„Orbánék Oroszország és Kína érdekeit képviselve megszüntetnék az európai külpolitikát”

Az EBESZ állandó tanácsának csütörtöki ülésén Bécsben az Európai Unió egy az orosz vezetést elítélő nyilatkozatot szeretett volna elfogadtatni és felszólítani Moszkvát az emberi jogok, a szólás-, és gyülekezési szabadság tiszteletben tartására Alekszej Navalnij ellenzéki politikus letartóztatása és a rendőri erőszak miatt, amelyet a mellette tartott tüntetéseken tanúsítottak az egyenruhások. Csakhogy hiába támogatta ezt az EU 27 tagállamából 26, a magyar távolmaradás miatt nem sikerült egységes uniós állásfoglalásként napirendre venni a kérdést.

Haraszti Miklós újságíró, az EBESZ egykori sajtószabadság-referense szerint ez az orbáni külpolitika azon törekvésébe illik, hogy Magyarország nem tagja semminek, ami saját magán túlmutat (amit birodalomnak nevez), nem hajlandó vezettetni magát még az európai értékeken keresztül sem. Ennek része az is, ahogy Oroszországhoz vagy Belaruszhoz viszonyulnak.

Felhívta a figyelmet arra, hogy természetesen az Európai Unió által kivetett szankciókat nem vétózzák meg, mert ott közel van Angela Merkel német kancellár és az Európai Néppárt. De az Európa Tanács, az EBESZ és az ENSZ olyan intézmény, amelyben az európai országcsoportnak először közös álláspontra kellene jutnia, és itt történik meg rendszeresen a szimbolikus vétó, amelynek témája bármi, amiben a gender szó benne van, bármi, amiben menekültek jogait elismerik (őket a magyar kormány évek óta csak migránsnak nevezi), és ilyenek az emberi jogokat említő megnyilvánulások akár az oroszok, akár Belarusz, akár más baráti országok ügyében, esetleg „kipcsak vonalon”. Emberi jogokról a kormány kommunikációjában egy évtizede nem esik szó, legfeljebb a jogállamiságot említik vitákban, azt próbálva bemutatni ezzel, hogy itt jogállam van, hiszen mindenre van törvény – fűzte hozzá.

Visszatérve például az EBESZ-re: az említett intézményekben tucatnyi esetben nem született meg a közös álláspont. Egy évvel ezelőttig tartott az EU külkapcsolatainak kínlódása, amíg rájöttek arra, hogy már felolvassák a 26 ország álláspontját. Elvileg ez is szembemegy a szabályokkal, de mutatja, hogy fejlődik az EU a vétójog megszüntetése felé, mert anélkül nem lesz európai külpolitika – vélekedett Haraszti Miklós.

Szerinte az orbáni törekvések fő célpontja, hogy Oroszország és Kína érdekeit képviselve a szimbolikusan megszüntessék a közös európai külpolitikát, és csak egyes országoknak legyen külpolitikájuk. Ez „a múlt század legvérzivatarosabb évtizedeihez” méltótörekvés – jegyezte meg. Szerinte ezt a fellépést hálálja meg Oroszország és Kína „közbeszerzési eljáráshoz nem köthető üzletek formájában” tömegével; „guruló rubelek jönnek”, lehetne említeni a budapesti 3-as metrót, vagy hogy kik keresnek a magyar-orosz gázüzleteken. Azt mondta: a Fidesz, mint párt apanázsa „a Paks-programmal évtizedekig megvan”, és ezért sok mindent érdemes megtenni. Van ennek hazafelé nevelés-része is: szokjon hozzá a magyar, hogy mi nem vagyunk az EU természetes része – fogalmazott.

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Kiemelt kép: MTI/Kallos Bea