„Köszönjük
Reggeli gyors

Putyinnak győzelemre van szüksége Ukrajnában

2/03/2022 09:49

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

A Kremlt meglepte az ukránok ellenállása, és emiatt most teljes brutalitással fogják bevetni hadigépezetüket, hogy legyűrjék a "testvéri népet”. Kárpáti János lapszemléje.

2022. március 02. Reggeli gyors - részlet 22.03.02. Kárpáti János lapszemléje
05:02
00:00
A legrosszabbtól kell tartanunk a Kijev felé kígyózó katonai menetoszlop láttán, mert Putyinnak győzelemre van szüksége Ukrajnában, és hogy ennek kik lesznek az áldozatai, nem érdekli őt. Ezt a véleményét fejti ki Berthold Kohler, Németország vezető konzervatív orgánumának, a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak az egyik társkiadója, a lap internetes oldalán közzétett kommentárjában. Szerinte a Kremlt meglepte az ukránok ellenállása, és emiatt most teljes brutalitással fogják bevetni hadigépezetüket, hogy legyűrjék a "testvéri népet”. Az ukrajnai hadjárat kudarca veszélyekkel járna magára Putyinra is, nem csupán a hatalmára nézve.

A rubel szabadesésben, az orosz gazdaság súlyos válságban. Egyszer az oroszok legendás tűrőképessége is kimerül. Putyinnak győznie kell, és hogy milyen erőszakorgiákra képes, azt már bebizonyította Csecsenföldön és Szíriában.

Hogy megállítsák Putyint a véres úton, most az Európai Unió is Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat finanszíroz, ezeket azonban nem lehet Magyarországon keresztül szállítani - írja a német kommentátor, és így folytatja: a közép-európai országok viszont Zelenszkij ukrán elnök azon könyörgését is hajlandóak meghallgatni, hogy nyissák meg előtte az Unió kapuját. Ez lehetne Kohler szerint ezzel a megtámadott országgal a szolidaritás és összekapcsolódás legerősebb jele, eltekintve a NATO-tagságtól, amire azonban Nyugaton már gondolni sem mernek, mióta Putyin atomháborúval fenyegetőzött.

Ám valóban lehet-e hinni azt, hogy a Kreml elfogadná Ukrajna EU-csatlakozását, amennyiben a szétbombázott Kijev biztosítaná afelől, hogy örök időkre lemond a NATO-tagságról? Putyin nem azért rohanta le Ukrajnát, hogy a vasfüggönyt már az orosz határnál leengedje - válaszolja meg saját kérdését a Frankfurter Allgemeine véleménycikkének szerzője. Szerinte az EU által vallott értékek Putyin és rezsimje számára nagyobb fenyegetést jelentenek, mint a NATO összes hadosztálya. Ha teljesen ki kellene vonulnia Ukrajnából, akkor felperzselt földet hagyna hátra maga után.

Fotó: Pixabay
 

A bécsi Der Standardban Lendvai Pál eheti kommentárja lényegében ugyanezzel foglalkozik: szerinte Putyin saját országának gazdasági nyomora elől menekül.

Kevés az annyira korrupt társadalom, mint az orosz, a bürokraták illegális bevétele egyes becslések szerint elérheti az állami költségvetés egynegyedét is - írja Lendvai. Felhívja a figyelmet arra, hogy a KGB-alezredesből lett örökös elnök alaposan felfegyverezte ugyan Oroszországot, ám okkal tart egy liberális és demokratikus Ukrajna szomszédságától - nem csupán az emberi jogok kapcsán, hanem amiatt is, hogy az elmúlt két évtizedben rettenetesen alakult Oroszországban a gazdasági mérleg. Az egy főre jutó jövedelem alacsonyabb, mint Bulgáriában. Oroszországban a leggazdagabb egy százalék kezében van a vagyon 57 százaléka - az Egyesült Államokban csak 30 százaléka. Ötmillió orosz hagyta el hazáját 2000 óta, és tovább 30 millió távozna szívesen. A rezsim legérzékenyebb pontja ugyanakkor, hogy az oroszok külföldön levő összvagyona immár meghaladja az éves bruttó hazai termék értékét. A külfoldre menekített, tisztára mosott pénz Putyin Achilles-sarkának bizonyulhat, ha befagyasztják ezeket az oligarchavagyonokat - vélekedik Lendvai Pál a Der Standardban.

PutyinPutyin
 

Ugyanez a lap terjedelmes riportban számol be arról, hogy Bécsben is készülnek az ukrajnai menekültek fogadására. A Happel stadion melletti sport- és szabadidőközpontban rendeznek be számukra fogadóállomást, teremtenek ideiglenes szálláslehetőséget. A várható menekültútvonal mentén csak Budapest van az osztrák főváros előtt - jegyzi meg Michael Ludwig, Bécs szociáldemokrata polgármestere.

Orosz hadművelet - Ausztria
Bécs, 2022. február 25. Tüntetők tiltakoznak az Ukrajnát ért orosz támadás ellen a Szent István-székesegyház előtt Bécsben 2022. február 25-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a főváros ellen is hadműveletet folytatnak, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A felek halálos áldozatokról és sebesültekről is beszámoltak. A nemzetközi közösség sorra jelent be büntetőintézkedéseket Moszkva ellen. MTI/EPA/Christian Bruna
 
 

Csak jelzésszerűen utalok még arra, hogy a hamburgi Die Welt nagy riportot közöl arról, hogy az EU keleti országaiban nagy fogadókészség mutatkozik az ukrajnai menekültek felé. Lengyelországba a lap tudomása szerint eddig mintegy 300 ezren érkeztek, de Orbán Viktor magyar miniszterelnök is azt közölte, hogy mindenkit beengednek. Lutz Stordel, a konzervatív német lap újságírója megjegyzi: a német média nagy része ezen csodálkozik - mi történt a lengyelekkel, milyen jóságos szellem szállta meg Orbánt, kérdezik -, de csak azért, mert félreértik a gondolkodásmódot, azt, hogy ezekben az országokban eltérően viszonyulnak a szomszédos országokból menekülőkhöz, mint a más kontinensekről érkezőkhöz.

Ukrajnai háború - Menekültek BudapestenBudapest, 2022. február 28. A háború miatt Ukrajnából menekülő emberek Budapesten, a Nyugati pályaudvaron 2022. február 28-án. MTI/Balogh Zoltán
 

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.

Reggeli gyors/Külföldi lapszemle
2022.03.01., kedd 06:00
Riporter: Kárpáti János