„Politikai döntés született a Klubrádióról, Orbán akarata szerint” – Érdekvédő szervezetek a magyar média helyzetéről

Tudja, az a szándék, hogy letiltották az éterből a Klubrádiót – hozzáteszem, teljesen jelentéktelen kifogással élve – általános képet fest arról, miként számolja fel az Orbán-kormány a szabad sajtót – fogalmazott rádiónknak Kenneth Roth, a Human Rights Watch igazgatója, aki 1993 óta tölti be ezt a posztot. – Elég világosan látható, hogy a Médiatanács a kormány nevében cselekszik, a bíróság pedig nem tett tanúbizonyságot függetlenségégéről. Ilyen piti kifogással tiltják le a rádiót a hullámhosszról és kényszerítik az internetre? Korábban a vidéki frekvenciákról tiltották le, és szorították be Budapest vonzáskörzetébe. Orbánnak ez is sok lett, már a budapesti frekvenciát sem hajlandó megtűrni. Ez több mint igazságtalanság. Ez a rendszer lényegi része. Hisz az utóbbi időben azt láttuk, a legkülönfélébb eszközökkel él, például befolyásos, a kormánnyal jó kapcsolatot ápoló üzletemberekkel vásároltat fel médiumokat, hogy elhallgattassa a kormánnyal kritikus médiát. Legutóbb pedig a drónok használatát korlátozta, és ahelyett, hogy a feltehetően állami pénzből meggazdagodott emberek ellen kezdeményeznének nyomozást korrupció miatt, az újságírókat vegzálják, akik a valóságot akarják feltárni.

A Klubrádió harca is része lett ennek a rendszernek, és az Európai Unió nem halogathatja tovább a közbeavatkozást. Demokrácia nem működik független média nélkül, és ez az, amit Orbán nem akar. Márpedig így az Európai Unió alapértékeivel is szembe megy. A hírhedt 7-es cikkely szerinti eljárás alkalmazása elodázhatatlan, még akkor is, ha egyhangúlag kell szavazni, és tudjuk ugyebár, hogy a magyar és a lengyel kormány egymást segíti a szankciók blokkolásában. De önmagában azt is van értelme megállapítani 80 százalékos támogatottsággal, hogy törvényt sért az Orbán-kormány. Az uniónak keményebbnek kellene lennie. Angela Merkel német kancellár decemberben Orbán tenyerébe csapott, amikor az uniós pénzek szétosztásának feltételét a jogállamiság számonkéréséhez kötötték. Mi történt? Orbán győzelemittasan hazament, elmondta, hogy megtámadják az Európai Bíróságon a jogállami feltételrendszert. Nyert két évet, és ezt a rengeteg pénzt a választásokra költheti. Vezető politikusokkal beszéltem nem régen, neveket nem említenék, csak azt, hogy van itt egy másik forgatókönyv is. Felgyorsítják a bírósági eljárásokat, büntetéseket rónak ki az európai alapértékek megszegéséért. Orbán helyében aggódnék a francia soros uniós elnökség miatt 2022-ben.

A Klubrádió ügyében szinte elsőként szólalt meg most is a francia kormány, ez igaz.  

Emmanuel Macron francia elnök már most figyelmeztetett, hogy a jogállami kérdésekben nem ismer tréfát. Európa látja, mi megy Magyarországon. Ne nézzék már hülyének az embereket! Orbán meg akarja akadályozni, hogy autokrata rendszerét a média ízekre szedje – ezért történt az, ami történt a Klubrádióval. Szerintem most már az Unió is felismerte, hogy egzisztenciális válságba sodródott, mert a demokraták klubja akar maradni, nem holmi kereskedelmi-üzleti egységgé válni. Orbán minden törekvése azt bizonyítja, hogy ez valós veszély az Unió számára, hisz a magyar demokráciát is felszámolja. Az az érzésem, az új jogállami szabályozással az Unió határozott vonalat fog húzni, eddig és ne tovább. Orbán ugyan győztesnek hirdette ki magát, de ez visszaüt rá.

Igen, de az EU-nak tíz év alatt nem sikerült azt elérnie, hogy valami történjen az egypárti (kormánypárti) Médiatanács ügyében.

Valóban, túl engedékeny volt eddig az Unió, szemet hunyva Orbán autokrata törekvései felett. De észhez tért, amikor Orbán a hétéves költségvetést akarta megvétózni a jogállami feltételek miatt. És mondom, az különösen felháborító, hogy mennyire jelentéktelen kifogással próbálják most ellehetetleníteni a Klubrádiót. Szerintem nem sokat kell várni a változásra.

