jogállamiság terén

Három professzor, Daniel Kelemen, aki politológiát és jogot oktat az amerikai Rutgers egyetemen, Laurent Pech, a londoni Middlesex egyetem európai jogi tanára, valamint Alberto Alemanno a párizsi Hautes Etudes Commerciales üzleti főiskola európai jogi professzora közös cikkben válaszolt az Euronews internetes oldalán Varga Judit magyar igazságügyi miniszter ugyanott megjelent írására, amelynek az volt a címe, hogy „Tények, amelyeket mindig meg akartál tudni a a jogállamiságról, de sose merted megkérdezi”. A három professzor közös írásának a címe pedig a következő: „A tények elválasztása a propagandától a jogállamisággal kapcsolatban”. Szerintük a magyar miniszter cikke hamis állításokban és torzításokban bővelkedik.

A három professzor arra a kérdésre összpontosít, hogy a jogállamiság követelménye vajon csupán minden országban mást és mást tartalmazó elvárások gyűjteménye, vagy pedig olyan jogi norma, ami az Európai Unió jogrendje értelmében igenis kikényszeríthető szabályok rendszere. Ez utóbbi értelmezés ellen – írják – azért kel ki a magyar kormány, mert attól tart, hogy a végén az EU elzárhatja az uniós alapok folyósítását azoknak a kormányoknak, amelyek módszeresen megsértik a jogállamisági normákat. Megjegyzik, hogy Magyarország esetében a GDP több mint négy százaléka uniós finanszírozás nyomán realizálódik.

Kelemen, Pech és Alemanno Varga Judit azon kérdésére, miszerint a jogállamiságot egyetemesen alkalmazható objektív kritériumok összességének kell-e tekinteni, igennel válaszol. Azok a pontos intézmények és gyakorlatok, amelyek alátámasztják a jogállamiságot, országonként eltérőek ugyan, de a koncepció magját széles egyetértés övezi – állapítják meg. Mint hozzáteszik, az ENSZ, az Európa Tanács és az Európai Bizottság ezen túlmenően kifejtette a jogállamiság definícióját,  hangsúlyozva azt, hogy meg kell felelni bizonyos kulcsfontosságú jogelveknek, nevezetesen a jogszerűség, a jogi egyértelműség elvének, a végrehajtó hatalom vonatkozásában az önkényesség tilalmának, a bíróságok függetlenségének és pártatlanságának, a hatékony igazságszolgáltatási felülvizsgálat elvének, beleértve az emberi jogok tiszteletben tartását is, valamint meg kell felelni a törvény előtti egyenlőség elvének. Továbbmenve, a jogállamiság nem csupán univerzális érvényességű, jól kiérlelt koncepció, amelynek egyértelműen megfogalmazott központi elemei vannak, hanem egyúttal az EU-tagállamok jogi kötelezettsége is. E kötelezettségnek az uniós szerződések, valamint az Európai Bíróság esetjogi döntései adják az alapját. 

Valójában arról van szó, hogy az Orbán-kormány nemet akar mondani a jogállamiságra, miközben igent mond az uniós támogatásokra – olvasható a válaszcikkben.

Az írás kitér arra, hogy a jogállamiság valóban „nyomás alatt áll”, de részben éppen azért, mert azt aláássa a magyar és a lengyel kormány, de több más ország - így Románia, Szerbia, illetve Törökország - is súlyosan megsérti. Az úgynevezett Globális Igazságügyi Projekt 2019-es jogállamisági indexében az uniós tagállamokat, az EFTA-országokat és az észak-amerikai térséget egy csoportban értékelő kimutatás az utolsó helyre teszi Magyarországot. Egy másik kimutatás, a Fenntartható Kormányzási Indikátor idei kiadása negyven ország közül az utolsó két helyre minősíti Magyarországot és Törökországot a jogállamiság szempontjából.

A jogállamiság lebontása az autokraták és a kleptokraták kulcsfontosságú célja – állapítja meg a Kelemen-Pech-Alemanno szerzőhármas. Kifejtik, hogy az igazságszolgáltatás fölötti kormánypárti ellenőrzés megteremtése és a jogállamiság aláásása fontos lépés az autokraták kézikönyvében. Értékelésük szerint Orbán Viktor a demokráciát hibrid autoriter rezsimmel helyettesítette, amelyet „választási autokráciának” is lehet nevezni. Ehhez olyan lépéseket kellett megtennie a kormányzó pártnak, mint a média pluralizmusának a korlátozása, a független intézmények fölötti ellenőrzés megszilárdítása, a civil társadalom szervezeteinek korlátok közé szorítása, a politikai ellenfelekkel szembeni kettős mérce alkalmazása. A független igazságszolgáltatás persze mindezeket a lépéseket megakadályozhatja, ezért a bíróságok fölötti kontroll megteremtése mindent megelőző lépés.

A magyar miniszterelnök magatartását elemezve a három professzor felhívja a figyelmet arra: Orbán pontosan érti, hogy korlátozó jellegű migrációs politikája nagyobb tömegtámogatást élvez, mint a demokrácia lebontását, a hibrid rezsim kialakítását célzó tevékenysége.

Kárpáti János összefoglalóját a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: MTI/Szigetváry Zsolt