Orbán Szerbia EU-tagságát szeretné elérni

Új ablakban

2024. február 13. Reggeli gyors - részlet 24.02.13. Kárpáti János lapszemléje

05:56

00:00

A Politico amerikai portál európai kiadása úgy értékeli a történteket, hogy Orbán Viktor, az ország erőskezű vezetője a hétvégén két hűséges támogatóját is feláldozta annak érdekében, hogy maga mögött tudhassa az erkölcsi botrányt. Már korábban érzékelte a veszélyt, ezért állt elő alkotmánymódosítási javaslatával, de ez túl kevésnek és megkésettnek bizonyult. Orbán arra számít, hogy Novák és Varga eltávolításával rövid távon sokkot okozott ugyan pártjának, de a hosszú távú károkat ezzel enyhíteni tudja. A kormányfő most, hogy megszabadult Novák Katalintól, újból a Nyugattal vívott, nagyobb csatájára összpontosíthatja energiáit – írja a Politico, de hozzáteszi: Orbánnak azért még van oka fejfájásra belpolitikai értelemben, hiszen ahogyan leszámolt hozzá lojális személyekkel, az még a hozzá legközelebb állók normái szerint is kegyetlennek mondható. A cikkíró figyelmét nem kerülte el Varga Judit volt férjének a megszólalása, tömören ismerteti Magyar Péter első Facebook-bejegyzését.

Orbán Szerbia EU-tagságát előbb szeretné, mint Ukrajnáét

Nem akarom, hogy a hallgatók Politico-túltengésben szenvedjenek, de röviden kitérek arra is, hogy a portál előzetest közöl egy később publikálandó, átfogóbb Orbán-nyilatkozatból. Ez az előre kiemelt rész arról szól, hogy a magyar miniszterelnök szerint Szerbiának még Ukrajna előtt kellene EU-taggá válnia.

 

Orbán-Vucsics találkozó

 Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

 

Az erről szóló cikk kiemelt állítása, hogy Orbán úgy véli, az európaiak nem eléggé erősek ahhoz, hogy az oroszok komolyan vegyék őket. Továbbá: az EU el fogja veszíteni Szerbiát, és azt Kína fogja megszerezni, hacsak a szerbek nem csatlakozhatnak hamarosan, még Ukrajna előtt az Unióhoz – mondta Orbán a Politico ismertetése szerint azon a beszélgetésen, amelyet Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellárral folytatott, a bécsi Die Presse által megjelentetett, European Voices, vagyis Európai Hangok című, angol nyelvű magazin szervezésében. Szerbia – emékeztet az amerikai portál – 2009-ben folyamodott EU-tagságért, de jelöltsége elakadt, a demokráciának az országon belüli visszaszorulása, valamint az Oroszországhoz, illetve Kínához fűződő szoros kapcsolatai miatt. Orbán arra figyelmeztetett, hogy Szerbiának vannak más lehetőségei is, így például nemrég írt alá szabadkereskedelmi megállapodást Kínával. Ukrajnát illetően a magyar miniszterelnök úgy vélekedett, hogy az ország számára a túlélés egyetlen lehetőségét az jelentheti, ha ütközőövezetté válik Oroszország és a Nyugat között. „Ha ez nem működik, akkor Ukrajna további területeket fog elveszíteni” – jósolta. Szerinte Oroszország soha nem fogja elfogadni, hogy a vele szomszédos Ukrajna EU- és NATO-tag legyen.

MCC thinktank Németországban

A Frankfurter Rundschau beszámol arról, hogy az észak-németországi Schleswig-Holstein tartományban található Plön településen a tekintélyes felsőoktatási ösztöndíj-alapítvány – amelynek a német neve Studienstiftung des deutschen Volkes, és amelyet 90 százalékban német közpénzből finanszíroznak – szóval ez az alapítvány az idei nyári akadémiájára vendégoktatói megbízást adott két olyan személynek, akik Orbán Viktor jobboldali káderképzőjét, a Mathias Corvinus Collegiumot – rövidítve: az MCC-t – képviselik. Egyikük Werner Patzelt, az MCC brüsszeli részlegének a kutatási igazgatója, a drezdai műszaki egyetem korábbi politológusa. A másik Philipp Siegert, aki előzőleg a német jobbközép uniópártok bajor tagpártjának, a CSU-nak az alapítványánál, a Hanns-Seidel-Stiftungnál tevékenykedett. A Patzelt és Siegert által vezetett munkacsoport hivatalos témája a konzervativizmus. A programleírás szerint arról van szó, hogy érveket dolgoznak ki a konzervatívizmusnak negatív fogalomként való beállítása ellen. A frankfurti lap megírja, hogy az MCC jobboldali reakciós thinktank, és másfél milliárd euró tőkével rendelkezik, ami több, mint az összes magyarországi egyetemi létesítmény éves költségvetése. Elismert tudósokat alig, összeesküvés-elméletek híveit viszont annál inkább találni a soraiban – teszi hozzá a lap. Kitér arra is, hogy a passaui születésű Patzelt a 90-es évek elején áttelepült Drezdába és ott az egyébként is nagyon konzervatív CDU jobbszélén tűnt fel, sőt – a Rundschau megfogalmazása szerint – jelenleg is ajtónyitogatóként ténykedik a szélsőjobboldali AfD, az Alternatíva párt felé.

Szövetségesek ellen uszít Trump

Végül egy nem magyar vonatkozású téma, hanem Donald Trump és a világpolitika. A volt amerikai elnök, aki egyben a legesélyesebb arra is, hogy az idén novemberben tartandó elnökválasztáson ismét ő legyen a republikánusok jelöltje, a hét végén Dél-Carolinában egy választási gyűlésen a NATO-ra tett megjegyzésével számos európai megdöbbenését váltotta ki – írja egybehangzóan a New York Times és a Washington Post. Trump azt mondta, hogy – még előző elnöki hivatali ideje alatt – közölte az atlanti szövetségesekkel: bátorítani fogja Oroszországot, nem érdekli, hogy mi az ördögöt akarnak, tegyenek, amit gondolnak azokkal a NATO-tagországokkal, amelyek nem fizették ki azt a pénzt, amivel tartoznak a szövetségnek a védelem fejében. Sem egyetlen korábbi amerikai elnök, sem a Fehér Házba pályázó politikus még sohasem jelzett olyasmit, hogy nem hogy védelmet nem ígér, hanem egyenesen ellenséges támadásra buzdít az Egyesült Államok szövetségesei ellen – állapítja meg a New York Times.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.