A kormány tiltakozik és kijelentette, neki és a politikának semmi köze a Klubrádióról szóló döntéshez.

De hát ez nevetséges. Ha nem lett volna politikai döntés, akkor nem hivatkoznak ilyen apró-cseprő kifogásra, amely után drákói szigort alkalmaznak. A bűncselekmény és a büntetés általában arányban van egymással. Itt most másról van szó. Hisz a büntetés kifizetésével meg kellett volna, hogy elégedjenek. Akkor nem vették volna el a frekvenciát! A bírói döntésnek semmi köze a törvényekhez, tisztán politikai döntés született. A Klubrádió esete, a független média elhallgattatása tökéletesen illeszkedik abba a rendszerbe, amit Orbán az elmúlt években kiépített – értékelte a helyzetet Kenneth Roth, a human Rights Watch igazgatója.

Joe Biden amerikai elnöknek címzett, a Klubrádió helyzetére is vonatkozó Közleményt adott ki a Hivatásos Újságírók Amerika Társasága, elnöküket, Matthew T. Hallt kerestük meg, megköszönve kiállásukat értünk.

Mindig nagyon aggaszt, amikor azt látom, hogy egyre kevesebb a független sajtóorgánum és egyre kevesebb a független újságíró – bármi legyen is a háttérben.  A szervezet elnökeként feladatomnak tekintem, hogy tegyek ez ellen. Egyelőre Joe Bidennek írtunk levelet, amelyben a belorusz, az indiai és a mianmari helyzet mellett a Klubrádió esetére külön kitértünk, arra kértük az elnököt, hogy szólítsa fel a kialakult helyzetért felelősöket döntésük megváltoztatására. Alapvetően persze mi a hazai újságírók gondjaival foglalkozunk, de sajtószabadsággal kapcsolatos, egyre súlyosbodó globális problémák miatt külföldre is ki kell tekintenünk. Joe Biden feltehetően másképp látja a sajtószabadság ügyét, mint az előző elnök.

Önök is számos traumán mentek keresztül Donald Trump miatt, aki egyfolytában támadta a sajtót. Túlélték. Magyarázza el nekünk, hogy kell ezt csinálni? Mi a garanciája önöknél a sajtószabadságnak?

A szakmai összefogásnak nagy ereje van. Tegnap épp egy Fülöp-szigeteki dokumentaristával folytattunk nyilvános beszélgetést, akit már háromszor letartóztattak, tízszer perbe fogtak és a nyilvánosság segítette, most is dolgozik.

Mi is a nagyban köszönhetjük a nyilvánosságnak, hogy működünk, hisz az államtól semmilyen támogatást nem kapunk tíz éve, sőt, megvonják tőlünk a hirdetéseket is.

Igen, önökhöz hasonlóan az amerikai média pénzügyi gondokkal küszködik, kormányzati nyomás alatt kellett dolgoznia, és a legfontosabb most a sajtó iránti bizalom óriási megcsappanása. Nixon bukása után hihetetlenül megerősödött a média iránti bizalom, hisz a sajtó buktatta le az elnököt. A '70-es évek voltak e tekintetben az média aranykora. Most pont fordított a helyzet. Most azt kell elmagyaráznunk a médiafogyasztóknak, hogy mi a különbség a vélemény és a hír között, hogy miért kell használnunk anonim forrásokat.

Előfordult a Klubrádióéhoz hasonló eset önöknél?

Hmm… Leggyakrabban plágiumviták fordulnak elő, de az egy-egy újságírót érint csupán. Persze azért is vállalni kell a felelősséget. De ilyen volumenű ügy nálunk nemigen van. Kormányzati beavatkozásra legfeljebb médiakonglomerátumok létrejöttekor kerül sor, monopólium elkerülésekor.  Vagy a kormányzati adatok nyilvánossá tételéért perelünk. Ami a Zoom-korszakban még nehezebbé vált. De arra nem tudok példát mondani, hogy elhallgattatnak médiumot. A cenzúra nálunk nem jellemző, legfeljebb a nagy internetszolgáltatóknál látunk erre újabban példákat, de az megint más kategória – kaptunk betekintést az amerikai újságírók problémáiba Matthew T. Hallnak köszönhetően, aki a Hivatásos Amerikai Újságírók Társaságának elnöke.

