Orbán jó üzletnek látja a diktatúrák barátságát

Új ablakban

2022. november 11. Reggeli gyors - részlet 22.11.11. Kárpáti János lapszemléje

04:21

00:00

Kína támogatja és legitimálja beruházásaival az Orbán-rendszert – írja a Visegrad Insight portálon megjelent elemzésében Zgut-Przybylska Edit, a Lengyel Tudományos Akadémia kutatója. A kínai befektetések egyfelől vonzó üzleti lehetőséget kínálnak a magyar miniszterelnök kliensei számára, másfelől ez az erős kapcsolat ahhoz is hozzájárul, hogy Magyarországot olyan globális szereplőként lehessen beállítani, amelynek a kegyeit még egy szuperhatalom is keresi – állapítja meg a szerző.

Zgut-Przybylska emlékeztet arra, hogy Orbán hozzáállása Pekinghez kezdetben nem tért el jelentősen attól a felfogástól, amely több uniós partner, például Németország Kína-politikáját is jellemzi, vagyis hogy a gazdasági szempontok mindennél előbbre valók. Nemrég Berlin is átengedte a kínaiaknak a hamburgi kikötő fölötti ellenőrzést, ami növeli Kína stratégiai lehetőségeit. Az Orbán-kormány azonban ennél is tovább megy, amikor lehetőséget nyújt Pekingnek európai politikai és gazdasági befolyásának kiterjesztésére. A szerző kitér arra, hogy Budapest nem csupán nem hajlandó kizárni a Huawei óriásvállalatot az 5G technológián alapuló hálózat kialakításából, hanem éppen ellenkezőleg, európai hídfőállást biztosít a cégnek. Megemlíti a Fudan egyetem budapesti campusának a létrehozására vonatkozó tervet is, ami már Peking követlen ideológiai befolyását testesítené meg.

Az elemzés szerint a Kínához, Oroszországhoz és más diktatúrákhoz való viszony az Orbán-rezsim fontos jellemzőjévé vált, és abba a mélyen euroszkeptikus populista narratívába ágyazódik, miszerint az EU a korrupt imerialista elitet jelenti, miközben Kína a gazdasági hatékonyság példaképe.

A Visegrad Insight szerzője úgy látja: a közép-kelet-európai térség különösen kitett az autoriter befolyásnak, mert a demokráciája még kevésbé intézményesült. Kína igyekszik szétzilálni a nyugati közösség egységét, Magyarország pedig tudatosan utat nyit ennek. Orbán Viktor nyíltan megmondta, hogy Kínát vagy Oroszországot nem biztonsági kockázatnak tekinti, hanem olyan kereskedelmi partnernek, amellyel az EU-nak gazdasági együttműködésre kell törekednie. Kína magyarországi beruházásai és a demokrácia magyarországi leromlása kölcsönösen erősíti egymást – állapítja meg Zgut-Przybylska Edit, aki szerint az EU-nak jobban oda kell figyelnie erre. Kína – írja – iskolapéldája annak, miként lehet fegyverként használni a kölcsönös függést, és politikai célok elérésére törekedni gazdasági eszközökkel. A magyar modell továbbterjedésének az elkerülése érdekében az uniónak a gyakorlatban is érvényesítenie kell korrupcióellenes jogi előírásait – teszi hozzá.

 

Orbán Viktor Kínában

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs / MTI

 

Az Orbán-kormány két kihívása: infláció és recesszió

Szálljunk most le a napi politika, közelebbről a gazdaságpolitika szintjére. A Reuters beszámol arról, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter közölte: a magyar kormány a recesszió elkerülése érdekében hitelgaranciát és kedvezményes hitelt nyújt közepes méretű és nagyvállalatoknak. A hírügynökség a tudósításban a részletek ismertetése mellett kitér arra is, hogy Magyarországon 20 százalék fölé kúszott és tovább emelkedik az infláció, a gazdasági növekedés pedig lassul, az Orbán-kormány tehát kettős kihívással néz szembe: egyszerre kellene megfékeznie az inflációt és elkerülni a recessziót.

Soha nem volt ilyen drága a libahús

Végül megemlítem, hogy a Handelsblatt, a német gazdasági körök vezető lapja Márton-nap közeledtével terjedelmes cikket szentel annak: soha nem volt ilyen drága a libahús, mint idén. Ennek fő oka az, hogy a szárnyasokat szerte Európában járvány tizedelte meg, így a német, a lengyel és a magyar libatenyésztők az állomány jelentős részét elvesztették, aminek következtében a libahús ára nagyjából megduplázódott.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.