"Orbán továbbra is Putyin szövetségese akar maradni" – interjú Kijevből, Brüsszelből és Londonból
6/06/2022 10:54
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
Aligha technikai, pénzügyi vagy vallási okok állnak Orbán Viktor azon döntése mögött, hogy kivételt követelt az orosz olajimport uniós tilalmának bevezetésekor, illetve Kirill pátriárka levételekor a szankciós listáról. Tisztán politikai ügyről van szó, mert Orbán továbbra is jó viszonyt akar ápolni azzal a Vlagyimir Putyin elnökkel, akinek a jövőben háborús bűnt is varrhatnak a nyakába az Ukrajna ellen indított háború miatt – ártatlanok halálát okozva. Erről beszélt rádiónknak Kijevből Oleg Vasziljevszkij, az Európai Parlamentből Daniel Freund és Londonból Nigel Gould-Davies.
– Küzdünk, ahogy csak tudunk. Azt kell mondjam, itt Kijevben normális körülmények között élünk. A mi kerületünkben már nem hallani légiriadót, de azért nap mint nap megéljük a félelmet, amikor rakétákat lőnek ki. Éjjel és nappal. És az egész ország felett. Soha nem tudjuk, mire számíthatunk föntről… – avat be háborús hétköznapjaiba Oleg Vasziljevszkij, az ukrán Autobild volt főszerkesztője és kiadója. Akit arról kérdeztünk, hogy Donbaszban megerősödtek az oroszok pozíciói, területeket fognak veszíteni az ukránok. Nem áll fenn annak a veszélye, hogy ezek után még egyszer nekirugaszkodnak Kijevnek az oroszok?
Nem, egyértelműen nem a válaszom erre. Az oroszoknak ugyanis nincs anyagi-, nincs elég emberi erőforrásuk, nincs elég fegyverük és muníciójuk. Ha megnézi a frontvonalat, akkor világossá válik, hogy a jelen pillanatban egy területre, Szeverodonyeckre összpontosítják minden katonai erejüket és az összes emberüket is. Ami egyértelműen azt bizonyítja, hogy se délen, se északon nincsenek erőforrásaik, amelyeket bevethetnének. A belarusz csapatok is megtagadták már az együttműködést az oroszokkal, pedig korábban innen is fenyegetve éreztük magunkat. Kijevben most már sokkal jobban fel vagyunk készülve a válaszlépésre, mint gondolnák. Értve ezen a szárazföldi erőket épp úgy, mint a légieket. A légvédelem sokkal jobb, mint bármikor korábban. Egyedül a rakétatámadásoktól kell tartanunk, mert egyelőre nem kaptuk meg azokat a rakétaelhárító fegyvereket az amerikaiaktól és a britektől, amelyekkel tökéletesen ki tudnánk védeni a támadásokat. Sajnos, ez a félelem még rettegésben tart minket.
Mit gondolnak Henry Kissinger egykori külügyminiszter véleményéről? Aki azt mondta, hogy meg kell kezdeni két hónapon belül a béketárgyalásokat úgy, hogy visszaállítják a területrendelkezési viszonyokat a háború előtti helyzethez igazítva.
Egy olyan ember kifejezetten személyes véleményének tartjuk az elhangzottakat, akinek meglett kora már jelentős befolyással van értelmi állapotára.
Van például munkájuk az embereknek, kapnak fizetést? Hogyan, miből lehet megélni?
Akik még nem veszítették el a munkájukat, azok változatlanul dolgoznak. A háború kezdete óta a munkaerőpiac 30 százaléka leépült, ami magas szám. Sokakat munkanélküli szabadságra küldtek, hosszú időre, míg mások nem kapják meg korábbi fizetésüket. De például vehetjük a médiapiacot is, amiben én dolgoztam. Az autós média gyakorlatilag halott. Reménytelen feléleszteni. Vannak persze olyan piaci szegmensek, amelyek továbbra is jól működnek, nem szenvedtek el veszteségeket, az élelmiszereladás, a kiskereskedelem, vagy például a fűtőanyag-árusítás. Ezek létszükségletek. És persze közlekedni is kell. Mivel fizetünk értük, fennmaradnak ezek az üzletágak. De például a pr-menedzserek vagy marketingesek és hasonlók teljesen eltűntek a munka világából. Ezért is hagyják el egyre többen Ukrajnát és veszik az irányt Európába, ahol a háborútól sem kell többé félniük. Illetve azok is elmennek, akik belátják, hogy nem lehet a végtelenségig humanitárius segélyből élni.
