Orbán megzabolázásáról is szól az EU-csúcs

Új ablakban

2020. július 17. Reggeli gyors - részlet 20.07.17. Lapszemle/Kárpáti János

05:41

00:00

Ha most nem, akkor soha nem fogjuk érvényesíteni a jogállamiság elvét az uniós pénzek folyósítását illetően – idézi a bécsi Der Standard Vera Jourovát, az Európai Bizottság cseh alelnökét, akinek a nyilatkozata eredetileg a Handelsblatt című német üzleti napilapban volt olvasható, de aztán a nemzetközi hírügynökségek révén futótűzként terjedt a kijelentés azokban a médiumokban, amelyek előzetes esélylatolgató cikkeket közölnek arról, vajon lesz-e megállapodás a ma kezdődő brüsszeli EU-csúcson. Az uniós tagországok első számú vezetői - személyes találkozó keretében a világjárvány kitörése óta most első ízben – az EU 2021 és 2027 közötti költségvetési keretéről, valamint arról a helyreállítási csomagról próbálnak megegyezni, amely a járvány nyomán előállt gazdasági válság leküzdését célozza. Az előbbi, a hét évet átfogó keret több mint egybillió – vagyis ezer milliárd - euróról szól, az utóbbi pedig, amit a vírus tett szükségessé, mintegy ráadásképpen további 750 milliárdról.

Vera Jourová

 

Az Európai Tanács engedékenyebb lenne, ebben szavaz Orbán is

Jourová, aki az unió központi végrehajtó testületében, a Bizottságban az európai értékek és az átláthatóság ügyének az alelnöki szintű felelőse, idézett „most vagy soha” Handelsblatt-nyilatkozatában túlságosan magasnak nevezte azt a küszöböt, amelyet Charles Michel, a tagállami csúcsvezetői testület, az Európai Tanács elnöke – volt belga kormányfő – javasolt a jogállamisági záradékkal kapcsolatban. Michel szerint, ha az Európai Bizottság valamely tagállam esetében az uniós források visszatartását javasolná a jogállami követelmények sérülése okán, akkor a tagországok minősített többsége lenne szükséges ennek a javaslatnak az elfogadásához. Az Európai Bizottság eredetileg azt indítványozta, hogy az ilyen bizottsági javaslat elutasítása igényeljen minősített többséget. A bizottsági alelnök szerint Michel formulája papírtigrissé szelídítené a jogállamisági záradékot.

Orbán vétóval fenyeget, de fontos kérdésekben még sosem tett ilyet

A Der Standardnak az osztrák APA és a francia AFP hírügynökség beszámolója alapján készült összeállítása kitér arra, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök a pénzügyi csomag megvétózásával fenyegetőzött arra az esetre, ha valóban a jogállamisági szempontok érvényesülésétől akarnák függővé tenni a tagországoknak szánt uniós támogatások kifizetését. Magyarország ellen – miként egyébként Lengyelország ellen is – jelenleg éppen folyamatban van az EU-alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás, amely az európai értékek – köztük a jogállamiság – veszélyeztetésének a megbüntetéséről szól. A szankció elvben a szavazati jog megvonásához is vezethet, de ahhoz az összes többi tagállam egyöntetű állásfoglalása kellene.

A Der Standard összeállításának utolsó eleme Michael Rothnak, az európai ügyekben illetékes német államminiszternek a kijelentése. Roth azt mondta az uniós kollégáival tartott legutóbbi videókonferencián, hogy a jogállamiság megerősítése prioritást jelent Németország, valamint – idézem – „egészen, egészen sok tagállam” számára. Hogy mennyit ér az egészen sok, ha az nem az összes, hamarosan elválik.

 

Hollandia a legfukarabb

A Politico című amerikai portál európai kiadása Orbán mellett Mark Rutte holland kormányfőről is elképzelhetőnek tartja, hogy vétózni fog – persze egészen más okból. Hollandia a legradikálisabb tagja az úgynevezett fukarok négyesfogatának, amelyhez a svédek, valamint – talán valamivel kisebb meggyőződéssel a dánok és az osztrákok is tartoznak. Ez a csoport sokallja az elkölteni tervezett pénzeket, különösen azok azon részét – a dolgok pillanatnyi állása szerint 250 milliárd eurót -, amit ráadásul nem is meglévő forrásaikból adnának össze a tagországok, hanem hitelként vennék fel a nemzetközi pénzpiacon. A hollandok azzal érvelnek, hogy ha nekik is kell majd törleszteniük azt a kölcsönt, amit legnagyobb részben az olaszok és a spanyolok kapnak majd, akkor bele kívánnak szólni abba, mire is költse ezt Róma, illetve Madrid. A Politico szerint Mark Ruttére nagy hazai nyomás nehezedik annak érdekében, hogy Hollandia minél kevesebbet álljon a közös terhekből. Orbán eközben minél több pénzt akar, de a jogállamisági eljárás alól is szabadulni szeretne. Az amerikai portál szerint egyes tagországok hajlandóak lennének engedményt tenni a magyar miniszterelnöknek a jogállamisági mechanizmust illetően – a Politico ilyen tagállamként említi Portugália mellett Németországot is, ami némiképp ellentmond Michael Roth imént idézett kijelentésének. Mások viszont – folytatja a találgatást a portál – ragaszkodnak ahhoz, hogy valamilyen formában a jogállamisági kritérium maradjon az alku része. Ebben az esetben némi „költségvetési ajándékot” kaphatnának a magyarok – idéz a Politico egy név nélkül nyilatkozó diplomatát.

Merkel tapasztalata, Németország súlya jól jöhet

A cikk kitér arra: a csúcstalálkozón ugyan hivatalosan Charles Michel dolga, hogy egyeztesse az álláspontokat, de elképzelhető, hogy ezt a szerepkört – nem hivatalosan persze – magára vállalja Angela Merkel német kancellár, vagy legalábbis besegít tapasztalatával, személyiségével és az általa képviselt Németország gazdasági súlyával.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs.