Putyinnak adnák Orbán Magyarországát
8/09/2023 09:30
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Megismételte a valóságtól elrugaszkodott gondolatmenetét a The Globalist szerzőpárosa – ezúttal a Die Presse hasábjain. A NATO az ukrajnai béke érdekében fel kellene, hogy ajánlja Putyinnak a kivonulást legalább egy exkommunista kelet-európai országból, és ez leginkább az Orbán vezette Magyarország lehetne.
Először egy visszautalás. Valamivel több mint két héttel ezelőtt már ismertettem a The Globalist – vagyis A Globalista – elnevezésű amerikai bejegyzésű portál cikkét, amely azt a gondolatot vetette fel, hogy a NATO az ukrajnai béke érdekében fel kellene, hogy ajánlja Putyinnak a kivonulást legalább egy exkommunista kelet-európai országból, és ez leginkább az Orbán Viktor vezette Magyarország lehetne. A globalisták a jelek szerint tovább kampányolnak ezzel a valóságtól meglehetősen elrugaszkodott elgondolással: a konzervatív bécsi Die Presse nyomtatott kiadása tegnap, az online előző nap közölte a portál kiadó-főszerkesztőjének, Stephan-Götz Richternek, valamint szerzőtársának, Alexei Bayernek a véleménycikkét ugyanezzel a tartalommal. A Die Presse nem mulasztotta el hangsúlyozni, hogy a vendégkommentárok nem szükségszerűen tükrözik a lap álláspontját. Stephan-Götz Richter egyébként rendszeresen publikál a Frankfurter Allgemeine Zeitungban, a Handelsblattban, a Neue Zürcher Zeitungban és a Cicero folyóiratban. A moszkvai születésű Bayer pedig, aki New York-i közgazdász, korábban dolgozott a Standard & Poor's-nak és a The Economistnak, de emellett sikeres krimiszerző is.
Érvelésük lényege: a Kreml korábban azt követelte, hogy a NATO vonuljon vissza, állítsa vissza az 1997-es állapotokat, amikor a volt kelet-európai országok és az egykori Szovjetunióból kivált balti államok még nem tartoztak a nyugati katonai szövetséghez. Putyinnak az ukrajnai háború során csalatkoznia kellett előzetes reményeiben, a katonai győzelem elmaradt, de a NATO-nak az orosz visszakozás fejében – jóakarata jeléül – fel kellene ajánlania, hogy kivonul Magyarországról. Orbán Viktor már egyébként is hosszabb ideje mini Putyinként ténykedik – jegyzik meg a Die Presse vendégkommentátorai. Kifejtik azt is, hogy e lépés mögöttes politikai célja az lenne, hogy felébresszék Orbán hiszékeny támogatóit. És ha a NATO megtenné azt az engedményt, hogy felajánlja Magyarországot Putyinnak, annak nyomán Orbánnak választania kellene a Putyin-cimboraság és a NATO-tagság között, és ha nem a Nyugathoz való visszatérést választaná, akkor a magyar választóknak kellene őt elzavarniuk – vélekedik a szerzőpáros.
Az EU-tagállamok megemelt katonai kiadásainak következményeit enyhítő tervezet készül
Most evezzünk – némi képzavarral – földhözragadtabb vizekre. Az Európai Unióban készül a pénzügyi szabályok olyan értelmű módosítása, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió miatt az EU-tagállamok megemelt katonai kiadásai ne feltétlenül vonják maguk után azokat a következményeket, amelyek egyébként automatikusan kötelezőek lennének bizonyos túlköltekezés esetén – jelenti Brüsszelből a Reuters.
Az eredeti általános szabály értelmében – amit a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállításra tekintettel ugyan felfüggesztettek, de a jövő évtől vissza akarják hozni – abban az esetben, ha egy tagország éves költségvetési hiánya túllépi a GDP 3 százalékát, illetve az állami eladósodottság mértéke az éves GDP 60 százalékát, az Európai Bizottságnak eljárást kell indítania és hátrányos intézkedéseket kell foganatosítania az érintett tagországgal szemben. Most azonban az EU-országok – amelyek zöme egyben NATO-tag is – szembesülnek az atlanti szövetség azon elvárásával, hogy emeljék védelmi kiadásaikat az éves GDP legalább 2 százalékának a szintjére. Ilyen igényt az amerikaiak már jóval korábban újra és újra megfogalmaztak, de a honvédő háborút folytató Ukrajna megsegítésének a szempontja ezt a törekvést erősen nyomatékosította. Pillanatnyilag – írja a Reuters – a NATO-tag uniós országok közül csak kilenc tesz eleget a 2 százalékos elvárásnak, és azok közül négyről – Magyarországról, Romániáról és Szlovákiáról, valamint az idén NATO-taggá vált Finnországról – ez csak ettől az évtől mondható el. A nagy uniós nemzetgazdaságok – Franciaország, Németország, illetve Olaszország – a 2 százalék alatt vannak, és így jelentős emelést kell megvalósítaniuk.
Jelenleg az uniós tagországok megbízottai azon dolgoznak, hogy meghatározzák a védelmi kiadások azon releváns tényezőit, amelyeknek a magas szintje az általános szabály dacára sem váltana ki hátrányos következményeket, akkor sem, ha ez az említett költségvetési korlátok áthágásával jár. Az EU-országok pénzügyminiszteri szintjén a jövő héten lesz erről az első eszmecsere, és az év végére meg kellene állapodni.
Nemzetközi európai szervezetekként regisztálhatják magukat az NGO-k
Végül még egy brüsszeli tervről, amelyet a Politico amerikai portál európai kiadása ismertet. Az Európai Bizottság elképzeléseinek értelmében azok a nem kormányzati, vagyis civil szervezetek - angol rövidítéssel NGO-k -, amelyek több uniós tagországban is tevékenykednek, határokon átnyúló európai szervezetként is bejegyeztethetnék magukat, vagyis nem kellene megküzdeniük az egyes tagállamokban érvényes, egymástól sok esetben igen eltérő regisztrációs előírásokkal.
Mint a Politico írja, a terv ihletője az Európai Parlament, amely már korábban szorgalmazta, hogy állapítsanak meg az NGO-kra nézve egységes, általános szabályokat, ügyeik kezelésére nézve bizonyos minimális garanciaelőírásokat. Az EU végrehajtó intézménye ugyanakkor Magyarországot is célba vette az elképzelések előterjesztésével, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök számos lépést tett a civil szervezetek tevékenységének korlátozása érdekében – jegyzi meg a portál.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2023.09.08., péntek 6:00
Riporter: Kárpáti János