A Riporterek Határok Nélkül szervezet is közleményt adott ki. Úgy fogalmaztak: a magyar cenzúra legújabb áldozata lett a Klubrádió.

Úgy gondolom, a Médiatanács diszkriminálta a Klubrádiót, és apró formai hiba miatt tiltották le a frekvenciahosszabbítást, de az az érzésem, el akarják hallgattatni – mondta el Pavol Szalai, a Riporterek Határok Nélkül régiós igazgatója. – Ugye a probléma leginkább az, hogy más rádiók esetében ehhez hasonló vagy súlyosabb kifogások merültek fel, mégsem büntették meg őket. Amiből csak arra lehet következtetni, hogy a médiatanács Orbán Viktor utasításait hajtja végre. Ráadásul ez a megpróbáltatásoknak csak egy újabb állomása, hisz az elmúlt években megküzdött az újabb frekvenciáért, aztán a vidéki állomásokat kapcsolták le sorban. Ezek mind egy irányba mutató jelek voltak.

Az Európai Bizottságban a maga tapasztalata szerint mennyire lehet bízni?

A Bizottság is állást foglalt a Klubrádió kérdésében, megígérve, hogy kivizsgálja a diszkriminációt. Azonban azt hiszem, ez nem elég. El kellene érnie, hogy a médiahatóság egypárti összetételét megszüntessék. Másrészt meg kellene vizsgálni az állami támogatások sorát a hirdetési piacon keresztül. Mert mostani ismereteink szerint azokból csak a kormányközeli médiumoknak jut. Az Európai Tanácsnak hatályba kellene végre léptetnie a 7-es cikkelyt. Emellett az új jogállamisági mechanizmust is működtetésbe kellene hozni, hogy a pénzek elosztása összhangban legyen az európai értékek követelményeivel. És ezek egyelőre mind csak kiindulási alapnak jók, hol van még a folyamat többi része!

Arra a kérdésre, hogy Szlovákiában hallgattattak-e el már rádiót, határozott nem volt a válasz.

Nem, nem. Lengyelországban vannak most súlyos válságban a magán-sajtóorgánumok, mert meg akarják adóztatni a hirdetési bevételeiket. A Klubrádióhoz hasonló helyzet Bulgáriában és Szerbiában fordult elő. Ezek az országok a sajtószabadsági index listájának legvégén szerepelnek Európában. Ám Magyarország is az Unió tagja, és minden magyar állampolgárt megillet a szabad és sokszínű, független médiához jutás joga, a tájékozódás joga. Ezért kellene sürgősen lépnie az Európai Bizottságnak – fogalmazott Pavol Szalai, a Riporterek Határok Nélkül régiós igazgatója.

A kanadai Carleton Egyetem Ottawában Magyarország és a jogállam címmel rendezett digitális konferenciát, amelyen természetesen szóba került a Klubrádió helyzete is.

Az utolsó független politikai rádióba fojtják éppen bele a szót Magyarországon. Technikai apróságokra hivatkozva a kormány elintézte, hogy elvegyék a frekvenciáját. Valószínűleg annak a hatalomkoncentrációnak a szemtanúi leszünk, amit már oly sokszor megtapasztaltunk. Ezt a médiumot is megpróbálja kisajátítani valamilyen módon a kormány, mint oly sokat az elmúlt években – fogalmazott Charles Kovács magyar származású amerikai üzletember, aki az egykori Bridge FM, illetve a Lapcom igazgatóságának tagja is volt. Aki szerint a másik probléma, hogy az Unió teret engedett a nacionalizmusnak, aminek következtében az olyan kormányfők, mint Orbán, a szuverenitásra hivatkozva betartanak az uniós közösségnek.

Megvédte vele szemben a mundér becsületét Vass-Salazar Mária ottawai magyar nagykövet.

Ami a sajtószabadságot illeti, Magyarországon a nyomtatott és az elektronikus termékeknél is látható, hogy az mennyire pezsgő és aktív. Ami pedig a Klubrádiót illeti, hat törvénysértést követett el (tegyük hozzá, hogy ez Kovács Zoltán kormányszóvivő angol nyelvű posztjában terjed a világhálón). Azért, mert elvették a frekvenciát a Klubrádiótól, túlzás azt a következtetést levonni, hogy nincs sajtószabadság Magyarországon. Talán a tényekből kellene kiindulni – fogalmazott Magyarország ottawai nagykövete.

Csernyánszky Judit összeállítását a cikk elején, a fenti lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg.