Pörköltszaftos, turkált parizer, bérből és fizetésből – Selmeci János jegyzete

Miközben a KSH 435.200 forintos bruttó átlagbérről szóló adatokkal szórakoztatta az újságolvasókat, én elkezdtem sajnálni a bérből és fizetésből élő Orbán Viktort, hogy megviselte a járvány, miközben a veje, meg a gyerekkori barátja egész jól jöttek ki még a válságból is, ilyen ez, nehéz kenyér lehet 11 éve bérből és fizetésből élő miniszterelnöknek lenni, meg több mint 30 éve az elit részének, szegény.

Közülünk való ő, akár csak a szavait kritizáló ellenzéki politikusok, akiket szintén nagyon megviselt a járvány, márciusban nőtt szegények fizetése, azóta egy mezei képviselői bruttó 1 millió 211 ezer forintot, egy bizottsági tag 1,7 milliót, egy frakcióvezető 2 millió 421 ezer forintot keres, az EP-képviselőket hagyjuk is. Az ő munkahelyük egyébként nem szűnt meg, sőt ők követelték egy időben, hogy mások munkahelyét a járvány miatt be kell zárni, ebből is látszik, hogy pont úgy élnek, mint a többség, közénk tartoznak.

Komolyra fordítva a szót, engem egy picit sem zavar, hogy a politikusok jól keresnek, az sokkal inkább, amikor eljátsszák, hogy a nép gyermekei, azt eszik mint mi; úgy élnek, mint mi; pedig tudjuk, hogy jobban élnek, méghozzá adófizetői pénzből.

Éppen ezért azt hiszem, mondhatom, hogy picit sem érdekel, ha egy politikus összeszaftozza a turkálóban vásárolt ingjét, miközben parizert szeletel a konyhában – egyedül az érdekel, hogy mi haszna van belőle az országnak.

Utóbbiban szerintem annyira nem állnak jól.

Selmeci János jegyzete a 2021. május 28-i Esti gyorsban hangzott el.