Összeroppanunk, vagy egyre több külföldi munkást engedünk be

Nincs megállás, jönnie kell a külföldi munkavállalóknak Magyarországra, nem lehet kerítést húzni a hazai gyárak köré, és azt mondani, hogy csak magyar munkaerőt engednek be, különben összeroppan a magyar gazdaság – mondta Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke, a vegyipari szakszervezeti szövetség (VDSZ) elnöke.

Fel kell készülni arra, hogy ha így marad a magyar gazdaság szerkezete, vagyis nem magas hozzáadott értékű munkát igénylő befektetések érkeznek, hanem a sormunkák, akkor a magyar munkaerő vissza fog szirulni. A kvalifikált magyar munkavállalók ugyanis Nyugatra áramlanak – hangsúlyozta.

Ma már nem csak Európa tőlünk keletebbre fekvő országaiból, hanem Ázsiából, így Vietnamból, Mongóliából, Indiából, valamint Közép-Amerikából, például Mexikóból is érkeznek a munkavállalók, akiket elsősorban a bérszínvonal motiválja – mondta Székely Tamás.

Ez a nagy nyitás valószínű, jót is tesz a hazai munkaerőpiacnak – utalt rá a szakszervezeti vezető –, mert a közelebbről ide utazó ukránokat gyakorta már határozott idejű szerződésekkel kell kényszeríteni, hogy a munkavállalási engedély után ne álljanak tovább Nyugatra, ahol még többet kereshetnek.

Azon túl, hogy egyáltalán van kit dolgoztatni, a külföldi munkavállalók beáramlásának a cégek szempontjából a fő pozitívuma nem az alacsonyabb bérköltség – miután két csoport fizetése nagyjából egy szinten van – , hanem a messziről érkezők túlórára fogatóságában van. Egy külföldi ugyanis inkább hajlandó pluszmunkát vállalni, mint egy magyar, akinek helyben van a családja – tette hozzá.

Az érdekképviseleti vezető szerint a külföldi munkavállalóknak ugyanolyan jogokat kell biztosítani, mint a magyaroknak, a szakszervezeteknek pedig azt is védeniük kell, illetve fontos szerepük lehet, hogy ebben kioktassák őket a kérdésben. Székely Tamás szerint az érdekvédőknek az egy-két munkahelyen előforduló, kulturális különbségekből adódó konfliktusok kezelésében is feladata lehet a munkáltatóval közösen.

Másfajta probléma volt, amikor idén tavasszal egy dunaújvárosi gumigyárban mongol munkavállalókat arra kényszerítettek, hogy a sztrájkolók helyett is dolgozzanak, amiből aztán komoly konfliktus alakult ki a gyárkapun belül és a munkásszállón is – tette hozzá Székely Tamás, a a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke.

Az AFP októberi tudósítása szerint – amelyet a hvg.hu szemlézett – Magyarország és Románia is Ázsiában toboroz munkaerőt, annyira nincs kivel feltölteni az üres helyeket. A beszámoló szerint az egyébként bevándorlásellenes szlogeneket harsogó magyar kormány csendben ajtót nyit a külföldi munkások előtt. Csak idén 75 ezren kaphatnak munkavállalási engedélyt. Főleg Ukrajnából toboroznak munkásokat, de Indiából és Kínából is sokan jönnek hozzánk dolgozni.

A Privátbankár is hasonló idei számot valószínűsít. Mint írták, tavaly megduplázódott azoknak a tartózkodási engedélyért folyamodó külföldieknek száma, akik munkavállalási céllal érkeztek Magyarországra. Míg 2017-ben 24 539-en érkeztek, addig tavaly a számuk 60 931-re emelkedett az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság adatai alapján. Tehát idén több mint 20 százalékos, azaz 15 ezer fős növekedés várható.

Az AFP tudósítás kitér a Mol egyik vidéki beruházására. Erről azt írják: a Budapesttől nagyjából 160 kilométere lévő üzemnél (vélhetően a tiszaújvárosi Mol Petrolkémia gyárról van szó) valóságos konténervárost építettek, ahol 2500 külföldi munkavállalót tudnak elszállásolni.

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!