Putyin újabb hatéves ciklusra készülhet
12/01/2023 13:58
| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter
Oroszország választásokra készül, ennek megfelelően megújult erővel próbálja meg támadni Ukrajnát. Mit kell Putyinnak felmutatnia? Mindenesetre leváltották a csapatok eddigi parancsnokát, és az offenzívát a vezérkari főnökre bízták rá, ami fura, mondta a kormányközeli Mathias Corvinus Collegium orosz szakértője a Reggeli gyorsban. A NATO január végén széles körű támogatásról dönthet Ukrajnának.
Az oroszok újra "nagy offenzívára" készülnek januárban és februárban, a napokban pedig furcsa módon leváltották az Ukrajnában harcoló csapatok vezetőjét, mondta Vigóczki Máté György, az MCC Geopolitikai Kutatóműhelyének Oroszország-kutatója a Reggeli gyorsban. Hogy miért furcsa, arról azt mondta, hogy Valerij Geraszimov a vezérkari főnök, akinek "nem feladata, hogy a helyben harcoló csapatokat vezesse". A döntés számára azt sugallja, hogy "nagy a nyomás a Geraszimovon", hogy sikert érjen el, Nyugat felé pedig ezzel azt akarják sugallni, hogy most valami olyan változás, támadás jön, amihez a vezérkari főnökre van szükség.
Meglátása szerint az oroszoknak "van 150 ezer besorozottjuk", ezzel most "nagyobb harcértékkel bírnak, mint azt a nyugati elemzők gondolják", és szerinte ezzel akarják az ellenfelet demoralizálni. Az elmúlt hetek "stagnálása is az új erők feltöltése miatt volt". Hogy mihez kezdenek harckocsik nélkül az oroszok, arról azt mondta, a mostani taktikához nem is harckocsikra van feltétlenül szükség, a börtöntöltelékkekkel feltöltött Wagner-csapatok felmérik, hol a leggyengébb az ukrán védelmi vonal, és ott tűzérséggel gyengítik a frontot, majd gyalogsággal támadnak.
Hogy hogyan tudják a felek a veszteségeket pótolni, arról Vigóczki kijelentette, "Oroszország mögött nincsenek olyan országok, amelyek olyan mennyiségben és minőségben tudnának harci eszközöket küldeni, mint Ukrajna mögött".
A hadi kiadások Oroszországban már a GDP 20 százalékát érik el, de Vigóczki szerint ez nem jár együtt az ország elszegényedésével, sőt, idézte az orosz elnököt, Putyint, aki tavaly arról számolt be, hogy Oroszországban csökkent a szegénység. Amivel azt üzente a világnak, hogy a szankciók nem érték el a céljukat. A társadalmi elszegényedés Vigóczki szerint Oroszországban amúgy sem lázadást, hanem inkább apátiát szül. A legszegényebbek ugyanis nem a politikai rendszert akarják megreformálni, hiszen "a túlélésük a Kremltől függ". Arról is beszélt, hogy az oroszoknál a közbeszédnek amúgy sem a legfontosabb része a háború. A társadalom alsóbb rétegeihez szűken jutnak el az információk, és nem is feltétlenül látnak összefüggést a háború és a körülményeik alakulása között, mondta.
A háború folytatását illetően Vigóczki szerint az egyik legmeghatározóbb szempont, hogy jövőre Oroszországban elnökválasztást tartanak. Putyinnak tehát az év második felére fel kell tudni valamilyen eredményt mutatni, "ami eladható részleges győzelemnek", ilyen lehet akár egy tűzszünet is. Vagy fel tudnak addig építeni egy jelöltet, vagy Putyin egy újabb hatéves ciklusa következik.
Putyinnak minden eszköze megvan arra, hogy folytassa a háborút, mondta. És a háborút még tovább is lehet eszkalálni, anélkül, hogy jelentős belpolitikai kockázata lenne, véli az Oroszország-szakértő.
Ukrajna eközben "folyamatosan foglalja vissza az elveszített területeit, ami pozitív hatással van az egyébként is magas társadalmi támogatottságra", de a szakértő szerint a folytatásban sok múlik azon, hogy milyen fegyvertámogatásokat kap az ország. Január 30-án NATO csúcstalálkozót tartanak, amin az egyik fő téma, hogy hogyan folytatódjon az ukránok támogatása. Mindenesetre a franciák és a lengyelek már döntöttek arról, hogy páncélozott járműveket, harckocsikat ajánlanak fel Ukrajnának, és a szakértő szerint ez "nagy hatással lesz a találkozóra", ahol szerinte széles körű támogatáscsomagról is meg fognak állapodni".