„Vásároljon
Reggeli gyors/Reggeli személy

Pesti lányok a forradalomban: nemi kirekesztés sem volt 1956-ban

23/10/2021 23:07

| Szerző: Klubrádió

„Az volt a szép a forradalomban, hogy semmiféle kirekesztés nem létezett, nemi kirekesztés sem”. A nők közül is, aki úgy látta, hogy küzdeni akar a diákok 16 pontos követeléseinek megvalósításáért, helye volt a csoportokban vagy bárhol, ahol küzdeni kellett – mondta Eörsi László történész, a Pesti lányok, 1956 című kötet szerzője.
(Az adás a 2020. október 23-ai ünnepi beszélgetés újraközlése.)

2020. október 23. Reggeli személy / részlet, Eörsi László (20.10.23.)
16:09
00:00
Eörsi László történésszel beszélgettünk a nők 1956-os szerepvállalásáról, mivel Pesti lányok címmel nemrég könyvet írt a témáról. Az előszóban úgy fogalmaz: ez a kifejezés olyan lányokat, asszonyokat jelöl, akik az 1956-os forradalom és szabadságharc idején egy-egy harcoló csoportban fegyverrel vagy vöröskeresztes tevékenységgel, élelemellátással, röpcédulák előállításával vettek részt a szabadságért és függetlenségért folytatott küzdelemben. A kötetben 66 nő szerepel. –

Nagyon sokan ismerik a képet a dobtáras géppisztolyt tartó lányról, Szeles Erikáról, akit néhány nappal a fotó megszületése után, mindössze 15 éves korában egy orosz katona lőtt agyon. Arról kérdeztük tehát Eörsi Lászlót, mennyire volt hangsúlyos a nők szerepe a forradalomban?

„Az volt a szép a forradalomban, hogy semmiféle kirekesztés nem létezett, nemi kirekesztés sem”. A nők közül is, aki úgy látta, hogy küzdeni akar a diákok 16 pontos követeléseinek megvalósításáért, helye volt a csoportokban vagy bárhol, ahol küzdeni kellett. Így a nők is számos helyszínen bizonyították a forradalom iránti elkötelezettségüket.

Háttér

Szociológiai szempontból nem volt különbség a nők és a férfiak háttere között. Elsősorban a szegényebb rétegek közül vettek részt tömegesen mindkét nemből, de nemcsak őket tekintjük forradalmároknak. Voltak politikusok is, mint Kéthly Anna, akinek szintén nagyon fonos szerepe volt a maga helyén, a diákmozgalomban is részt vettek nők, nem is kevesen, és a forradalom fegyveres leverése után tüntetésekben, röpcédulák készítésében is.

Büntetés

Arányaiban kevesebb megtorlás érte a nőket. Vita van arról, hogy hány embert végeztek ki 1956-tal összefüggésben: Eörsi László szerint 225-öt, közülük hatan voltak nők. Súlyos börtönbüntetések is ilyen arányban érintették őket. Inkább mint feleségek, családanyák kerültek hátrányos helyzetbe, nehezebben találtak állást és a gyerekeik is nehezebben tanulhattak tovább.

A forradalom után, amikor már az is elég volt a halálos ítélethez, hogy valakinél fegyvert találtak, Mányi Erzsébetet, egy fiatal, Békés megyei lányt kivégeztek statáriális okokból. Ott volt Tóth Ilona, és még három nőt végeztek ki, akik a fegyveres felkelésben és a Köztársaság téri „leszámolásban” vettek részt. Egyvalakit a forradalom után kémkedés miatt végeztek ki, pedig ő valójában csak tájékoztatta a nyugati híradásokat a megtorlásról.

Aki városban próbált megélni, munkát találni, általában jobban járt, mint a kis településeken élők, ahogy az ismertebb emberek és az értelmiségiek is valamivel előnyösebb helyzetben voltak, mint a munkások. De azért a rendszerváltásig megbélyegzettnek tartották őket – tette hozzá.

 
 Tüntetők vonulnak a Bem József tér felé 1956. október 23--án. (Fortepan/Faragó György)
 


Tóth Ilona

Úgy látszik, ez örökzöld vita lesz közte és más történészek között. Eörsi László azt mondta: a dokumentumok és a szóbeli források is nemcsak részleteiben, teljes mértékben azt támasztják alá (akár közös perben voltak, akár börtönben találkoztak valamelyik résztvevővel, vagy ügyvédek voltak), hogy a Kollár István nevű rakodómunkást, akiről azt hitték, hogy ÁVH-s, annál is inkább, mert egy ÁVH-s fotó volt a zsebében, megölték. Szerinte ezt nem érdemes tagadni, nagyon erősek a bizonyítékok.  A legutóbbi bizonyíték, amely a KGB irattárából került elő, szintén ezt a tényt támasztja alá. (Eörsi László egyébként az Indexnek még 2017-ben azt mondta: nagyra tartja Tóth Ilonát, szerint mártír volt, aki ölt, de harci helyzetben tette ezt.)

Wittner Mária

Az egyetlen 1956-os forradalmár nő, akiből parlamenti képviselő lett: Wittner Mária 1956-os szerepe teljesen mértékben vállalható, bátran részt vett a forradalomban a rádió ostromától a november 4-i szovjet intervenciós csapatok elleni küzdelemig. Aztán a rendszerváltás előtt a demokratikus ellenzékhez kapcsolódott, és Eörsi László szerint 1998-ig mindig a szabadság eszméjét tartotta szem előtt, a demokratikus gondolkodást képviselte. Onnantól nagyot változott, és a történész úgy véli, rosszul képviseli '56-ot, mert „gyűlölködéssel véteti leginkább magát észre”.

Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Címlapi kép: Fortepan/Nagy Gyula

Reggeli gyors/Reggeli személy
2020. október 23., péntek 09:00
Műsorvezető: Pálinkás Szüts Róbert