Orbán jóléti kudarcai miatt hazudik - EP-vélemények

Minden ország, minden népesség, minden kultúra – a bevándorlás következtében létrejött vegyes társadalom – több évszázados migráció eredményeképpen. Emlékszem, kezdetben arról beszélt Orbán, hogy az igazi menekülteket befogadja. Hazudott. Kerítést épített és Európa megmentőjének akarja magát beállítani – nyilatkozta Strasbourgban Birgit Sippel, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének német képviselője a Klubrádiónak.

A migrációs ügyekre szakosodott európai parlamenti politikussal a közelgő uniós választás egyik, várhatóan meghatározó témájáról, a bevándorlásról beszélgetett Csernyánszky Judit riporter.

Miért mondja azt, hogy határozottabb intézkedést várt volna el az Európai Néppárttól, hogy kevés a Fidesz tagságának a felfüggesztése?

Évek óta folyik a vita arról, hogy az Európai Néppártból ki kellene zárni a Fideszt. De azt kell mondjam, ez a legkevesebb. Egyrészt, nem vagyok meggyőződve arról, hogy mindenki egyetért a pártban Orbánnal. Másrészt Manfred Weberről, aki az Európai Bizottság elnöki posztjáért indul, nem tudjuk, mit gondol a legfontosabb, Magyarországot érintő kérdésekben. Mit gondol az igazságszolgáltatás, a média és a civil szervezetek függetlenségét sértő intézkedésekről, arról, hogy a hajléktalanokat bűnözőkként kezelik, akárcsak a menedékkérőket. Szeretnénk tudni, Weber milyen álláspontot képvisel ezekben az ügyekben.

A Klubrádió is szerette volna tudni, kértünk interjút Manfred Webertől is, de válaszra sem méltatták a csatorna riporterét, aki Strasbourgban egy ülésről kijövet például arról próbálta szóra bírni a néppárti frakcióvezetőt, hogy Orbán Viktor ismételt támadást indított az uniós intézmények ellen, de a Klubrádió megkeresésére határozott elutasítás volt a válasz, idő hiányára hivatkozva.

Ha Weber nem foglal egyértelműen állást arról, hogy mi a véleménye az elmúlt tíz évben Magyarországon történtekről, akkor szerintem a többi frakciótól nem számíthat támogatásra az utolsó szavazási fordulóban.

Weber a sajtó kérdésére sem volt hajlandó válaszolni...

Hát persze, hogy nem fog válaszolni, mert tíz év után kellene meghúzni a határvonalat, és mert tulajdonképpen a Juncker elleni támadás korántsem olyan súlyos, mint az, amit Orbán az elmúlt tíz évben az országban véghezvitt.

Akkor meg kell kérdezzem, hogy ön is Soros bérence? Ön is migránspárti frakcióban akarja milliószám behozni a menekülteket Európába?

Én ugyan nem tudom, mi az a Soros-párt, és azt sem mondhatom, hogy pártolom vagy ellenzem a bevándorlást. Egyszerűen egy olyan folyamatról van szó, amit nem lehet nem megoldani, és kivonni magunkat a megoldásból, ahogy teszi ezt Orbán Viktor. Ráadásul ő is és mi is nemzetközi egyezményekben garantáltuk, mi a teendő. Tehát nem az a kérdés, hogy befogadjuk vagy kiutasítjuk őket. Az egy másik dolog, hogy mindent meg kellene tennünk azért, hogy elviselhetőbb körülményeket teremtsünk nekik a túléléshez.

De ne kerülgessük a forró kását, az uniónak sok tennivalója van a migrációs politika tekintetében.

Itt a parlamentben is elsősorban az uniós állampolgárok érdekeit tartjuk szem előtt, a munkához való jogukat, emberi jogaikat, fogyasztói érdekeiket, oktatásukat, környezetük védelmét, sok mindennel együtt ebbe beletartozik, hogy a migráció kérdésével is meg kell küzdenünk. Már elnézést, legyünk őszinték: Németország fogadta be a legtöbb menekültet, 1,4 millióból több mint 800 ezret. És nem volt könnyű, mind a mai napig nem az, de képesek voltunk menedzselni a problémát. Méghozzá úgy, hogy soha egyetlen centet sem kellett megvonnunk az állampolgárainktól. S hogy ennek ellenére az állampolgárok azt mondják, rosszul élnek? Akkor én meg azt mondom, hogy Orbán kormányzásával van baj, és ő a migránsokra hárítja a felelősséget azért, hogy nem tud magasabb életszínvonalat biztosítani a saját állampolgárainak.

