Peti evett egy pizzát – Selmeci János jegyzete
19/04/2024 18:02
| Szerző: Selmeci János
És akkor megcsörren Tomi telefonja. Felveszi, nagyjából egy percig hallgat, majd mosolyogva felkiált; nem hamburger volt, hanem pizza. A szakács megerősítette.
Egy második, megbízható forrás megerősítésére várunk.
A szerkesztőségben izzik a levegő, a sportból a techrovatból is többen átjöttek a polos szobába. Tomi, a rovatvezetőnk az egyik kezéből a másikba rakosgatja a telefonját, hátha attól hamarabb csörög, többen a Facebookot nyomkodjuk, mikor ugrik már fel az a bizonyos chatablak. Talán még sosem éreztem ilyen feszültséget.
Tegnap felkerült a Netflixre Az elnök emberei, meg is néztük az asszonnyal. Végre bele tudom élni magam annak a két újságírónak a helyzetébe. Lehet, hogy most történelmet írunk. Nem előzhetnek meg minket.
Bazsi oldani próbálja a feszültséget azzal, hogy a fociról beszél, Szoboszlai mekkorát játszott tegnap, kár, hogy lecserélték, mondja, de senki sem reagál rá. Én sem néztem a meccset, de örülök, hogy van végre egy világklasszis, aki magyar. Magyar, klasszis, mennyi minden juthat most eszünkbe erről.
Az étterem tulajdonosa nem válaszol. A megosztásai alapján dékásnak tűnik. Kati a helyszíni fotókat böngészi, hátha felismer valakit, akit megkérdezhetünk. Én a többi független portál címlapjait figyelem, de még senki sem írt meg semmit. Előnyben lehetünk.
És akkor megcsörren Tomi telefonja. Felveszi, nagyjából egy percig hallgat, majd mosolyogva felkiált; nem hamburger volt, hanem pizza. A szakács megerősítette.
Azonnal írni kezdem a cikket. A címbe kötelezően a név, a pizza, a leadbe a helyszín, néhány mondat a politikai rendezvény lényegéről, országjárás, kormánykritika satöbbi. Már csak egy enter választ el a címlaptól, amikor eszembe jut valami;
"Te Tomi, tudjuk, hogy milyen pizza volt?"
Tomi arcáról leolvad a mosoly, miközben válaszol: "Figyeljetek szerintem ez a dolog most fontosabb ennél. Legyen csak annyi, hogy Peti pizzát evett. Szerintem ezt most nem írhatjuk meg." Az végén már olyan halkan beszél, hogy az ananász szót le kell olvasnunk a szájáról. Kirakom a cikket.
Másnap valami rossz érzés fog el, miközben belépek a szerkesztőségbe. Tomi szótlanul int felém, Kati sehol, Márkról már tudom, hogy felmondott. Még sosem olvasták el annyian egy cikkemet se, mint a tegnapit. A kedvem szörnyű, iszom egy kávét, aztán írok egy üzenetet az asszonynak, hogy nézzük meg este a Spotlight-ot. Az újságírásról szól.
Selmeci János jegyzete az Esti gyors 2024. április 19-i adásában hangzott el.
