„Orbán szimbolikus ügye lett a Fudan Budapestre hozása”
13/05/2021 07:16
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
A Bloomberg azt írja, a CEU elűzését követően a kínai Fudan Egyetem Budapestre hozásának tervét különösen fontos, szimbolikus jelentéssel ruházta fel Orbán Viktor miniszterelnök. Ivan Krastev neves bolgár politikai elemző szerint India és Törökország mellett Magyarország is új típusú autokratikus rendszernek számít. Csernyánszky Judit lapszemléjében olvashatnak a magyar-fülöp-szigeteki kapcsolatok elmélyüléséről és kriptovalutákról is.
Szépen körbejárta a nemzetközi sajtót Varga Mihály bejelentése, hogy felére csökkenti a kormány a kriptovaluta-nyereség utáni adót. Eddig 30,5 százalékos volt az adómérték, és a piac nem volt átlátható, a kormány ettől a jelentős arányú adócsökkentéstől a kriptovaluták piacának kifehérítését reméli, illetve több millió forintos adóbevételt is – írja a Yahoo Finance.
Magyarországon nem tiltja ennek a viszonylag új valutának a kereskedelmét, de ez a világ számos országában így van. A másik probléma, hogy egyre több szélhámosságot, bűncselekményt követnek el e téren, ami szintén szabályozásért kiált.
Kína, Dél-Korea szigorított, Törökország és Nigéria például teljesen betiltotta a kriptovaluták kereskedelmét. Thaiföldön egy év alatt megnégyszereződött a kereskedők-befektetők száma, és jelenleg 700 ezren próbálnak szerencsét ezen a piacon, így ebben a délkelet-ázsiai országban elkezdték körültekintőbben rendszabályozni a kereskedelmet.
Egyre több területen bővíti a magyar kormány gazdasági, tudományos, oktatási kapcsolatait a Fülöp-szigetekkel – írja a helyi Business Mirror. Legutóbb Tóth Titanilla magyar nagykövettel az egyetemek közti csereprogramról illetve közös befektetésekről egyeztettek. Most éppen magyar kutatók egy csoportját fogadták Manilában. Az együttműködés tovább bővült vízgazdálkodási és űripari technológiai fejlesztésekkel.
A Bloomberg figyelemmel követi a Fudan Egyetemmel kapcsolatos friss híreket, most azt írta meg a német Der Standarddal egyetemben, hogy a parlamentnek szerdán benyújtott fideszes törvényjavaslat értelmében a kormány odaadományozza a kínai egyetemnek a kiszemelt területet annak ellenére, hogy Karácsony Gergely főpolgármester tiltakozik az egyetem megépítése és Ferencvárosba telepítése ellen.
Az Európai Unió folyamatosan bírálja Orbán Viktort, mert egyre szorosabb kapcsolatot épít ki a pekingi kommunista vezetéssel. A cikk szerint a CEU elűzését követően (amit utólag jogsértőnek talált az EU) a kínai egyetem budapesti kampuszának létrehozásáról szóló tervet különösen fontos, szimbolikus jelentéssel ruházta fel Orbán. Az is ezt mutatja, hogy az 540 milliárd forintos terv úgy valósul meg kínai hitelből, hogy magasabb hitelmutatója lesz, mintha ezt az összeget például az uniós segélycsomagból igényelhető hitelből fedezték volna.
A cikk arról is szót ejt, hogy az uniós Covid-oltási programmal szembemenve Orbánék az EU által nem engedélyezett vakcinákat rendeltek nagy tételben. Emellett a napokban megvétózta Orbán kormánya Kínát a Hongkonggal szembeni politikája miatt elítélő nyilatkozat elfogadását is.
A bolgár származású, európai szakértelme miatt nemzetközi tekintélyre szert tett politikai elemző, Ivan Krastev véleménycikkét jelentette meg a New York Times a vendégoldalán. A szerző arról ír, hogy Joe Biden amerikai elnök széles nemzetközi koalíciót akar létrehozni, amely képes feltartóztatni a kínai és orosz terjeszkedést.
Azonban úgy tűnik, Biden hezitál, mert maga sem tudja, mit nevezhetünk manapság demokráciának, milyen országokat vonjon be ebbe a szövetségbe.
A svéd V Dem elnevezésű kutatócsoport legfrissebb jelentése szerint új típusú, a hidegháborús időszakétól különböző autokrata rendszerek épültek ki az utóbbi időben, és erre három példával szolgál: a török, a magyar és az indiai autokrácia bemutatásával. Közös vonásuk, hogy egykor demokráciák voltak, azonban a jobb élet reményében állampolgáraik hittek a populista politikusok lózungjainak.
A Pew Research közvéleménykutató cég szerint most már az amerikaiak és a franciák többsége is csalódott országa politikai rendszerében. Egy részük abban sem biztos, hogy demokráciában él-e még egyáltalán.
Krastev szerint erre az érzésre a pandémia erre rátett egy lapáttal. Kína a "sikeres járványkezeléssel" még példát is mutat e tekintetben, ahol jobbára elégedettek az emberek az állam intézkedéseivel (hozzátette, demokráciák, mint Új-Zéland és Dél-Korea is jól kezelték a járványt). Washingtonnak tehát döntenie kell, hogy például demokráciának tartja-e Indiát és Törökországot, hogy megállítsa az orosz és kínai terjeszkedést. Vagy pedig válassza ketté a problémát, és ettől függetlenül próbálja globálisan újraéleszteni a demokráciát. Utóbbit javasolja Bidennek a bécsi egyetemen oktató, Amerikában igencsak népszerű Ivan Krastev. Aki szerint demokratikus kormánynak az tekinthető, amely igazat mond a hatalomról.
Csernyánszky Judit lapszemléje a 2021. május 13-i Reggeli gyorsban hangzott el. Címlapi kép: Ailer Piroska, a Neumann János Egyetem rektora és Hszü Ning-seng, a kínai Fudan Egyetem elnöke együttműködési megállapodást ír alá Orbán Viktor miniszterelnök és Li Ko-csiang kínai kormányfő jelenlétében a két kormányfő tárgyalását követően tartott sajtótájékoztatón az Országházban 2017. november 28-án. Fotó: MTI/Kovács Tamás