A szélsőjobb megerősödése önöknél is a migránsozással kezdődött, és a parlamentbe is bekerültek.

Nálunk nem a migránsprobléma miatt szavaztak rájuk, hanem azért, mert úgy érezték, a többi párt nem a munkások, az ő érdekeiket képviselik. Menet közben kiderült, hogy az AfD sem a munkások érdekeit képviseli, úgyhogy szavazóik vannak és lesznek, de nem tartok a további megerősödésüktől.

Az uniós választásokon a migrációpárti vagy migrációellenes erők fognak-e győzni?

A demokratikus pártok. Szerinte ezért látjuk azt, hogy például a Friday for Future mozgalom minden pénteken kiviszi a német fiatalokat az utcára, legyen terítéken a szerzői jogvédelem vagy a közigazgatás kérdése – az emberek több szabadságot, több jogot, végeredményben több demokráciát akarnak. Én abban bízom, még ha erősödnek is a szélsőségesek, a demokraták lesznek többségben a következő parlamentben is.

Ne az Orbán-kormány kapja a magyaroknak küldött uniós pénzeket

Strasbourgban a szintén német képviselővel, a Zöldek társelnökével, Ska Kellerrel is interjúzott a Klubrádió. Ska Keller a korrupcióellenes küzdelem egyik élharcosa az unióban, egy éve Bulgáriába is elment tüntetni, szolidaritást vállalva a kenőpénzek ellen tiltakozó helyiekkel. A politikust a magyarországi helyzet megítéléséről kérdeztük.

Magyarországon szisztematikus, rendszerszintű korrupciós problémát látunk, mert a kormány a saját klientúrájának és a hobbija szerint osztja az uniós forrásokat. Vegyük például a sorozatos stadionépítéseket. Márpedig az uniós forrásokból az összes adófizető állampolgárnak részesülnie kellene.

Ön egyetért azzal, hogy a jogállamiságot megszegő vagy korrupt országoktól megvonják az uniós alapokat?

Sokan vélik úgy, hogy egyáltalán nem kellene pénzt osztani azoknak, akiknél korrupciós problémák vannak. Mi azt mondjuk, hogy vegyük ki a döntés jogát a korrupt kormányok kezéből. Döntsön az Európai Bizottság és célzottan, az általa előre meghatározott projekteket finanszírozza. Sőt, ne is a kormánynak küldje ezeket a pénzeket, hanem az adott projekteknek közvetlenül. Szerintem az uniós állampolgárok ekkor fogják igazán érezni azt, hogy az EU értük van: amikor civil szervezeteket, amikor az oknyomozó újságírást támogatjuk közvetlen, de a sort hosszasan sorolhatnám.

A korrupció elleni küzdelem lesz a kampányuk fő témája a májusi választásokig?

Ebből kiindulva szélesebb kontextusban a demokráciáért folyó küzdelem lesz a fő témánk. Hisz a korrupció tünete annak, hogy baj van, nem is kicsi, a demokráciánkkal. Magyarországon persze ennél sokkal súlyosabb problémák vannak, lásd a civileket, a migrációt, a sajtószabadságot. Tehát három prioritást szeretnék itt megemlíteni: a környezetünkért, a klímaváltozásért folyó harc, a társadalmi igazságosságért és a demokráciáért fogunk kampányolni.

Manfred Weber az Európai Bizottság elnöki tisztéért folytatott verseny legvégső stádiumában számíthat az önök szavazatára?

