Spiró György: Tulajdonképpen a szovjetek finanszírozták, hogy ne legyen tűrhetetlen az élet, és béke legyen
9/07/2022 22:43
| Szerző: Klubrádió
A Három az igazságban Szénási Sándor műsorvezető a társadalom Kádár-rendszerhez fűződő zavaros viszonyát kutatta, többek között annak kapcsán, hogy a főváros úgy döntött, Horn Gyuláról sétányt nevez el. Segítségére Spiró György Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, irodalomtörténész és Hatos Pál történész, jogász voltak.
A rendszer azonban aljas gyilkossággal alapozódott meg, akárcsak a Ferenc József-i korszak. Az aradi vértanúk 1849-es kivégzése ellenére, később a dualizmuskori uralkodó mégis "Ferenc Jóskává” nemesedett egy hosszú időszak végén. A történész szerint valami ilyesmi történt Kádár Jánossal is: morálisan teljesen vállalhatatlan kezdet után a rendszere nagyon széleskörű elfogadást kapott, mint egyfajta élhető alternatívája a még rosszabbnak.
Spiró György író a mai napig nem tudja, hogy a kádári rendszer sajátos volt-e a szocializmusok között. Azt se tudja pontosan megmondani, hogy a mai kelet-európai társadalmak között, amelyek mégiscsak a kapitalista világrendszer részei, létezik-e valódi azonosság. Úgy gondolja, ami ’56 után történt, az gazdaságilag és politikailag erősen behatárolt volt. Érdekes kérdés, hogy a magyar gazdasági reform – amibe Kádár is nagyon nehezen ment bele – milyen eredményekkel járt. Ez ugyanis piacgazdasági elemek beengedését jelentette a rendszerbe.
Csillag István közgazdász – 2022-től két évig a a Medgyessy-kormány gazdasági minisztere – meg is írta, hogy nem Budapesten döntöttek a gazdasági reformról, hanem Moszkvában, és szovjet kezdeményezésre Magyarországot jelölték ki, kísérleti céllal. Spiró szerint nem szabad elfelejtenünk, mennyire kiszolgáltatott helyzetben voltunk a többi szocialista országgal együtt, azzal a különbséggel, hogy mi sok mindent 1956-nak köszönhettünk. Ahol nem volt forradalom, ott nem kellett annyira félni a népharagtól, ebből következett Kádár tapasztalata, hogy muszáj pénzen megvenni az emberek egyetértését. Ezért, ha minimális mértékben is, de állandóan emelni akarta az életszínvonalat, nyilvánvalóan szovjet beleegyezéssel. "Tulajdonképpen a szovjetek finanszírozták, hogy ne legyen tűrhetetlen az élet, és béke legyen, ami nagyon furcsa és fenntarthatatlan helyzet, mert a gyarmatokon fordítva szokott lenni. Normális helyeken a gyarmat tartja el, vagy járul hozzá a központnak a költségvetéséhez és nem fordítva” – mondta. Amikor pedig a Szovjetunió már nem tudott elég pénzt adni, úgy tudja, Kádárt azzal bírták rá az eladósodásra, hogy azt mondták neki, nem kell majd visszafizetni a kölcsönt. Ebből lett egy adósságspirál, amiben szerinte most is vagyunk: unokáink pénzét éljük fel ma is.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy mivel lehetett megvenni a korabeli értelmiséget, valamint a tapasztalt "kis szabadságok” a kádári stratégia részei voltak-e, Hatos Pál okfejtése onnan indult ki, hogy a második világháború után egész Európa elszegényedett. Nagy-Britanniában 1955-ig jegyrendszer volt bizonyos alapvető élelmiszerekre, de Bécs utcáit is ugyanaz a szürkeség és kietlenség jellemezte.
Igazán csak a hatvanas-hetvenes években válik el egymástól Nyugat és Kelet. Csak a ’70-es évek végére lett nyilvánvaló mindenki számára, hogy a jóléti versenyt a kapitalista országok, a Nyugat nyerte.
A történész szerint Kádár nagyon is érzékelte ’56 örökségét, és erre a saját szemszögéből adekvát választ adott. A lakosság lehető legszélesebb támogatottságát nyerte el azzal, hogy arra koncentrált, jobban éljenek a magyarok. Itt vannak például az embertelennek tartott panelházak, amelyek azóta is velünk vannak, és jelzik, hogy a kádári realista politika minden morális és egyéb szemponttól függetlenül, tartósan beköltözött a magyar történelembe. A rendszert inkább kisszerűsége, idealizmustól való megfosztottsága miatt érte kritika. "Az értelmiség úgy érezte, hogy megvették őket, belekényszerültek bizonyos alkukba. Volt egyfajta lázadás ellene, de ez nem változtat a tényeken, hogy Kádár politikusként sikeres volt” – hangsúlyozta Hatos Pál.
Spiró György emlékeztet, a lengyelek úgy élték meg, hogy Magyarország már majdnem Nyugat, hiszen nálunk akkora szabadság volt, ami náluk elképzelhetetlen lett volna. A kirakat nagyon sokat számít a politikában, és Kádár ebben nagyon jó volt.
Az adást a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg.
2022. július 04. hétfő 15.00
Vendégek: Spiró György, Hatos Pál
Műsorvezető: Szénási Sándor
