Orbán titkos békemissziójának következménye lehet az orosz olajszállítások leállítása a "Barátságon” keresztül

Új ablakban

2024. július 22. Reggeli gyors - részlet - (2024.07.22) Csernyánszky Judit lapszemléje

05:43

00:00

Pillanatok alatt felszökhet az olaj ára Magyarországon és akár áramkimaradások is lehetnek – így vetíti elő a Politico azt a helyzetet, ami következménye lehet annak, hogy Ukrajna az oroszokkal szembeni szankciós szigorításnak betudhatóan nem engedi tovább Magyarországnak a területén áthaladó Barátság vezetéken a Lukoil-olaj szállítását. Az írás szerint versenyt kell futnia a magyar kormánynak az idővel, ha nem akarja, hogy akadozzon az olajellátás. Hazánk olajimportjának 70%-a Oroszországból érkezik, s ennek a fele a Lukoiltól. A Keleti Tanulmányok varsói Központjának elemzője szerint heteken múlhat, hogy az ukrán szigorítás ne okozzon súlyos helyzetet Magyarországon. Szijjártó Péter az ukrán intézkedés nyomán bejelentette, hogy hosszú távon okozhat energiaellátási problémákat Kijev döntése. Pedig, mint mondta a külügyminiszter, az ukrán hatóságok mutattak hajlandóságot az ügy rendezésére, de úgy néz ki, ez a kísérletük kudarcba fulladt. S persze ezzel egy időben jelezte azt is, hogy Lavrov orosz kollégájával azonnal egyeztetett, és Szergej megígérte, találnak megoldást a váratlan helyzetre. A Kreml szóvivője. Dmitrij Peszkov azt hányta Ukrajna szemére, hogy politikai döntést hozott az ukrán kormány, amely súlyos helyzetet idézhet elő mindazokban az országokban, akik az orosz energiát vásárolnak mind a mai napig. A cikk rögtön kapcsolódási pontokat is talált az események láncolatában, hogy mitől feszült Ukrajna és Magyarország között a helyzet: első helyen említette, hogy Zelenszkij elnök keményen visszavágott Orbánnak, amikor utóbbi önhatalmúlag Moszkvába ment, utazását békemissziónak titulálva. Továbbá a magyar kormány még mindig nem hajlandó a fegyverszállításokban Ukrajna megsegítésére. Inna Sovsun, az ukrán parlament energiaügyi bizottságának a vezetője úgy fogalmazott, hogy két év türelmi időt adtunk azoknak az országoknak, amelyek nem tudták azonnal megoldani olaj- és gázszállításaikat – szemben ugyebár az uniós országok többségével. Mind a mai napig napi 200 ezer hordó nyersolajat szállít a Drúzsba vezetéken. Magyarországon kívül Szlovákia és Csehország vásárolta továbbra is az oroszoktól az energiát. Moszkva tavaly 180 milliárd dollár bevételt ért el olajexportja révén. Abszurdnak tartjuk, nyilatkozta a képviselő asszony, hogy úgy tesznek szert ilyen profitra, hogy a saját terméküket a mi területünkön keresztül szállítják és ezt a pénzt aztán arra használják fel, hogy minket legyilkoljanak. Mi tényleg megpróbáltuk diplomáciai úton rendezni a problémát, de nem vezetett eredményre. Így más formát kell találnunk ahhoz, hogy szót értsünk egymással. Úgy tudni, hogy Szlovákia felé egyelőre nem zárták el a csapokat Kijevben. Nem mellesleg, más orosz cégek útvonalán, a Tatnyeft és a Rosznyeft útvonalán - még akadálytalan a szállítás. Habár, feltehetően nem sokáig – véli az elemző. Most egyrészt a Rosznyefttel kell feltehetően újabb szerződést kötnie a magyar kormánynak és a 90 napra elegendő stratégiai tartalék felhasználása sem kizárt. A Politico megkeresésére se a magyar, se az ukrán kormány nem reagált. De a MOL és a Lukoil sem. A Kiyiv Independent a Politico nyomán dolgozta fel a két ország között igencsak kiéleződött konfliktust.

 

Az orosz kőolajat szállító Barátság csővezeték fogadóállomása a csehországi Nelahozeves környékén működő olajtartálytelepen. Fotó: MTI/EPA/Martin Divisek

 

A holland igazságügyi és nemzetbiztonsági miniszter, David van Weel, nem bojkottálja a ma Budapesten kezdődő informális uniós találkozót – számol be erről a NL Times. Miután Orbán önkényes ún. békemissziója Moszkvába és Pekingbe óriási felháborodást váltott ki a tagországok többségében. A holland kormányfő maga mondta el, hogy nem került a téma szóba legutóbbi kormányülésükön, ezért elfogadja a miniszter a magyar kormány meghívását. A múlt hét második felében az angliai Woodstockban tartott Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján – az NL Times értesülése szerint Charles Michel, az ET elnöke rossz ötletnek találja az Orbánnal szembeni bojkottot, miközben Ursula von der Leyen kifejezetten arra kérte az uniós biztosokat, hogy mellőzzék a magyar elnökség által szervezett találkozókat. Provokációra provokációval válaszolni nem célravezető. A holland igazságügyi miniszter egyébként úgy tartja, hogy épp a jogállam leépítése miatt van szükség a magyar kormánnyal tárgyalni és jobb belátásra bírni. Emellett találkozni akar a civil szervezetekkel és kutatókkal is.

Debrecen ad otthont a Nemzetek Ligája Izrael és Belgium közti meccsének – adta hírül a Jerusalem Post. A mérkőzésre szeptember 6-án kerül sor – méghozzá zárt kapuk mögött. Belga Futball Szövetség biztonsági okokból nem volt hajlandó fogadni az ellenfelet a belga fővárosban, és Magyarország felajánlotta segítségét. A BBC információi szerint más belga városban is érdeklődtek a verseny megrendezése felől, de egytől egyig mind visszautasította a felkérést biztonsági kockázatokra hivatkozva.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.