Mondjon egy okot, amiért rá szavazhatnánk. A Juncker-plakát még csak hagyján, de ahogy ezt az egész Orbán-ügyet kezeli… Nézze, akkor bízhatnánk benne meg, ha teljesen másképp gondolkodna, vagy legalábbis azt kinyilvánítaná. Frans Timmermansot sem nevezném igazán Zöldnek, de ő mindig azzal kampányol, hogy lazítani kell a szabályzórendszereken. (Timmermans az Európai Bizottság első alelnöke, az európai szocialisták EB-elnökjelöltje – a szerk.) Ne lazítson a környezetvédelmi szabályozásokon, inkább tartassa be azokat, és a szociális juttatásokat is idesorolnám. Mert mi például azt szeretnénk, ha az Európai Unióban egységes, mindenki számára egyöntetűen meghatározott minimálbért vezethetnénk be.

A magyarok életszínvonalát félti az Orbán elleni szankcióktól

A Zöldek német társelnöke, Ska Keller után ismét egy német képviselővel beszélgetett a Klubrádió riportere. Csernyánszky Judit Helmut Scholzot, az Egységes Európai Baloldal képviselőjét kérdezte.

Nagyon aggódunk, mert a magyar kormány szavahihetősége, valamint arra való képessége, hogy fejlődjön, és a régi vágású kormányzatot a modernitás felé vigye – tekintve többek között a lecsúszott társadalmi csoportokat – megkérdőjelezhető számunkra. Az Európai Néppárt pedig kettős mércét alkalmaz, mert ugyan mindig fennhangon hirdeti az uniós értékeket, de a Fideszről tartott szavazás is csak azt bizonyítja, hogy nem érdeklik mégsem olyannyira ezek az értékek.

Ráadásul ahogy hazajött Orbán Brüsszelből, máris újrakezdte a régi mantrát, mintha misem történt volna. Azért ez nemcsak az Európai Néppártot osztja meg, hanem hatással van az unió egységére is. Mit gondol?

Hiába függesztették fel, továbbra is aláássa a demokráciát, amire tudom, hogy egyfajta válasz a hetes cikkely alkalmazása, de óvakodnék attól, hogy a kormány miatt az egész népet büntessék. Mert a kormány akkor sem fog megváltozni, de az állampolgároknak egészen biztosan rosszabb lesz. Ha a baloldal szemszögéből nézem, akkor nem megoldás sem a strukturális, sem a kohéziós alapokat megvonni, mert azok az életszínvonal javítását célozzák.

A baloldalnak mi a szívügye ebben a választási kampányban?

Egyesült baloldal vagyunk, de nem uniformizált, egyesített típusú párt. Persze vannak közös célok a 28 ország egyesült baloldali pártjai között, mint például a szociális biztonság és az európai biztonságpolitika, amiben alapvetően a leszerelés a hosszú távú cél. Nem támogatjuk az egységes uniós védelmi politikát, és a szabadkereskedelmi megállapodásokat is országos hatáskörbe rendelnénk. Ami szintén a márkajegyünk, az a klímavédelem: a párizsi klímaszerződésben foglaltak teljesítésére már csak tizenegy évünk van, ez is égető kérdés a számunkra.

Ön tagja az Európai Unió és az Egyesült Államok közti kereskedelmi tárgyalásokat folytató csoportnak is, hol áll most ez a folyamat?

Trump elnök meghirdette az America first programot, mert kétségbe van esve, de már késő, hiszen Kína lekörözte az Egyesült Államokat. Nos, ezért akar nyomást gyakorolni az Európai Unióra is, hogy legalább itt még beleszólása legyen a dolgok folyásába. Az acélra és az alumíniumra kivetett büntetőtarifákat követheti az autókra kivetendő, de nem engedhetjük, hogy megzsaroljon minket. Egyelőre küzdünk a tarifák visszavonásáért, de el kell mondjam, hogy ebben nagy a megosztottság az Európai Parlamenten belül is. Mi a zöldekkel kötjük az ebet a karóhoz: addig nem tárgyalunk, amíg nem vonja vissza a Fehér Ház az eddigi büntetővámokat. A konzervatívok szerint viszont tárgyalni kell, mert meg kel reformálni az uniós-amerikai kereskedelmi szerződéseket. A májusi választásokig ebben nem lesz konszenzus.

A címlapi képen Helmut Scholz szerepel. A kép forrása: Flickr.com