Paks 2 - Nem a biztonság a legfontosabb
27/11/2019 07:17
| Szerző: Klubrádió
A kormány már nekiugrana a gödör kiásásának, csak hát Brüsszel szigorú. De milyen is lesz Brüsszel, illetve az Európai Unió? Változtatna rajta a német és francia politika is. Nemzetközi lapszemle.
A New York Times internetes oldala is átvette a londoni székhelyű Reuters hírügynökség budapesti keltezésű, tegnapi jelentését, ami este már forgott a hírekben, miszerint a magyar kormány Brüsszel jóváhagyását kéri olyan nukleáris biztonsági előírások szigorának az enyhítéséhez, amelyek felettébb lassítják a paksi erőmű bővítését. Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energiaügyekért felelős államtitkára megerősítette a Reutersnek az unióval való konzultációról szóló értesülést. A hírügynökség úgy tudja: a magyar kormány az Európai Bizottsággal az engedélyezési szabályok olyan módosításán dolgozik, ami gyorsabbá teheti a folyamatot. Bizonyos munkákat – így például magának a reaktorgödörnek a kiásását – meg lehetne kezdeni, mielőtt az egész projekt zöld fényt kap. A Reuters által idézett szakértők azonban megjegyzik: a reaktorgödör többszáz méter átmérőjű, akár száz méter mélységű lehet, és egy méter vastag betonfal venné körül. Elkészítése akár egy évet is igénybe vehetne, és többszáz millió euróba kerülhetne. Ha azonban később a teljes projekt végleges engedélyezési dokumentumai változást írnának elő az eredeti tervekhez képest, akkor az utólagos beavatkozás még több költséggel járna.
Változó Európa, változó szerződések
Most pedig váltsunk más témára, kissé bővebben. A Politico című amerikai lap és hírportál európai kiadása berlini keltezésű beszámolójában arról a – tervek szerint két éven át tartó - konferenciáról ír, amelyet egy, a diplomáciai zsargonban „non-paper”-nek minősülő feljegyzés tanúsága szerint Németország és Franciaország közösen kezdeményez az Európai Unió jövőjének a megvitatása céljából. Berlin és Párizs eszerint immár egyetért abban, hogy az EU működésének csaknem minden vonatkozását célszerű áttekinteni, felülvizsgálni, és annak során az uniós szerződések esetleges módosításától sem lenne helyes visszariadni. A reformkonferenciának az lenne a célja, hogy egységesebbé és szuverénebbé tegyék az Európai Uniót. A németek és a franciák úgy vélik, hogy a konferenciára vonatkozó elképzeléseket az EU-országok csúcsvezetőinek mielőbb, már a december 12-ikén kezdődő évzáró tanácskozásukon meg kellene vitatniuk.
Intézmények egymás között
A megbeszéléssorozat két fő fázisból állna. Az első a jövő év elején venné kezdetét, és arról szólna, miként lehet javítani az EU demokratikus működését, különös tekintettel a választásokra és a kulcspozíciók betöltésére. Ez a kitétel arra a konfliktusra utal, ami idén robbant ki az Európai Parlament és a tagállami kormányok fóruma, a Tanács között, amikor is a tagországok vezetői figyelmen kívül hagyták azt, kik voltak az egyes pártcsaládok jelöltjei az Európai Bizottság élére. A parlament által szorgalmazott, úgynevezett csúcsjelölti rendszer értelmében az európai parlamenti választások kimenetele alapján a sikeresen szerepelt pártcsaládok előre megnevezett csúcsjelöltjei közül kellett volna kiválasztani a bizottsági elnököt. Ez azonban meghiúsult, jórészt Emmanuel Macron francia államfő jóvoltából, és végül egészen más személyre, Ursula von der Leyenre esett a választás. Egyébként éppen ma szavaz a parlament az általa irányítandó, nagy nehezen összeállított végrehajtó testületről. A német-francia elképzelések szerint végig kellene gondolni, mit kezdjenek a csúcsjelölti koncepcióval, valamint emellett azzal a macroni elgondolással is, miszerint nem kizárólag az egyes tagállamokon belüli pártok, hanem nemzetek fölötti, európai pártlisták is versenghetnének egymással a jövőbeli európai parlamenti választásokon. Ugyancsak megvitatandónak nevezi a Politico által ismertetett non-paper a működés demokratikus jellegét illetően az állampolgárok részvételének a kérdését.
Német-francia vezénylettel tisztáznák a részleteket
A konferencia második fázisa a szakpolitikai prioritásokról szólna, és 2022-ben zárulhatna – annak az évnek az első felében történetesen Franciaország fogja ellátni az unió rotációs elnökségét. Az addig tartó idősáv azért is lehet kedvező a berlini és párizsi elképzelések szerint, mert jövőre, az esztendő második felében a németek adják majd a soros EU-elnökséget – vagyis a tárgyalásokhoz ők adnák meg az alaphangot, a végén pedig a franciák megkoronáznák a folyamatot. A két éven át tartó konferenciasorozatot valamilyen jelentősebb múlttal bíró európai személyiség fogná össze az elképzelések szerint. A dokumentum az illetőt nem nevezi meg, de uniós berkekben úgy hírlik, hogy Guy Verhofstadt volt belga miniszterelnök lehet elsősorban a tisztség várományosa. Verhofstadt éveken át volt az Európai Parlamentben a liberálisok frakcióvezetője.
A Politico értékelése szerint ez a közös tervezet azt hivatott jelezni, hogy a felek el akarják simítani a francia-német viszony újkeletű feszültségeit, amelyeknek a gyökere az, hogy Angela Merkel kancellár – akit korábban az uniós legfontosabb vezetőjének szoktak mondani - növekvő gyanakvással figyeli Macron önteltségét és buzgóságát.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/Sóki Tamás.
2019.11.27. 006:00
Szerző: Kárpáti János
