Orbán kézbe vette a magyar életet

A londoni székhelyű Reuters hírügynökség beszámol arról, hogy Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter hétfőn, miután fogadta az orosz Gazprom vállalat elnökét, közölte: a magyar kormány kész megkezdeni a tárgyalásokat az újabb, hosszútávú gázszállítási megállapodásról.

Magyarország jobboldali konzervatív miniszterelnöke, Orbán Viktor – teszi hozzá a Reuters – jónak és gyakorlatiasnak tartja az Oroszországgal ápolt kapcsolatokat. A most érvényes orosz gázszállítási megállapodás jövőre lejár. A hírügynökség kitér arra is, hogy az Európába szánt orosz gáz Ukrajnán keresztül történő szállításáról szóló megállapodás ez év december 31-én érvényét veszti, és az új ügylet egyelőre nem született meg, azt döntőbíráskodási eljárások mellett a Krím orosz bekebelezése is hátráltatja.

A Reuters visszautal arra, hogy a magyar külgazdasági és külügyminiszter októberben úgy nyilatkozott, mielőbb meg kellene építeni a Bulgárián áthaladó, Török Áramlat elnevezésű gázvezetéket, mert az pótlólagos szállítási útvonalat nyitna Magyarország felé. Azt is megjegyzi a tudósítás, hogy a magyar gáztározók teljesen feltöltve fogadják a telet.

Handó utóda

Egy másik, szintén budapesti keltezésű – és a New York Times internetes oldala által is átvett – tudósításában a Reuters beszámol arról, hogy Áder János államfő Senyei György Barnát, a Fővárosi Ítélőtábla polgári-gazdasági ügyszakos tanácselnökét jelölte az Országos Bírósági Hivatal elnöki posztjára az elkövetkező kilenc évre.

A hírügynökség ennek kapcsán olyan aggodalmakról ír, miszerint Orbán Viktor rátelepedhet a bírói függetlenségre. Ez a Reuters-tudósítás egyébként nacionalistaként minősíti a magyar kormányfőt. Orbán – olvasható a beszámolóban – az elmúlt évtizedben a magyar élet csaknem minden területét szilárdan kézbe vette, ami összetűzésekhez vezetett a nyugati nemzetekkel a jogállamiság tekintetében.

Az egyik legfüggetlenebb

A bírói kar azonban – egy 2011-ben keletkezett konfliktus ellenére – az egyik legfüggetlenebb testület maradt az országban. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke Handó Tünde, egy kormánypárti törvényhozó felesége volt – írja a Reuters, anélkül, hogy megnevezné Szájer József európai parlamenti képviselőt. Handót – folytatódik a tudósítás – a múlt hónapban alkotmánybírónak nevezték ki.

Orbán bírálói szerint az Alkotmánybíróság, Magyarország egykori csúcsszintű jogi fóruma meggyengült, miután a Fidesz kezdte kinevezni a tagjait – fogalmaz a Reuters a tőle megszokott hűvös, tárgyilagos és távolságtartó modorban.

A tudósítás kitér arra is, hogy Handó rendszeresen összecsapott a bírák önigazgató testületével, az Országos Bírói Tanáccsal, amely hatalommal való visszaéléssel vádolta őt a bírák kinevezése kapcsán. Handó tagadta ezeket a vádakat. Áprilisban Budapestre látogatott a Bírák Európai Szövetsége, és jelentésében megállapította: Handó gyakorlatilag semlegesítette azt a testületet, amely az ő munkáját volt hivatott ellenőrizni. Európai szinten is figyelmeztették Magyarországot a végrehajtó hatalommal szemben használható fékek és ellensúlyok fontosságára, Orbán azonban tagadja azt az állítást, hogy kormánya ezeket erodálná, és a demokratikus választásokon elnyert legitimációra hivatkozik.

A múlt hónapban újabb kilenc évre kinevezték legfőbb ügyésznek az Orbánhoz hűséges Polt Pétert – teszi hozzá a Reuters, és utal arra is, hogy Magyarország, valamint Lengyelország ellen jogi eljárás indult az Európai Unióban a média, a tudományos élet, a bíróságok és az érdekérvényesítő szervezetek fölötti ellenőrzés megszigorítása miatt.

Ismét menekültek fogadására kapacitálják Magyarországot

A müncheni Süddeutsche Zeitung részletesen ismerteti azt a koncepciót, amelyet Horst Seehofer német belügyminiszter dolgozott ki az európai migrációs politika újragondolása jegyében, és amelyet megosztott a többi uniós tagállambeli kollégájával. Eszerint a migránsoknak a jövőben már a beutazáskor egyfajta előzetes szűrésen kellene átesniük. Seehofer felfogása szerint a közös európai menekültpolitikát lényegében az EU külső határainál kellene érvényesíteni. A miniszter azt javasolja, hogy csak annak a beutazását engedélyezzék, akinek az esetében jók a kilátások a sikeres menedékkérelem benyújtására.

A Frontexnek, az unió határvédelmi ügynökségének segítséget kell nyújtania a jogosulatlanok visszajuttatásában. Seehofer szerint – a letartóztatás kilátásba helyezésével – gátat kell vetni az úgynevezett másodlagos migrációnak, vagyis annak, hogy egy menedékkérő abból az uniós tagállamból, amelyik az ő ügyében illetékes, átutazzon egy másik uniós tagállamba.

A német belügyminiszter elképzelései közt szerepel az is, hogy a menekültek fogadásának a terheiből minden EU-tagállamnak méltányos részt kell vállalnia. A Süddeutsche Zeitung megjegyzi: Lengyelország és a Magyarország évek óta elzárkózik a migránsok befogadásától, Csehország pedig már az uniós belügyminiszteri találkozó előtt, eleve visszautasította Seehofer elgondolásait.