Gulyáskommunizmusból kaszárnyakapitalizmus – Hardy Mihály jegyzete
22/10/2020 18:00
| Szerző: Hardy Mihály/Klubrádió
Vajon mit hagyott nekünk örökül a magyar 1956? Másképpen: vajon ment-e ettől a világ vagy Magyarország előbbre? ... A magyar világ cseppet élhetőbb lett ... Harminc év telt el azóta, és kérem, nézzenek körül az országban! A szabadság lassan megint hiánycikké válik, és a velem egykorúak joggal érezhetik úgy, hogy ezt már egyszer átéltük – gondolatok Hardy Mihály jegyzetéből. Alább a teljes szöveg.
Népfelkelés? Lázadás? Ellenforradalom? Fegyveres puccskísérlet? Forradalom? – Így egy nappal október 23-a előtt nem árt egy kicsit megállni, és végiggondolni azt, hogy hányan, hányféleképpen látták és élték át, később meg értelmezték át mindazt, ami 1956 őszén történt. Az október 23-i felvonulástól a november 4-i bevonulásig. Az előbbit az egyetemi ifjúság kezdeményezte – transzparensekkel, az utóbbi a szovjet Déli hadseregcsoport hajtotta végre – tankokkal. –
De vajon mit hagyott nekünk örökül a magyar 1956? Másképpen: vajon ment-e ettől a világ vagy Magyarország előbbre? Ez volt az első alkalom, hogy egy egész nemzet tiltakozott Kelet-Európában a szovjetek és a szovjet típusú elnyomás ellen. Igaz, a közvetlen eredményt tekintve, jórészt hiába. Hiszen a felkelés elbukott, a résztvevők közül sokakat kivégeztek, még többeket pedig börtönbe vetettek, kétszázezer honfitársunk külföldre menekült a megtorlás elől vagy a jobb élet reményében.
Az erőszakos rendcsinálás élére Kádár János állt, aki szintén levonta a politikai tanulságokat 1956-ból. Megértette, hogy másképp kell megpróbálni hatalmon maradni, mint ahogy azt a szovjet elvtársak teszik otthon és máshol Kelet-Európában. 1963-ra jött a konszolidáció, majd egyfajta kísérlet az „emberarcúnak” csúfolt szocializmusra, amit történészek Kádár-korszakként írnak le. Mondhatni: a tele has fontosabbnak bizonyult, mint hogy üres fejek irányítanak. Ugye, ismerős helyzet, kedves honfitársaim?
A hatvanas évek fordulójára viszonylagos és törékeny jólét köszöntött be Magyarországon. Jött az új gazdasági mechanizmus (az ortodox elvtársak gyorsan kinyírták, persze), és vele kicsit megváltozott az életünk. Jött a korlátozott magánvállalkozás, a maszekvilág. Falun a háztáji meg a téesz-melléküzemág, hogy legyen is mit enni; jött a Trabant és a Zsiguli – igaz többéves előjegyzésre; a lakótelepi lakáskiutalás, a kéthetes balatoni nyaralás a SZOT- vagy a vállalati üdülőkben, a kapun belüli munkanélküliség, a hála- és kenőpénz elterjedése; a nyugati utazás lehetősége háromévenként alamizsna mennyiségű dollárból, a „tilt-tűr-támogat” szentháromsága a kultúrában és így tovább. Mindaz, amit egyszerűen csak gulyáskommunizmusnak neveztek. Mert ez is 1956 öröksége, ettől volt a magyar világ cseppet élhetőbb, mint Honecker keletnémet rendőrállama, Ceausescu Romániája vagy Gustav Husák Csehszlovákiája. A rendszer lényege ettől nem változott, egészen 1989-91-ig, amikor a szovjet birodalom volt szíves széthullani és szabadon engedni az egykori csatlósokat.
Itthon 1989-ben sietett mindenki, minden politikai erő 1956 örökösének és folytatójának kikiáltani saját magát, holott az első szabad parlamentben alig tucatnyian voltak, akik tényleg tettek is valamit a Kádár-rendszer lebontásáért.
Harminc év telt el azóta és kérem, nézzenek körül az országban! A szabadság lassan megint hiánycikké válik, és a velem egykorúak joggal érezhetik úgy, hogy ezt már egyszer átéltük - a Kádár-rendszerben. Így lesz a gulyáskommunizmusból kaszárnyakapitalizmus!
Hardy Mihály jegyzete az Esti gyors 2020. október 22-i, csütörtöki adásában hangzott el a szerző felolvasásában. Címlapi kép: Németh Szilárd/Facebook
És még valami:
A Klubrádió elindult Az Év Honlapja 2020 versenyen, amelynek egyik díja a közönség szavazatától függ. Kérjük, szavazzon ránk! Ezt az alábbi képre kattintva teheti meg.
Ha úgy döntött, támogat minket, akkor a verseny oldalára jutva, a jobbra fent látható kék gombra kell majd kattintania – mellette látszik, hány szavazatnál tartunk.
Ez is egy apró segítség a Klubrádiónak. Köszönjük.