Nem tudom, eljutott-e a hatodik uniós szankciós csomag híre, amelynek elfogadását többször is megtorpedózta Orbán Viktor magyar miniszterelnök, akinek végül engedélyezték az orosz olaj további beszerzését is.
Ismerem a történetet, persze. Nagyon várjuk a hatodik szankciós csomagot, mert látjuk és az elnökünk is mondja, egyelőre a korábbiakkal nem sikerült megállítani az oroszokat. Be kell zárni az összes üzleti kiskaput, hogy ne juthassanak az oligarchák a pénzükhöz, ne lehessen miből finanszírozni a háborút. Ami pedig az olajimport tilalmát jelenti: én személy szerint meg tudom érteni, mivel magam is ezzel dolgozom, hogy nem lehet egyik napról a másikra elzárni az olajvezetéket és a finomítók sem tudnak rögtön átállni az arab vagy az amerikai olajra.
De ha az Európai Unió minden országa ezt a nehézséget és átmeneti időszakot fel tudja vállalni, akkor Magyarország miért nem? A finomítók átállítása sem olyan időigényes, mondják a szakemberek, mint ahogy ezt a kormány állítja.
Persze, és akkor meg kellene mondani, hogy mennyi időbe és mennyi pénzbe kerül. És ha mondjuk két hónap múlva sem megy, akkor úgy tűnik, itt nem technikai vagy pénzügyi problémáról, hanem politikai kérdésről van szó. Nos, Kirill pátriárka levétele a szankciós listáról kifejezetten politikai kérdés. És ha ez lelkiismereti kérdés, akkor mindenki a világon nagyon jól tudja, hogy Ferenc pápa és Kirill teljesen eltérően ítélik meg a háborút: utóbbi Putyin pártját fogja. Korábban ilyen nem volt, az egyháznak nincs joga a háború mellé állni. Orbán pedig azért ragaszkodik mindehhez – már ahogy mi innen látjuk –, hogy választókat meg tudja nyerni magának az olcsó energiával. Ehhez pedig jóban kell lennie Putyinnal. Úgyhogy csak arra biztatom, szavazzanak másként. A németek sem így állnának a háborúhoz, ha nem Scholzra szavaztak volna. Az önök támogatása nagyon sokat jelentene nekünk.
Ez rettenetes, nem tudtam – így reagált Oleg Vasziljevszkij arra, amikor elmondtuk, hogy az ország többsége elhitte Orbánnak, hogy ellenzéki győzelem esetén a férfiakat a besoroznák és Ukrajnába vinnék harcolni.
Ha már szankciók: vajon hogy élték meg ezt az Orbán-okozta felfordulást az Európai Parlamentben – erről kérdeztük Daniel Freund német zöldpárti képviselőt.
Az egész uniós együttműködést megakasztotta Orbán a maga vétójával. Amit felterjesztett, azzal másoknak is tálcán kínálta a lehetőséget, amivel éltek is egyes tagállamok. Mindenesetre az uniós egységet tette megint kockára a magyar kormányfő, amikor fenyegetőzött és kardoskodott a saját érdekéért. Ráadásul, épphogy rábólintott a vezetés a vezetékes szállításra, engedve Orbánnak, amikor újabb követeléssel állt elő, Kirill pátriárkát védve. Mindezekből számunkra az a következtetés vonható le, hogy Orbán és kormánya továbbra is Putyin legszorosabb szövetségese akar maradni. Nem Magyarország érdekeit védi ezzel, hanem Putyin érdekét a háború folytatására. Nagyon rossz üzenete van annak, hogy ő továbbra is pénzt küld a Kremlnek, amiből utóbbi finanszírozza a háborús céljait. Egyszerűen nem tűrhetjük tovább, hogy Orbán az egész uniós közösséget, annak minden egyes tagját zsarolja! Cselekedni kellene végre gyorsan, hisz háborús időket élünk! – értékelte gyorsan a helyzetet Daniel Freund német európai parlamenti politikus.
Úgy tűnik, erősödik az oroszok pozíciója, legalábbis Donbasz egyre nagyobb területe fölött veszik át az ellenőrzést. Vesztésre áll Ukrajna a jelen állás szerint? – kérdeztük Nigel Gould-Daviest, aki brit nagykövetként Belaruszban szolgált, Moszkvában pedig a brit kereskedelmi kirendeltséget vezette.
