Orbán szereplése után: példakép vagy ellenség?

Az olasz kormány eltávolodott a néptől – mondja Orbán Viktor, amire reagálva Luigi di Maio olasz külügyminiszter arra kérte őt, ne avatkozzon be a belpolitikába. Nicola Zingaretti, a Demokrata Párt nemrég megválasztott elnöke pedig úgy fogalmazott, hogy Orbán Olaszország ellensége – számol be a magyar kormányfő római látogatásáról a La Repubblica.

A szélsőjobboldali Olasz Testvérek (Fratelli d’Italia) párt – amelynek meghívására érkezett a magyar kormányfő Olaszországba beszédet tartani, viszont azt mondta: Orbán Magyarországa példa a számukra. Volt egy-két szava Orbánhoz Giuseppe Conte kormányfőnek is: miért nem követi Salvinit, és távozik az Európai Néppártból? (Salvini és pártja, a Liga a választásokon vereséget szenvedett és kikerült a koalíciós kormányzásból, pedig abban a hitben vonta meg a bizalmat a kormányfőtől, hogy majd ő veszi át Conte helyét.)

Zingaretti ezenkívül arra is figyelmeztetett, hogy Orbán arról ábrándozott, szétveri az Európai Uniót, de terve kudarcba fulladt. Felháborító, hogy ezek után Olaszországba jön, hogy kioktasson minket. Menjen haza és ott papoljon – közölte.

Az Európai Bizottság élére jelölt, de posztját hivatalosan csak november 1-től betöltő Ursula von der Leyen már eddig is túl sokat engedett a kelet-európai országok nyomásának – véli a Forbes. A magazin szerint ez minden bizonnyal annak a kompromisszumnak az eredménye, amelynek köszönhetően az elnök asszonyt megválasztották – a többi között francia és magyar támogatással.

Ezek a kompromisszumok tették őt engedékennyé például Magyarország iránt, amikor Trócsányi Lászlót bővítési biztosnak jelölte? Jó pár civil szervezet populizmust olvas a szemére, miután új biztosi pozíciót hozott létre „az európai életforma megvédésére”. A következő hónapban fogja az uniós parlament megszavazni a bizottsági elnök személyét, de a felsoroltak miatt sok a bizonytalanság körülötte. Vajon engedékeny lesz a Magyarország és Lengyelország ellen indított 7-es cikkely alkalmazásakor is? Ráadásul a klímaváltozást és a migrációs politika megreformálását tűzte ki zászlójára, s ezekben a kérdésekben Magyarország hajthatatlan mind a mai napig. A szerző úgy véli: épp a kompromisszumos jelölése okán kellene von der Leyennek kompromisszumra kényszeríteni ezekben a kérdésekben Magyarországot és Lengyelországot,  hogy azok számoljanak a 7-es cikkely jelentette következményekkel. 

Önnek egész Európában respektje van – így fogalmazott Donald Trump, amikor Orbán Viktort májusban a Fehér Házban fogadta. Az amerikai elnök számára ugyanis Orbán Viktor inspirációt jelent. A londoni Kingston Egyetem politikai kommentátora szerint Trump falépítési álma is a magyar mintán alapult – írja a külügyi blogportál, a washingtoni LobeLog.

A szíriai diktátor, Bassár el-Aszad megítélésében azonban már korántsem ilyen nagy az egyetértés a két vezető között. Hisz Magyarország, úgy tűnik, szinte az elsők között létesít diplomáciai kapcsolatot újra Szíriával, és ezzel az orosz álláspontot is erősíti a térségben. Az úgynevezett  magyar „aranyvízumot” pedig az Aszad-rezsim egy tagja is megkapta, aki ennek is betudhatóan képes biztosítani a szíriai cash flowt a Közel-Keleten és Oroszországban egyaránt.

Aszad még 2015-ben egyértelműsítette egy interjúban, hogy a Nyugat felelős a menekültválságért, mert a terroristákat támogatta. A terroristákon itt természetesen a rendszere elleni felkelőket értette. Ha nem akarsz menekültválságot, akkor hagyd abba a terroristák támogatását – hangzik a szíriai álláspont. Európa ismét megosztott lett Aszad rendszerének a megítélésében, ugyanis amennyiben elismernék Aszad győzelmét nyolc évnyi polgárháború után, akkor tárgyalni lehetne a menekültek visszafogadásáról.

Orbán egyik interjújából pedig a cikk szerzője szerint az olvasható ki, hogy a szíriai polgárháború a keresztény Európa elleni gyanús konspiráció, hisz a menekültek testesítik meg a muszlim inváziót. Az Aszad-rezsim európai megítélésében való változás egyik jele, hogy augusztusban egy francia delegáció Damaszkuszban tárgyalt a szíriai diktátorral, aki elismeréséért cserében hajlandó a menekülteket visszafogadni. A menekültkártya kijátszása ez esetben azt jelentené, haláláig bebiztosíthatná hatalmát Aszad.

A Luzerner Zeitung latolgatva a hamarosan esedékes osztrák választásokon a lemondott Sebastian Kurz kancellár esélyeit, arra jut: sikerének egyik titka, hogy van benne kicsi Emmanuel Macronból és van benne Orbán Viktorból is. Azaz egyrészt elkötelezett Európa-párti, másrészt migrációellenes. S a kétfelé politizáló Kurz ezzel mindenképpen bővíteni tudja szavazóbázisát.

Csernyánszky Judit lapszemléjét a fenti lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: Flickr.com