Az elmúlt két hétben valóban lassan, de biztosan törtek előre Donbaszban, de ezért magas árat fizetnek. Most már Zelenszkij ukrán elnök is bejelentette, hogy Ukrajna is súlyos veszteségeket szenved el. Ezzel együtt kijelenthetjük, hogy nem látszik elérni eredetileg kitűzött célját a Kreml, nevezetesen: bábkormányt ültetni Zelenszkij és vezetése helyére. De hosszú távon sajnos nem zárható ki. Vlagyimir Samanov tábornok, a Duma Védelmi Bizottságának elnöke – aki mindkét csecsen háborút végigcsinálta –, egy interjúban azt mondta, 5-10 év alatt akarják megsemmisíteni Ukrajna katonai erejét és végrehajtani a kormányváltást is.
Ön azt írta nemrég, sem a területek átadása Oroszországnak, sem a tárgyalások Moszkvával nem vezetnek eredményre. Akkor mi?
Én abból indulok ki, hogy a háború kimenetelét az határozza meg, hogy Oroszország erősebb vagy gyengébb pozícióba kerül-e a háború előttihez képest. Ha több területet gyűr maga alá, akkor még ha hivatalosan nem is ő a győztes, mert nem éri el az eredetileg kitűzött célt, ráadásul a szankciók hosszú távon nagyon meggyengítik , de a győzelmét fogja kommunikálni. Ez a propaganda Ukrajna meggyengüléséhez vezet, ami csúfos vereséget jelent Európának illetve a szövetségeseinek is. Amennyiben gyengébb pozícióba kerül, a Kreml a nukleáris fenyegetés eszközét fogja felhasználni arra, hogy hosszú távon rettegésben tartsa a világot. Ami sajnos szintén Ukrajna meggyengüléséhez vezet. Most például a gabona-exporttilalmat használja ilyen fegyverként Moszkva. Egy gyors békekötés – amit Kissinger sürget – feltehetően Moszkvának kedvezne, sőt hosszú távon növelné Oroszország zsarolási potenciálját, ami Ukrajna vesztét jelentené.
Mi a véleménye az EU vezetéséről, miután engedtek Orbánnak a vezetékes orosz olajimport kérdésében és Kirill pátriárkát is levették a szankciós listájáról.
Eddig is nehéz volt konszenzusra jutnia bármiben a közösségnek, miután iszonyúan nagy és különböző érdekű csoportok alkotják tagságát. Sajnos Magyarország külön elbírálást kért, és csatlakoztak hozzájuk a szlovákok és a csehek is. Ám amit elért az EU, az tiszteletre méltó. Év végével az olajimport 90 százalékát nem Oroszországból szerzik be. Jó lenne persze a fennmaradó 10 százalékra is kiterjeszteni ezt. Ugyanis egész Európának az lenne az érdeke, hogy a háborúnak mielőbb legyen vége. Ami pedig az oroszok szavahihetőségét illeti: nem volt elég a magyaroknak '56 példája? Ez útmutatóul szolgálhatna a jövőre nézve is. Remélem, a magyar kormány felismeri ennek a veszélyét, illetve azt is, hogy közös célt kell szolgálni az uniós közösségben, mert az Európa érdeke.
Úgy gondolom, ön igencsak optimista.
Vagy egyszerűen csak diplomatikusan fogalmaztam.
Ez az orbáni politikai magatartás a Huxitot sejteti? Ráadásul a Paks II. megvalósítására most még a korábbiaknál is határozottabb ígéretet tett a kormány.
Akkor abból biztos előnye származhat. Ugyanakkor úgy értékelem, csak hátránya származhat az Unióból távozásból, mert most nettó haszonélvezője a tagságnak.
Nem kaptunk egy eurócentet sem a koronavírus utáni helyreállítási alapból, és jöhetnek még jogállamisági eljárások is. Márpedig ez a kormány nem fog változni.
Oroszország partnerének lenni hosszú távon most sem kifizetődő, hisz GDP-je egy éven belül 10 százalékot veszít, és romlik majd utána is. Az atomerőművi szerződések aláírásában tényleg jók az oroszok. Ezeknek figyelmeztető jeleknek kell lenniük a magyar kormány számára is. Békeidőben sem javasolnám, nemhogy most, hogy bárki az orosz gazdasági együttműködés sikerességében bízzon – nyilatkozta Nigel Gould-Davies brit diplomata a Klubrádiónak.
